A Polgár, 1914. július (6. évfolyam, 27-30. szám)

1914-07-19 / 29. szám

6. oldal. POLGAR Szatmárnémeti, 1914. Elpusztult a máramarosi gyümölcstermés. A máramarosi kitűnő izü és zamatu alma és szilva mesz- sze földön híres. Nyolc-tiz millióra, néha még többre is rúgott régebben évente az az összeg, a mit a kül­földi, különösen németországi kereskedők a máramarosi gyümölcsért fizettek. Évek óta azonban rossz idők jár­nak a máramarosi gyümölcstermelőkre, alig kaptak va­lamit a gyümölcsért. De a legsanyarubb mégis mind közt az idei év. A gazdasági felügyelőség hivatalos megállapítása szerint a máramarosi gyümölcstermés ki­látásai lényegesen csökkentek. Mint megállapítást nyert, a rügyfuró bogár és a töméntelen sok hernyó a várt termési eredmények nyolvan százalékát tönkretette. Tizennyolc mázsa búza egy holdon. Öröm­mel jelentjük, hogy a tizennyolc mázsás búzatermés nem Németországban volt, hanem a gyönyörű állami birtokunkon, Mezőhegyesen. Csakhogy az is bizonyos hogy ezt a tizennyolc mázsás búzatermést a talaj meg­felelő előkészítésével, kellő istálló- és műtrágyázással értek el. Rendes művelés mellett, mivel a magyaror­szági talajok foszforsavban rendkívül szegények és mi­vel az istállótrágyában is foszforsav igen kevés van, azért a mi talajaink nagy buzarerméseket nem adhat­nak. És ha a gazda azt akarja elérni, amit Mezőhegye­sen elértek: vagyis 18 mázsa búzát egy holdon, akkor az istállótrágyázás mellett műtrágyát és pedig kötött ta­lajon szuperfoszfátot, homokos talajon pedig kálisót és vegyesen szuperfoszfátot kell alkalmaznia. Állatvá sár ok vármegyénkben. Julius 20-án Sárközön és Mátészalkán; 27-én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján; augusztus 4-én Aranyos- megyesen Krasznabélteken és Nagyecseden; 6-án Királydarócon; 10-én Avasujvároson; 12-én Nagysom- kuton; 14-én Erdőszádán; 21-én Csengeren24-én Nagybányán. A dohos gabonát javító szerről úgy a „Get­reideheil“ mint a „Semcorpulverről“ dr. Kossutány Tamás, az orsz. chemiai intézet és központi vegykisér- leti állomás tudós igazgatója oda nyilatkozik, hogy e szerek tisztán és kizárólag az illető körök becsapására irányulnak. Az egyikről — igy ir Kossutány — azt írják: igen kellemes, aromatikus szaga van, már pedig alig hiszem, hogy parfümirozott kenyeret vagy zsemlyét óhajtana valaki. Ez az illatositás tehát csak arra való, hogy a gabona dohos szagát eltakarja, amit ideig-óráig annak felületén való locsolással talán elér, de a doh nem a búza szem felületén, a héján van, hanem annak egész anyaga megromlott, a szem belseje elváltozott. A belőle őrölt lisztnek a dohosság folytán megromlott minőségét semmivel a világon helyreállítani nem lehet (hisz akkor egy chemiai átalakulást kellene visszafelé csinálni), igy sem az egyik, sem a másik szer ered­ményt nem nyújthat. ; A mohának irtása gyepes területekről esz­közölhető úgy, hogy a mohával ellepett pázsitot ősszel meghintjük mészporral, vagy hamuval, de vagy egy harmadik és talán leginkább célravezető mód a vasgá- lic oldat használata. Készítünk egy tiz százalékos vas­gáüc oldatot (100 liter vízbe tiz kg. vasgálic) és egy permetező gép segélyével jól megöntözzük a mohás területet. A hatás csakhamar mutatkozni fog, amennyi­ben egy-két nap múlva a moha megfeketü! és elhal, mig ellenben a pázsitnak -semmi baja sem lesz. Aki nem akar a permetezéssel vesződni, használjon porrá zúzott vasgálicot és pedig tiz-tizenöt grammot egy négyzet méter területen. H gazdasági cseléd bérkövetelése. Fölmerült eset kapcsán kimondotta a budapesti törvényszék, mint följebbviieti bíróság, hogy a gazdasági cselédnek a szolgálati időre kikötött hátralékos része iránt jogelle­nes elbocsátás alapján támasztott követelése nem kár­térítés, hanem bérkövetelés. Nagykőrös saláta, uborka és gyümölcs ter­mesztése. Nagykőrös város első „kiadó1' terménye az őszi saláta, áprilisban válik piaci cikké, házikertekben és a város körüli jó müveletü híivöses földeken ter- j mesztik. Két hónapon át tart az őszi salátának az „ideje" Ebben az esztendőben 250 vasúti kocsirakomány került a külforgalomba, több mint 10.000 métermázsa súlyban. (Tavaly csak 7000 mázsa körül voolt.) A saláta után a cseresznyére került a sor, azután a meggyre és a korai sárga barackra, mígnem junius utolsó napjától kezdve az uborka „szödés" is kezdetét vette. Szödés történik az uborka földön ; és „szödés" történik a piacon is. (Amott le, — itt összeszedik.) Másutt, kisebb forgalmú piacokon, veszik az élelmiszereket; Nagykőrösön is „ve­szik" kicsiben is, a mindennapi élelmezés céljára az uborkát és a gyümölcsöt, de csak kis részlete az óriás készleteknek az, ami a „vevők" kezére kerül; az a „va­lami“ az az igazi forgalom, ami a „szödés“-nek, az egyes termesztőktől a nagykereskedelem részére való összeszedésnek a tárgya. Julius elejétől kezdve bezáró­lag julius 14-ig 171 waggon gyümölcs és 144 waggon uborka került a nagy forgalomba és vivődött ki a vá­rosból, az uborkából julius 1-én még csak 4 vasúti kocsira valót vittek ki, julius 9-én már 30 waggonra szaporodott az aznapi áldás. A szatmárnémeti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. 3313—1914. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. Szatmári bankegyesület és áru részv.-társaság végrehajta- tónak Móricz Lajos botpaládi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tási árverést 4300 korona tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szatmárnémeti kir. törvényszék területén levő a botpa­ládi 175, számú betétben felvett 9. sorsz. közös legelöbőli juta­lék 139 kerona, — a botpaládi 176. számú betétben 938., 939., 342-1., 343-1., 344-1., 1248—1., 1251—1—a. 1250. sz. hrsz. a. felvett ingatlan 1226. tksz., — a botpaládi 177. sz. betétben fel­vett 342—2., 343—2., 344—3. hrsz. ingatlan 38 korona. A bot­paládi 178. számú betétben felvett 593., 1244., 1245., hrsz. in­gatlan 921 korona. A botpaládi 179. sz. betétben szintén Móricz Lajos tulajdonául felvett 494. hrsz. ingatlan 20 korona kikiáltási árban elrendelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom