A Polgár, 1914. május (6. évfolyam, 18-22. szám)

1914-05-17 / 20. szám

4. oldal. POLGAR Szatmárnémeti, 1914. mec7y József, dr. Jékei László, Jármy Andor, Jármy Béla, Jurcsek Béla, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Komoróczy Jenő, dr. Kovács Dezső, Luby Béla, Mánn Lajos, Mándy Géza, Madarassy Gyula, Makray Mihály, Madarassy Dezső, Nagy Béla, Papolczy Béla, Róth Károly, dr. Sternberg Géza, Stoll Béla, N. Szabó Antal, dr. Vass Gyula. Szentiványi Gyula, Vetzák Ede. Több tárgy elintézé­se után már délben véget ért a közgyűlés. ! Tamás bácsi magyarázatai Figyelmes Tamás nímeti-i tisztes pógár fecsegísei. Tapasztalat az más hétrül. Városi közgyülist tartottak hét- fiin. Oszt előtte azt rebesgettik a szakvileminyező urak, hogy szürke a program msorozat, mer a múlt gyülis mindent felfalt az kövir májusi elül. Lévén a múlt áprilisi hóban két napig együvé hivatva nemes Szakmár-Németi királyilag szabadságolt város tisztelt köz- gyülisi tagjai. Azaz két dilután gyűltek vóna egybe az városi kip- viselő-atyák. Vót akkor dolog élig. A városi urak két égisz dilután adtak akkoron dógot a kipvise- lőknek. Vót választás is. Kortes- kedis is szokott lenni ilyenkor. Vót is. Hallgattak is, besziltek is az követ urak. Már ahogy nekik tetszett, azaz jobban való kinyel- meikre szógált. Hát igen városi közgyülis vót hétfün. Oszt a rövid-kévés prog- rammot úgy kinyújtóztatta a szavaló szónokok nagy sokadalma, hogy rimitő módon csalatkozának az előre vileminyező uraságok, akik azt besziltik eleintén, hogy egy rövid óra leforgása alatt fertig lesz a közgyülis. Lám-lám, nem jó kehivel di- csirni a felkelő napot. Várjuk meg a lementit, oszt azután mondjunk rá kádentiát. Így nem iri szigyen az embert. * A közgyülis sok iletbevágó fon­tos dógot intizett él. Így nem en- gedijezi, hogy az mi városhá­zánk betegvizitáló állomás legyik. Nem is jó vóna az, mer rengeteg sok egissiges ember fordul meg napkeltitől estig az városunkházán, oszt nern esnék jól az pógárság- nak, ha az adófizetési fertáj szom- szidságában az beteg nipsig si­ránkozna naphosszat testi fájdal­mainak sokaságán. Mer, ha városunkháza, hát le­gyik az. Ha pediglen kórház, hát akkor legyik az. Ha pediglen vig- tire nem vóna eligsiges az kórház, akkor ipicscsenek újat. Aminthogy jelenleg fognak is ipiteni. így vóna ez rendjin. így is lesz, mer akar­ják az városi kipviselők és leg- bőlcsebben akarják az nacscsá- gos várost intiző urak és az mél- tóságos főispány ur is. * Óvasom, hogy az közgyülisben baj vót az kis gőzös füstjivel meg a büzivel. Sbk okos, meg elkese­redett szavalat vót ellene. Még se járja, hogy a gőzös az város közepin engedje ki a bűzt meg az fojtogató füstöt. Ha masina, füstölögje ki magát az határba. Ott eltérne vigtire, de ott meg az fődmivelő nipsig szemit, orrát csiklandoztattya, hogy az én Te- remtőm, jóságos Istenem tegye más mindenüvé azt a ronda füs­töt, hogy ne bosszantaná halálra az városi pógár embert. * Megvan az uj városi levéltáros is. A közgyülis Hérmány Dezsőt küdte az irattárba. Eltér ott. Oszt csak serinyen tanulmányozza az feltornyozott irodalmakat, mer hát sok gondot, rimitő tapasztalatot kiván annak a temirdek irka-fir­kának rendbetartása. * Az város múlt évi kőccsigvetisit is letárgyalták az közgyülisen. — Nem kevis munka vót annak az tenger sokr szám-betünek össze­hordása. Én azt hiszem, akkora summa pinzt könnyebb vóna el- kőteni, mer hát jobban olvad az ember pinze mint az hó. — Így kőccsigvetis megbeszilise icftjin lá­tódik, mily sok pinz kell az vá­ros házitartására. Nem vón sem­mi baj. Rendben lenne minden. Büszke is vónék már városunk kőccsigvetisire, csak az adótfize- tisi fertáj ne szorongatna az hát- ralikir. Megfizetem. Isten uccse megfizetem. Mer hát muszáj. De nehesztelek az vigrehajtó tekénte- tes urra, mer má foglalt is. * Az három fagyos szentek Pong­rác, Szervác és Bonifác is elkö­vetkeztek. És ránkkinyszeritettik az vastag nadrágot. Úgy estélen- kint még a gubát is a nyakunk köré kanyariíottuk. Hűvös vót az idő. Nimej vidiken fagyott is. — Nimetibe vártuk az essőt. Vót is. Kellett is. Most mán mindenezek­nek utánna minthogy az fagyos­szentek eltakarodának, nagy kí­vánságunk vóna annak erányában, hogy Orbán is tisztessiggel vi­selje magát. Mer élig sok csapás irt bennünket gazda-pógár-embe­rekét az más esztendőkben a rossz időjárás mián. Most meg má dologra Tamás! Ebbü nem ilünk meg! Agygyon Isten mindenjót! EBYHÍÍZ és * * * fi református honvent ülése. Péntek délután fejezte be három napos ülését a református egyetemes konvent. A gyűlés Budapesten, a konvent Abonyi-utcai palotájában volt. A püspökökön és kerületi főgondnokokon az esperesi kar tagjai és a ref. egyház sok kitű­nősége volt jelen. Az ülést dr. Baksay Sándor püspök imával, I gróf Dégenfeld József főgondnok beszéddel nyitotta meg. Az első napi ülésen részt vett gróf Tisza István miniszterelnök is. Az ösz- szes ügyek élénk érdeklődés mel­lett nyertek elintézést. Elfogadta a konvent az Országos Reformá­tus Egyházi Közalap múlt évi évi zárszámadását és ezidei költ­ségvetését. Segélyeket szavazott meg az öt egyházkerület több arra érdemesített egyházközségé­nek. A tiszántúli egyházkerület 55 községe nyert segélyt. Szatmár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom