A Polgár, 1914. július (6. évfolyam, 27-30. szám)

1914-07-05 / 27. szám

6. oldal. POLGÁR Szatmárnémeti, 1914. Tilos a szeszfogyasztás. A norvég parlament 85 szavazattal 29 el­lenében elfogadta azt a törvény- javaslatot, mely kimondja, hogy úgy a hadseregben, mint a hadi- tangerészetnél sem a tiszteknek, sem a legénységnek alkoholt fo­gyasztani nem szabad. Rablás a templomban. Nagy­bányáról jelentik, hogy ismeretlen tettesek bemásztak az ablakon át a római katholikus templomba és elrabolták a szent Antal-persely tartalmát, amelyet száznyolcvan­kétszáz koronára becsülnek. Tet­tük elkövetése után kifeszitették a templom ajtaját és elmenekültek. A rablást csak reggel fedezték fel. Villámcsapás érte a szamos- keéri református templom tornyát múlt hó 30-án. Az amúgy is ócska régi faalkotmányu torony a villámcsapás következtében telje­sen tönkre ment. öngyilkosság. Fülep Sándor szamosszegi gazdálkodó junius hó 26-án elkeseredésében a Szamos folyóba ugrott. Fülep Sándor hul­láját Olcsvaapátiban fogták ki. TŰZ a vidéken. Zajta községben f. hó 3-án délben egy lakóház melléképületeivel együtt leégett A tűzet sikérült a falubelieknek elfojtani. Villámcsapás sújtotta Mándy Gyula mátészalkai gazdálkodónak a lovát junius hó 29-én délután 4 óra tájban, a midőn a mezőről a Céldomb nevezetű tagból szé­nával megrakodva haza felé tar­tott. A szénával megrakott szeke­rén Mándy Gyula sógora Oláh Lajos ült s hajtotta a lovakat, a Céldomb nevű tag tájékán már verte őket az eső, a lovakat Oláh Lajos gyorsabb menésre nógatta és amint igy gyorsabb tempóban közeledtek a község felé, hatal­mas csattanással villám sújtott le a lovak közzé, aminek következ­tében a lovak azonnal összerogy­tak. Szerencsére Oláh Lajosnak, semmi baja nem történt. Különfélék. Mennyien voltak Temesváron. Igen sokan igyekeznek oly színben tüntetni fel a Magyar Gazdaszövet­ség idei nagygyűlését, mintha azon csak annyian vet­tek volna rJszt, mint egy népgyülésen, vagy képviselői beszámolón ; némelyek két—három ezerre teszik a meg­jelentek számát. Módunkban áll most a temesvári ál­lomás főnökség által rendelkezésre bocsátott adatok alapján közölni, hogy junius 16.-án 9211, 17.-én pedig 10,155 utas érkezett oda; levonva ebből a rendes for­galmat, marad a nagygyűlés javára 15000 ember; azt hisszük ez nem kicsinylendő mennyiség. Cserháti Sándor szobrának leleplezése. A kormány és gazdatársadalom impozáns részvétele mel­lett leplezték le a napokban a magyaróvári gazdasági akadémia parkjában néhai Cserháti Sándornak, a ma­gyarországi növénytermesztés messze külföldön is elő­nyösen ismert apostolának szobrát. Húsz évet töltött Cserháti, mint a növénytermesztési tanszék tanára a katedrán s ezen idő alatt egész gazdanemzedékeket nevelt fel, kik közül, aki csak tehette, résztvett az óvári akadémia parkjában rendezett kegyeletes ünnepségen. A földmivelésügyi minisztert Kazy József báró államtit­kár, Zsedényi Béla miniszteri tanácsos, Esterha Jenő osztálytanácsos és Újhelyi Andor miniszteri titkár, az OMGE-t Bujanovics Sándor elnök, Rubinek Gyula igaz­gató, Szilassy Zoltán orsz. képv., Buday Barna és Fab- ricius Endre titkárok, az EGE-t Jászberényi András ig. vál.-tag, Győr városát — mint Cserháti Sándor szülő­városát — Veozeos Boldizsár h. polgármester, Szauter Ferenc, Éber Géza és Erdélyi Iván tanácsosok, Pozsony­inegyét pedig Barta Anrél főispán képviselete a szobor­leleplezésen, melyen Cserháti családja is megjelent. A magyaróvári gazdasági akadémia tanári kara Újhelyi Imre igazgató vezetésével teljes számban vett részt az ünnepségen, hová elküldték képviselőiket a testvér-in- tézeteken kivül, a Magyar Gazdaszövetség, a Mag) Mezőgazdák Szövetkezete, a Hangya, a legtöbb várme­gyei gazdasági egyesület és még több gazdatársadalmi szervezet, valamint mezőgazdasági kisérletügyi állomás. A közönség a gazdasági akadémia parkjában gyü­lekezett és az ünnepi aktus a himnusz eléneklésével vette kezdetét, amit a magyaróvári férfi-daloskör és az akadémiai daloskőr adott elő. Ezután Rubinek Gyula az Omge igazgatója méltatta Cserháti Sándornak, mint a mezőgazdasági megújhodás mesterének érdemeit, mire Bujanovics Sándor az Omge elnöke vázolta meg­ható szavakkal Cserháti örökbecsű munkálkodását. A szobrot, ami Horvay művészi alkotása, Újhelyi Imre, a gazdasági akadémia igazgatója vette át, megköszön­vén a gazdaközönség áldozatkészségét, mely lehetővé tette a szobor felállítását. Végül Székács Elemér jószág- igazgató a régi tanítványok, Praznovszky Ágoston pe­dig a gazdasági akadémia ifjúsága nevében beszéltek. A földmivelésügyi minisztérium koszorúit Zsedényi Béla és Károly Rezső, az Omge koszorúját Buday Barna, a Magyar Gazdaszövetségét Schandl Károly dr., a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezeteiét pedig Szilassy Zoltán helyezte el a szobor talapzatára, melyre koszorút küld­tek Dessewffy Aurél gróf, az óvári gazdasági akadémia tanári kara és ifjúsága, a földmivelésügyi minisztérium kisérletügyi tanácsa, Pozsony, Moson, Pest, Torontál és Zalavármegyék, Hódmezővásárhely törvényhatósága, a társakadémiák, a növénytermelési kísérleti állomás, a társkisérleti állomások, Mosonmegye közönsége és tisz­tikara, valamint igen sok gazdatársadalmi szervezet. A szoborleleplező ünnep a Szózat eléneklésével ért véget, mire ünnepi társaslakomán áldozott a díszes közönség Cserháti Sándor emlékének. Darányi Ignác táviratban juttatta kifejezésre együttérzését az ünneplő közönséggel. Megjutalmazott állami tanító. Említettük már lapunkban, hogy a Magyar Gazdaszövetség mint min­den évben, úgy a temesvári nagygyűlésen is több ta­nítót részesített 100—100 korona jutalomban, kik sző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom