A Polgár, 1914. április (6. évfolyam, 14-17. szám)
1914-04-19 / 16. szám
(/VVI. évfolyam. Szatmárnémeti, 1914. április 19. TÁRSADALMÍ, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. 16. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre. . . 4 korona. Egy lap ára 10 fillér. Laptulajdonosok, kiadók és a szerkesztésért felelősök: az Északkeleti Könyvnyomda tulajdonosai. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. szám, (Zárdával szemben). Telefon-szám : 284. Szenvedés és nyomor. Azok a keserű feljajdulások, munkát, kenyeret és existenciát követelő felsóhajtás, melyeket a munkanélküli kézművesek hangoztatnak, ott élnek csöndesen, álszemérmesen elrejtőzve.az állás- nélküli hivatalnokok, vevőket hasztalanul váró kereskedők, elnémult műhelyek előtt sopánkodó iparosok, közmunkát hiába kereső vállalkozók, jelzálogkölcsönnel agyonterhelt földbirtokosok és háztulajdonosok ajkain is. Az ínség, a munkanélküliség, a keresethiány két óva felénk meredő kisértete kénytelen-kelletlen elégedetlenné tette az embereket. Egyformán üldözi a munkást j iparost, kereskedőt, hivatalnokot, ' gazdát, vállalkozót és egyformán s várják, sürgetik valamennyien az , állam, a hatóságok és a tőke mentőakcióját, a munka- és keresetalkalmak megteremtését. Nincs ebben a két év óta ránk zuduló katasztrófában vádlott, csak panasz. A munkások nyomorúságát, nincsetlenségét, átérzi ma a maga sorában a két év előtt még biztosítottnak hitt existenciáju, sőt gazdagnak ismert polgár. Amellett csak nézünk, mindenütt felénk tűnnek elpusztult nagy vagyonok, melyeknek egykori tulajdonosai gondolni is alig mernek arra, hogy mi a teendő, s hogy mikép kell megszokni a megszokhatat- lant. Derékon kettétört pályák, melyeknek emberei csak fűzik egyik napot a másikhoz, abban a reményben, hogy valami lehetetlen csodát hoz a másnap. De nemcsak az ipar bénult j meg. A kereskedelem is mankókon jár. Igaz ugyan, hogy a normális pénzviszonyokhoz való közlekedést jelenti az, hogy az Osztrák Magyar Bank leszállította 4 százalékra a kamatlábat. Azonban ettől még mindig nem remélhetjük gazdasági életünk fellendülését. A pénznek gyors meg- olcsóbbodása nyilvánvalóiag a válságot követő depressió egyik kisérő jelensége. A nagy pénztömegek lassankint visszafolytak gyüjtőmedencéjükbé-: a nagy pénzintézetekhez, holott a gazdasági élet, főleg az ipar és a vállalkozás a fogyasztás nagymérvű visz- j szafejlődése miatt stagnál és a j tőkéket igénybe nem veheti. A 4 százalékos kamat csak névleges, érvényes azokra a pénzintézetekre, melyek a jegybank visszleszá- mitolási hitelét élvezik és érvényesül azon elsőrendű cégeknél, melyek váltói bankszerüek. A kamatláb leszáílitásból kiveszi részét a nagy pénzintézetek klien- télája, valamint azon cégek, melyeknek váltói a nyilt piacon üzleti forgalommal bírnak. Ellenben a nagy pénzbőség dacára a kisebb existenciák számára a hitelforrások ép úgy el vannak zárva, mint eddig és a pénz olcsóbbodása ezekre nézve teljesen közömbös. Hiába az olcsó hivatalos kamatláb, mikor nincs aki hitelt nyújtson a kereskedőnek, az iparosnak. Nem rettenetes-e nap-nap után észlelni, hogy szolid, tisztességes gazdasági existencia becsületes és törekvő kereskedő, hivatásuk magaslatán álló iparosok, a pénztelenség gondjaival küzködve nem képesek fejlődni csak azért, mert üzletük méretei oly szerények, hogy a nagybankoknak derogál velük hitelösszeköttetésbe lépni? Ma úgy áll a helyzet, hogy a bankráta nem is érdekli a gazdasági élet legnagyobbszámu egye- deit. Olyan olcsó kamatnak, amely voltaképen csak papiroson van meg és nem válik élő valósággá, örülni nem tudunk. B. j. Két levél. Szeőke József nagygéci református lelkész, egyházmegyei ta- nácsbiró ur a következő két levél közlésére kért fel bennünket : Tisztelt Szerkesztő Ur! Folyó év február hó 17-iki keltezéssel levelet kaptam Budapestről méltóságos dr. Szomjas Lajos miniszteri tanácsos úrtól, u- gyancsak ő tőle ugyanazon időbeli keltezéssel egy 200 kor. összegre vonatkozó postai utalványt s hogy mi célt szolgáljon ezen összeg, annak megvilágositása céljából bátor vagyok közleni a jelzett levelet szószerinti szövegében bármennyire tiltakozzék is e levélnek nyilvánosságra hozatalától az illető fenkölt nemes gondolkozása s magas műveltségű lelkülete, de nyilvánosságra kell hoznom már csak azért is, hogy lássák meg azok, akiket illet, hogy egy valódi igazi úri embernek nem csak
