A Polgár, 1914. július (6. évfolyam, 27-30. szám)

1914-07-12 / 28. szám

6. oldal. POLGAR Szatmárnémeti, 1914. Lacika halála. A már oly sokszor gyilkolt gondatlanságnak lett áldozata Serbán László alsófornezelyi gazdál­kodó négy éves Lacika nevű fia. h kis gyermek a községen keresztül foly- dogáló patakba esett és megfulladt. Bicska a lakodalomban. Nyírcsá­szári községben Oláh Péterné házában lakodalom volt vásárnap. Amikor a jó­kedv már magasra csapolt, Kosztya Miklós azt az indítványt tette, hogy aki csak egy táncban is nem vesz részt, annak többet nem szabad tán­colnia. Német György nem respektálta ezt a tilalmat és dacára annak, hogy egy táncban nem táncolt, a legköze­lebbi csárdásból részt kívánt magá­nak. A legények erre Németnek es:ek, ököllel, doronggal agyba-főbe verték, majd bicskával mellbeszurták. Életve- | szélyes sérülésekkel kórházba szállí­tották, ahol most haldoklik. A legé­nyek közül négyet a csendörség le­tartóztatott. Megunta az életét. Egy józsefhá- zai gazdaember jómódú özvegye Er­délyi Zsigmondné a minap életuntság- ból felakasztotta magát s mire észre­vették már meghalt. Az özvegy 74 éves volt. Halálos lórugás. Az ököritói Né­met-féle uradalom kovácsánál volt inas Karmacsi Bálint. A kis fiú a na­pokban egy ló megpatkólásánál segéd­kezett. A ló megijedt a műhely zajától, hátraugrott és a szerencsétlen fiút a fején találta. A halálosan megsebesült inast rögtön a nagykárolyi kórházba szállították, ahol meghalt. A pletyka áldozata. Ludascher Márton csanálosi gazdálkodó jelentette az elöljáróságnak, hogy a nála alkal­mazásban levő cselédleány Angyal Róza. az udvaron levő csűrben fel­akasztotta magát. A szerencsétlen leány gazdájának azt mondta, hogy a kert végében levő patakba megy fürödni, nehogy hosszas távozásával feltűnést keltsen. Ludaschernek egy fél óra múlva véletlenül dolga akadt a csűr­ben s mikor belépett, ott találta cse­lédjét egy kötélén felakasztva, akiben már nem volt élet. A hatóság azonnal kiszállott a helyszínére és a halott mellett egy könyvet ta,AJt, melybe az öngyilkos levele-'s r.i édesanyjához. A kuszáit vonásokban azt írja, hogy azért emészti el magát, mert olyasmit beszélnek róla a faluban, ami nem igaz és ő ezt nem tudja tovább elvi­selni. Különfélék. Állatvásárok vármegyénkben. Julius 17-én Csengeren; 20-án Sárközön és Mátészalkán; 27-én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján; augusz­tus 4-én Aranyosmegyesen Krasznabélteken és Nagy- ecseden; 6-án Királydarócon; 10-én Avasujvároson; 12-én Nagysomkuton; 14-én Erdőszádán; 21-én Csen­geren ; 24-én Nagybányán. Magyarország terméskilátása az idén. A köz­ponti statisztikai hivatal most közölt kimutatása szerint ebben az esztendőben be van vetve: Búzából...................... 6,064.326 kát. hold Rozsból......................1,941.412 „ „ Árpából ...................... 1,952.962 „ „ Za bból...................... 1,867.426 „ „ Ezzel szemben tavaly learattak (az elemi csapá­sok által megsemmisített vetésterület levonásával). Búzát...................... 5,414.795 kát. holdon Ro zsot...................... 1,876.553 „ „ Ár pát...................... 2,030.523 „ „ Za bot...................... 2,027.868 „ A tiltott kivándorlás előmozdítása. Felmerült esetből kifolyóan mondotta ki 3537—1914. B. számú alatt a Curia, hogy aki az idegen kivándorlónak éjjeli szállást ad s szolgájának a lejárat előtt kiadja bérét, hogy az Amerikában mehessen, tiltott kivándorlás elő mozdításának vétségében bűnsegéd. Ösztöndíj gazdatiszt-gyermekeknek. A Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest V. Alkotmány­utca 29. sz.) az idén tiz, egyenként négyszáz koronás iskoláztatási ösztöndíjat oszt ki tagjai gazdatiszti kará­nak fiú- és leánygyermekei között. A pályázó köteles a szövetkezet igazgatóságához intézett bélyegmentes, sa­játkezűén megirt folyamodást augusáus 15-ikéig benyúj­tani. Az atyai (szülői) láttamozáson kívül mellékelni kel! a kérvényhez: az iskolai esztendő sikeres bevég­zését tanúsító bizonyítványt, a születési levelet és a bé- lyegtelen családi tanúsítványt. Az ösztöndíjak odaítélése felől szeptember első napjaiban határoznak. Az aratás biztosítása. A. földmivelésügyi mi­nisztérium az aratás tartamára nagyobb munkástartalé­kot szervezett. E munkástartalékból azok a munkaadók kaphatnak munkásokat s általában csak azok tarthat­nak számot a hatósági támogatásra, akik a munkások­kal kötött szerződésnél az 1898. évi II. t.-c-ben előirt alak- szerűséget megtartották s akik egyáltalában nem hibá­sak abban, hogy munkásaik a szerződés teljesítését megtagadták. A tartalékmunkások átengedésének mel­lőzhetetlen előfeltételét képezi, hogy az ilyeneket kérel­mező munkaadó a járási főszolgabirák, polgármester, rendőrfőkapitány utján beszerezhető kötelező nyilatko­zatot minden fentartás vagy módosítás nélkül aláírja. A földmivelésügyi miniszter elrendelte egyébként, hogy az aratás tartama alatt a minisztérium munkásügyi osz­tályában éjjel-nappal folytonos szolgálatot tartsanak. A minisztérium ezen osztálya távirati-, vagy telefon­értesítésre azonnal megadja a kért fölvilágositást. Érdekes statisztika. Hazánkban f. év március havában 1282 tüzeset tordult elő 974 községben; meg­károsult 2263 fél 3,890.928 koronával. A tüzesetek oká­nál vezet a bosszúból elkövetett gyújtogatás 370 esettel ezt követte 332 esettel a gondatlanság okozta tűzkár, tekintélyes számmal (104) szerepel a gyermekek játéká­ból eredő tüzeset, még ki nem volt deríthető az ok 521 esetben, az öngyujtás esete csak 20, villámcsapás pedig 15 esetben okozott tüzet, Ezek között a legszomorubb a gyermekek játékából eredő 104 eset, mely azt bizonyítja, hogy a gyermekek felügyelete, nevelése nálunk még sok kívánni valót hagy hátra. Méhészeti vándorgyűlés és kiállítás Pozsony­ban. A magyar, osztrák és német méhészek 59. ván­dorgyűlésének és kiállításának sikerét a méhésztársa­dalom nagy mérvű érdeklődésén kívül közgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom