A Polgár, 1914. április (6. évfolyam, 14-17. szám)

1914-04-05 / 14. szám

Szatmárnémeti, 1914. i 3. oldal. formátus egyház közelebbi gyű­lésén heves vitára adott alkalmát a kérdés. Az egyház anyagi meg- terheltetésére hivatkozva, vissza akarta utasítani a tervet. Dr. Bal­tazár Dezső püspök hosszabb be­szédben fejtegette a templom szükségességét. — Kovács József polgármester indítványára végül az egész kérdést visszautalták egy előkészítő bizottsághoz. tfáczy Ferencet, a szatmárnémeti ref. tanitónőképző volt tanárát a nagykőrösi református tanítóképző intézet igazgatójává választotta az ottani presbitérium. Váczy a múlt iskolai év végén választatott nagy­kőrösi tanárrá. S 9áR05. * * * Betöltendő átlósok. Szatmár-Németi sz. kir. város tanácsa az uj szer­vezés folytán rendszeresített kö­vetkező állásokra pályázatot hir­detett : 1) építészmérnöki állásra, 2) állatorvosi állásra, 3) irattár­noki állásra, 4) ellenőri állásra, 5) I. oszt. adótiszti állásra, 6) 11. POLGÁR oszt adótiszti állásra, 7) két ir- noki. illetve egy irtioki és egy irodasegédtiszti állásra. Sriíiz vagy jégeső által kárt szen­vedett ingatlanok adóinak leírását í feltüntető jegyzék a városi adó­hivatalnál közszemlére kitétetett. Az érdekelt birtokosok a leirati jegyzékben elengedett adóösszeg­nek megállapítása ellen irányuló feiebbezéseiket a leirati jegyzék közszemlére történt kitételének le­járatát követő 15 nap alatt a n.- károiyi m. kir. pénzügy igazgató­ságnál benyújthatják. A leírást föltüntető jegyzéket f. hó 10-éig tartja közszemlén a városi adó­hivatal. lÓOÓliapít nyugdijszabályzat. A belügyminiszter jóváhagyta a vá­rosi tisztviselők és egyéb alkal­mazottak nyugdíjazásáról alkotott uj szabályrendelet. A szabályren­delet az állami nyujdijtörvény alapján készült, az állam és a törvényhatóságok közt ugyanis a tisztviselők nyugdíjazása tekinte­tében viszonosság áll fenn, mi­nélfogva összhangba kellett hozni a városi szabályrendeletet a tör- I t vénnyel. A szabályrendelet a tör­vényes követelményeknek meg­felel s a miniszter csak igen )e- j nyegteien változásokat tett a szö- | végén. j Hivatalos óráK a városnál. A vár- I megyei központi közigazgatás és ! árvaszék, valamint a nagykárolyi járási főszolgabírói hivatalokban f. évi április 1-től kezdve ez év október hó 1-ig a munkanapokon a hivatalos órák délelőtt 7 órá­tól, délután 1 óráig tartatnak. ÉPÍTKEZÉS. * * * Rovatvezető: Mester. Az avasujvárosi hitelszövetke­zet székház építését határozta el, a munkálatoknak vállalatba adá­sára az árlejtést meghirdette. Pettyén i ref. egyház lelkészia- kást építtet engedély megadása iránt az egyh. megyei közgyűlés­hez folyamodott. Ököritó, Szamosujlak egy egy tantermes iskola tanítói lakás, Turricse tanterem építéséért fo­— Hallod-e, mit üvöltöz a nép! Je- hovája akartál lenni, s most ordítozván ordítoz, hogy véredet lássa. Megakar­tad szabadítani testi és lelki terhétől s most a köszönetét kiáltozza . . Hát mond meg nekem, te rajongó, érdemes- e harcot venni e nyomorult csőcselék­ért, melynek teste és lelke együttvéve sem ér meg egy sikulust! A nép a csendes barom, mely a korbács alatt boldogan görnyed, de vérszomju fogát megvicsoritja, ha simogatni kezded jó­ságos kezeddel. A nép az alvó, lappan­gó tűz; szunyadozik, ha nem piszká­lod, de megéget, ha lángra lobbantod. A népnek nem ige kell, hanem vasököl és korbács! Hogy-hogy nem tudod te ezeket, te, a lángész, kinek agyában istenek alusznak? Szólni akart Hánán; száján kibugy- gyant a harag tajtéka, de Pilátus föl­emelte cimergyürüs ujját és még nyo­masztóbb, mind izgalmasabb, még dermettebb csönd lett. — Szelet vetettél, vihar lett belőle. A vihar megkíméli a törpe fűszálat, de eltöri derekát a hegyen lakó fának. Cédrus vagy te; Názárethi Jézus, vilá­gok cédrusfája, kit poklok sem ingat­hatnak meg, de én kidöntlek egyetlen szavammal, ha nem hallgatsz az én tanácsomra! Gőz áradt el az ,arcán, majd meg komoran tekintett az Ember felséges homlokára. — Tudom én, hogy ki vagy te. Nem vagyok én világ tudósa, de van min­denek fölött való diadalmas, józan ér­telmem és megértlek téged. Tudom, oh, Názárethi Jézus, hogy igazságot hirdetsz ... De vájjon szabad-e igaz­ságot hirdetni? Tudod-e, mi az igaz­ság a százszinü gyik, mely lakozik porban és sötétségben; a legélesebb kés; Megváltók vérével mérgezett tőr; milliók könnyéből támadt, legszínesebb buborék; az igazság a bűn megejtő mosolyából született, ragyogó hazugság! Mit akarsz? Tudod-e, hogy az igazság hóhérkötél a gonoszság kezében, tőke a bárd alatt, avagy három kicsi vas­szög a halál keresztfáján ?! Pir gyűlt ki az arcán. Hangja olyan volt, mint az orgonabugás; | — El fog jönni az idő, amikor a te ! hozsannáddal lesz tele minden zsina- j góga! El fog jönni az idő, amikor a te igéddel átitatott lelkek világokat föl­égetnek, lángoszlopok lesznek s töme­gek harsogják a nevedet, miket te ki­vettél a nyomor karjából! A te véred lesz minden szomjuhozó világok eny­hítő itala oh, Názárethi Jézus ... De nem, nem. . . mit is beszélek . • Em­ber vagy, bűnös vagy s bizonnyal mondom, nehány perc múlva elhang­zik a halálos summum suplicium, ha nem hallgatsz reám, te szegény ácsle­gény ! Mond mit akarsz te a Rendszer és a Hatalom ellen ?! És ki is vagy te tulajdonképpen, hogy • szót emelek érdekedben ? Ember ? Ördög ? Jehova ? Nos mond: a Jehova?! — Te mondád ... — felelte Jézus. Többet nem szólt. Pilátus nagyot ütött az ítélet asztalára, de már lecsillapodott a dühe, s ismét hidegen mosolygott. — Emlékszel-e a galonita Judásra ? Ő is rajongó volt s fejét — most öt­ven éve — a széles bárd levágta. Azt mondom neked, ne kövesd az ő pél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom