A Polgár, 1914. június (6. évfolyam, 23-26. szám)

1914-06-07 / 23. szám

2. oldal. POLGÁR . Szatmárnémeti, 1914. év előtt a Budapesti Orvosi Kör­ben, rámutatván a kulturáltabb államoknak már meg lévő nép­fürdő-intézményeire: és ez az előadás adta a kiinduló pontját az Országos Magyar Népfürdő Egyesület megalapításának. Szí­vesen szegődtek melléje minda­zok,— orvosok, higienikusok, szociológusok, humanisták, — akik nem tudnak minden hiányt, minden kulturátlanságot azzal el­ütni, hogy: hja, Németország, Franciaország — az más! Nyolc éve propagálja az Or­szágos Magyar Népfürdő-Egyesü­let a tisztaság fontosságát: Írnak, agitálnak, brosúrákat terjesztenek kérve és kéretlenül szerte az or­szágban. Erős akciója volt az egyesületnek az a két év előtt tartott ankét, melyet a gyári für­dők érdekében hivott össze Batthányi Lajos gróf, az OMNE elnöke. Az ankéten hivatalosan képviseltette magát a belügyi- és kereskedelemügyi miniszter, a székesfőváros, a GYOSZ, számos más munkaadó és munkásszer­vezet. az Orvosi kör; kirendelték hivatalból az ipari felügyelőket és száznál több érdeklődő vett részt a két napig tartó tanácsko­záson, melynek leszűrt eredmé­nyeit terjeszti az OMNE úgy a gyárosok, mint e munkások kö­zött. Hazánkban tizenhárom millió ember él oly városokban és köz­ségekben, ahol nyilvános téli­nyári melegfürdő nincs. Addig nyugodnunk nem lehet, mig a tanuló gyermek az iskolában, a munkás a gyárban, a katona a kaszárnyában és minden szegény ember a népfürdőben módot ta­lál arra, hogy testét — legalább egyszer hetenként — melegvízzel és szapannal alaposan letisztít­hassa. Tisztaság nélkül nincs egész­ség, nincsen kultúra! a ír Áros. ífárosi közgyűlés lesz holnap hét­főn délután 3 órakor. 9 központi választmány ülése. A központi választmány dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármes­ter elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a választmány megjelent tagjai letették az esküt. Ezután a választmány megalakította az ösz- szeiró küldöttséget, amelynek ren­des tagjai: Ferencz Ágoston, Litteczky Endre és Papp Zoltán lettek; póttag Pethő György. Az összeíró küldöttség elnökéül Fe­rencz Ágoston városi tanácsost, helyettes elnökéül dr. Papp Zol­tánt választották meg. A közpon­ti választmány az összeíró mun­kálatokra vonatkozólag elrendelte az 1914. évre vonatkozólag még a régi törvény szerint megállapí­tott választók jegyzékének össze­írását. A választóknak az uj tör­vény szerinti összeírását csak későbben fogja végezni az össze­író köldöttség, amikor az erre vo­natkozó miniszteri utasítás meg­érkezik. A központi választmány e célból feiratot intéz a belügy­miniszterhez, hogy az összeírá­sokra és a felszólalásokra vonat­kozó terminusokat kivételesen állapítsa meg, mivel a törvényes terminusok már elmúltak. Végül javaslatot tesz a központi választ­mány a tanácsnak, hogy Korányi János halálával megüresedett tag­sági helyet titkos szavazással töltse be. 9 népfürdői bizottság tárgyalás alá vette a bemutatott terveket, amelyeket azonban nem talált ki­vitelre alkalmasnak. A bizottság dr. Papp Zoltánt, mint az ügy előadóját, Tankóczi Gyula főka­pitányt és a mérnöki hivatal egyik tagját, mint műszaki köze­get, kiküldi hogy a Szamos part­ján a kijelölt területet tekintsék meg és állapítsák meg, hogy az adott területen mennyi minimális költséggel lehetne egy olyan nép­fürdőt létesíteni, ahol a szegényebb néposztály a célnek megfelelően olcsón és tömegesen fürödhessen. Tamás bácsi magyarázatai az más hétrül. Piros pünköst ünnepe is elta- karoda. Gyönyörű szip nap vót az eleje. Áz második meg áldá­sosabb, mer köviritő esső hullott sürven cseppekben. Azir vóna nagyobb kedvünk az esső erányá- ba, mer ijentájt nemcsak nihutt de mindenfelé az mezőkön is te- mirdek sok áldást szaporít. Még az lekaszált ritre sem ártalas, peig megázik az rend. Hadd áz- zik — sóhajtottam — nem baj a, csak az vetis nővekeggyik. Már peig a nő-nő-nő-növekedik az jó essőtül. Nem kevánok le- hetetlinsiget, csak azt óhajtanám, hogy az vetis ojan szipen egya- rányosan nővekeggyik, mint az nő-gyermek, amék ojan hamar felcseperedik, hogy szinte csuda. Még ma eskolás-puja, hónapután meg má bálba vágyik, oszt ere- pitik az szülői háztu, asszon lesz belüle. * Igaz, most jut fejembe, hogy az levelhordók vigalma is meg- vót. Elküttem az asszont, meg az jánt. Aszmongygyák jó mulattak. Sokat táncot a ján. Reggel kerü- tek haza. Ippeg a tehent kellett fejni. Má a csordás rig óta kür­tőit. Meg fejt az asszon. A ján lefekűtt, mer elállóit a lába. Azu­tán az asszon is lefekűtt. Még dilbe is alig bírtam ükét felverni az milysiges vigalmi álombu. Rá is acsarkottam, mind a ket­tőre, hogyha isméden lenne viga­lom, akkó fekügygyenek le előtte két nappal, oszt aggyák meg az szemeiknek az eliget, de bőcsen kikötém, hogy előtt süssenek — főzzenek harapni valót, mer én

Next

/
Oldalképek
Tartalom