A Polgár, 1914. június (6. évfolyam, 23-26. szám)

1914-06-21 / 25. szám

Szatmárnémeti, 1914. junius 21. 25. szám. VI. évfolyam TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre. . . 4 korona. Egy lap ára 10 fillér. Laptulajdonosok, kiadók és a szerkesztésért felelősök: az Északkeleti Könyvnyomda tulajdonosai. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. szám, (Zárdával szemben). Telefon-szám: 284. filupp sors. Budapesten egy érdekes, jóságos arcú, örökké fiatal őszember halt meg. Lechner Ödön, Budapest Lechner bá­csija halkan és csöndesen, minden feltűnés nélkül kilépett az élők sorá­ból. Nem keltette fel betegsége iránt az ország érdeklődését, nem foglalt le hasábokat a lapokból, hanem délben rosszul lett, az estilapok jelentették, hogy haldoklik és estére már betelt egy tipikus, tökéletes magyar sors. Szegény Lechner bácsi egész az utolsó hetekig az örök mosoly proto­típusa volt. Mindig mosolygott, volt valami csöndes, fájó resignáltság a mosolyában, amelyhez semmiféle, va­lóban semmiféle alapja nem volt. Mert Lechner bácsival azon a hosszú, 68 éven keresztül, amit e szomorú földön átélt, nagyon kevés olyan dolog tör­tént, ami mosolyra indíthatta volna. Csupa fájó emlék és a magyar viszo­nyokra jellemző szomorú dolog az,. ami vele történt. Lechner volt az, aki a legnagyobb volt a magyar élők között, aki tökéle­tesen ismert minden stílust és aki minden stílust át tudott itatni lelke melegével, szeretetével, hitével. Lechner teremtette meg — építészeti nyelven szólva — a magyar formanyelvet, azt az építési módot, amely magyarosan, minden más stílustól elütöen tudta megalkotni az építészeti remekeket. Lechner találta meg ezt a forma­nyelvet és Lechner tökéletesítette is. A magyar építőművészet a legsze­gényebb az összes magyar művészeti ágak közül. Semmi invenció, semmi művészet nincs abban, amit a magyar építőművészek nagy része alkot. De egy van, egy tényező nagyon szerepel a magyar építőművészet terén és ez a protekció. Klikkek alakultak a magyar épitőmüvészetben, rokonsági szempon­tok játszanak közre minden nagyobb munkánál és Lechner sem a klikkek­ben, sem a protekciókban nem volt részes, tehát nem is kapott semmiféle munkát. Az az ember, az a nagy művész, akinek alkotásai díszei az országnak és ezeknek az alkotásoknak csodájára jár­tak a világ építőművészei, az az em­ber formálisan nyomorgott és abból a pénzből élt, amit barátai juttattak neki. Szomorú magyar sors az, hogy aki hatalmas palotákat épit, annak egy kis egy szobás lakásban kell összehuzód- nia. Szomorú magyar sors az, hogy egy igazi, nagy, elismert tehetséget protekciós emberek tudnak valósággal agyonnyomni. Szomorú magyar sors a Lechner Ödön sorsa. Hogy ő maga nem panaszkodott soha, hogy mindig és mindenen mo­solygott, az még szomorúbbá teszi ezt a sorsot. És amig ilyen szomorú lesz Ma­gyarországon a tehetségek sorsa, amig nagy embereinknek mindenfelé a pio- tekció hidjával kell küzdeniük, addig ez ország sorsa sem lesz kevésbbé szomorú. EGYHÁZ És ISKOLA. * * * Érettségi. A szatmárnémeti ref. fő­gimnáziumban holnap hétfő reggel ve­szi kezdetét az érettségi vizsgálat. A kormány részéről vizsgabiztosul Szá- deczky Lajos bpesti egyetemi tanár, a tiszántúli ref. egyházkerület részéről pe­dig Dóczy Imre kerületi felügyelő kül­detett ki. Tízéves találkozó. A szatmári ref. főgimnáziumban 1904. junius havában érettségizett, volt diákok f. hó 29-én tartják tiz éves találkozójukat. Gyüleke­zés délután 3 órakor az intézet torna- csarnokában, innen a tanári karral a templomba vonulnak istentiszteletre, ezt követőleg a temetőben emlékbeszé­det tartanak az elhunyt tanárok és ta­nulótársak sírjainál és a sírokat meg­koszorúzzák. Bucsuestély a református felsőbb leányiskolában. A református felsőbb leányiskola végzett növendékei június 17-én az intézet tornacsarnokában bucsuestélyt tartottak. Az estély műso­rát Hajnal Mária stílusos üdvözlő be­széde nyitotta meg, majd Pilhofer Gizi énekelt nagy tetszés mellett egy pár műdalt. Ezek után „Vizsga előtt“ címmel egy vidám bohózatot adtak elő az intézet növendékei. Az előadás amely­ben résztvettek: Markovits Lili, Szép Anna, Küszner Magda, Pongrácz Ilona, Kolb Anna, Gara Katinka, Fried Mag­da, Kiss Ilona, Ladányi Ilonka, Csiszár Piroska, Szűcs Margit, Asztalos Margit, H Hajnal Anna, Hájtájer Emília maga­san felülemelkedett a szokásos műked­velői nívón. Az előadás után még Ha­lász Ida üdvözölte szép beszédben a tanári kart, azután tánc következett, amely csak a késő éjjeli órákban ért véget. Érettségi vizsgálat. A helybeli felső kereskedelmi iskolában a múlt hét végén fejeződtek be az érettségi vizsgálatok. A jelentkezett 52 tanuló közül jelesen érettek: 4, jól érettek: 12. Egyszerűen érettek harmincegyen. Szeptemberi javító vizsgálatra utasitta- tott 2 tanuló. Érettségire nem bocsá­tottak 14 növendéket. Toronygomb feltétel. A géberjéni ref. egyház újonnan épült tornya gomb­feltételének ünnepét egyik közelebbi vasárnapon tartja, mely alkalommal jó- tékonycélu táncmulatság is lesz egy koronás belépődíjjal. Adomány. Boromissza Tibor dr. rk. püspök a dobóroszkai rk. templom építésére hatezer koronát adományo­zott. Kitüntetés. A budapesti kir. ma­gyar tudományegyetemen dr. Kováts Gyula szentszéki ülnököt, tanitónőkép- zőintézeti igazgatót, theologiai tanárt és papnevelőintézeti igazgatót a theo­logiai irodalom és papnevelés terén szerzett érdemeinek elismeréséül be­kebelezett doktorrá (doctor collegiatus) választotta. Építkezés. Bőd László István-király tér 17. sz. melléképület tetőzetének fedésére, Balogh Miklós Nyíl utca 3. sz. homlokzat kiképzésre, Dr. Borbul Illés Károlyné Csokonai utca 1. udvari

Next

/
Oldalképek
Tartalom