A Polgár, 1914. május (6. évfolyam, 18-22. szám)
1914-05-24 / 21. szám
6. oldal. POLGAR Szatmárnémeti, 1914. A gazdákat váró Temesvár. A Magyar Gazda- szövetség juniue 17-én Temesvárt rendezendő nagygyűlésére rendkívüli előkészületeket tesz a vendégváró Temesvár. A városnak az a törekvése, hogy a temesvári nagygyűlés oly sikeres és oly méltóságos legyen, hogy azt még a jövőben sem lehessen felülmúlni. — Rendkívüli arányokra számítanak és 10.000-nél több gazdát várnak a gyűlésre, melynek előkészítésén Bellái József városi tanácsos, továbbá a „Délvidéki Földmi- velők Gazdasági Egyesülete“ és a „Temesvármegyei Gazdasági Egyesület“ elnökségének a vezetése alatt nagy készenlét dolgozik. Temesvár városa ez alkalomból képekkel és térképekkel ellátott kimerítő tájékoztatót ad ki Temesvár város és vidékéről és e csinos kiállítású könyvet mindazoknak megküldi előre, akik a nagygyűlésre jelentkeznek. Állatvásárok vármegyénkben. Május 25-én Fehérgyarmaton; 28-án Erdődön: 29-én Kővárhosszu- faluban. J u n i u s 2.-án Krasznabélteken; 4.-én Király- darócon; 6.-án Erdőszádán, 8.-án Avasfelsőfaluban, Nagykárolyban; 10.-én Nagysomkuton; 15.-én Avasujváro- son, Nagybányán; 19-én Csengeren. A hivatalos vetésjelentés. A földmivelésügyi miniszter a napokban tette közzé a mezőgazdaság állapotáról szóló jelentést. Óriási érdeklődés előzte meg ezt a jelentést, mert a vetések állásának az utóbbi napokban igen kedvezőtlen hírek kerültek forgalomba. Ezek a hirek — mint az a legutóbbi hivatalos jelentésből is megállapítható — igazolásra találtak és igy igen sivár a jövő, ami misztikus hangja méltán kedvezőtlen benyomást fog kelteni az országban és most már csak a következő hetek időjárásában lehet még némi reménységet keresni. A csapadék és a napsugár megfelelő váltakozása még sok bajt helyrepótolhat, de ha javulni is fog a vetésállapot — a miniszter szerint —, jó termésre már számítani nem lehet. A szokatlan hosszú ideig (egész áprilisban) tartó tavaszi szárasság és hűvös, szeles időjárás — mondja a hivatalos jelentés — úgy a gazdasági munkálalok végzésére, mint a vetések fejlődésére általában kedvezőtlen volt, különösen azokon a vidékeken, hol megelőző hónapokban nagy esőzések jártak. A tavaszi kalászosok a rendellenes esőjárásnak megfelelően, igen különböző fejlődési fokon vannak. Az őszi buza-vetések jelentékenyen rosszabbodtak, mert az áprilisi kedvezőtlen időjárás nemcsak visszavetette fejlődésükben a vetéseket, hanem lényegesen meg is rontotta a három héttel ezelőtt elég jónak mutatkozó terméskilátásokat. Az ország egyes részein u. i. különösen a kötöttebb talajú földeken, elég sok a hibás, rosszul kelt, illetve rosszul telelt, ritka, fejletlen és egyenetlen őszi buzavetés, melynek egy részét már is kiszántották, más részét pedig még bizonyára ki fogják szántani. Hogy azonban az egész ország összes őszi buzavetésének megközelitőleg hány százalékát kell kiszántani és tavasziakkal pótolni, arra nézve csak ezen munkálatok btfejezte után, május hó végén lehet majd bizonyosabb mértékig megbízható tájékoztató adatokat gyűjteni. A beérkezett kedvezőtlen hirek mellett megállapítható azonban az is, kogy kedvező meleg, esős május még sokat javíthat az ezidő szerint csak gyengének mondható terméskilátásokon. Az őszi rozs valamivel jobban bírta a téli és tavaszi kedvezőtlen időjárást, mint a búza. A délibb vidékeken és a homokos talajban már kalászozni kezd, egyebütt még szárban van. Sok helyen arról panaszkodnak a gazdák, hogy nem bokrosodott kellőleg s emiatt ritka, ezenkívül gazos és vékony szárú. Kiszántások őszi rozsból is történtek, de kisebb mérvben, mint a búzából. A tengeri vetése az ország déli vidékein nagyob- bára befejeztetett, az ország többi részében pedig folyamatban. A csapadékhiány következtében az elvetett mag sok helyütt száraz, rögös, rosszul megmunkált talajba került. Elvétve már kikelt vetések is láthatók. A már kikelt, valamint a még földben levő tengerire jó meleg eső volna szükséges. A korai burgonyát elültették, a későit most ültetik, mely azonban a szárazság miatt sok helyütt nem tud kelni. A korai cukorrépa-vetések elég szépen és egyenletesen kelnek, de sok helyütt, különösen pedig a Duna—Tisza közén, a nagy szárazság miatt nehezen kapálhatók. A későiek a nagy szárazság miatt nehezen kelnek és vetésük helyenkint még csak most vette kezdetét. Szamos helyen tetemesebb károkat okoztak a féreg, úgy, hogy pótvetések is váltak szükségessé. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: Oláh- gyürüs, Kálmand, Szatmárzsadány. Veszettség: Ópályi. Sertésorbánc: Nagyszekeres. Sertéspestis: Nagygéc, Királydaróc, Kisszekeres, Szamosujlak, Nyírcsászári, Er- dőszáda, Börvely, Csanálos, Érkörtvélyes, Mérk, Vállaj Fehérszék, Mikola és Apa községekben. Fagylalt, sütemények, ozsonnák a Sárközi cukrászatában Kazinczy-u. 21.
