A Polgár, 1914. (6. évfolyam, 9-13. szám)
1914-03-01 / 9. szám
6. oldal. POLGÁR Szatmárnémeti, 1914. Nem tanácsos kivándorolni. Az Amerikában élő véreink igen panaszos leveleket írnak haza, hogy milyen rossz viszonyok uralkodnak most ott. A gazdasági pangás következtében egyre szaporodik a munkát- lanok és a keresetnélküliek száma. A szegény kivándorolt magyarok most szívesen visszajönnének hazájukba, de nincs pénzük az utazásra s igy Amerikában kénytelenek nyomorogni. Boda Dezső budapesti főkapitány plakátokon hirdeti és figyelmezteti az Amerikába készülő kivándorlókat, hogy milyen veszedelem fenyegeti őket a tengeren túl. A figyelmeztető felhívás igy hangzik: „Az Északamerikai Egyesült-Államokban főleg a vas- és acéliparágak terén történt üzem korlátozások folytán igen nagy a munkanélküliek száma és a műnké oknak folytatólagos elbocsátása által folyton növekszik. Valószínű, hogy az ottani gazdasági helyzetnek javulása a közel jövőben alig várható, sőt ellenkezőleg, számos jelből a viszonyok rosszabbodására lehet következtetni. Erre való tekintettel az Egyesült államokban a bevándorlási törvény rendelkezéseit is a legnagyobb szigorral alkalmazzák s pedig olyannyira, hogy még az Ellis-lslandon át Kanadába való kivándorlás is gyakran nehézségbe ütközik. Ezért a belügyminiszteri körrendelet értelmében az államrendőrség felhívja a kivándorolni szándékozókat, hogy kivándorlási szándékukról saját jól felfogott érdekükben mondjanak le, vagy legalább is azt halasszák el addig, amig a köz- gazdasági viszonyok javulásának hire nem érkezik, mert ezidőszerint kereset hiányában nélkülözés és nyomor elé néznek a kivándorlók. A gazda teendője márciusban. Kedvező időjárás esetén a gazda téli pihenési ideje lejár s hozzá kell kezdeni a tavaszi munkához és előkészülni már most a nagy nyári munkálatokhoz is. A csépléshez — ha nincs saját gépünk — szerződést kell kötni, valamely cséplőgép tulajdonossal, a szükséges szenet is már meg kell rendelni, nehogy drágán fizessük meg az utolsó percben hanyagságunkat. Itt van a lóhere és lucerna vetőmagvak aranka- mentesitésének ideje is, emiatt forduljunk egyesületünkhöz, amely berendezkedett az arankamentesitésre. A magtárakban levő készletek megforgattatásáról ne fe- lelejtkezzünk meg, nehogy a zsizsik tanyát üssön benne. Rossz időben a cselédséggel szénát;porcióztassunk, mert a jó gazda csak porcióval eteti a marháját. Az aratók és cséplő munkások szerződtetéséről ne feledkezzünk meg. Ott hol harmados, vagy feles tengerit termelnek nagyon helyesen teszik, ha az alkunál a kapálás és szé- nakészitéshez szükséges kézierőt is biztosítják. Az igás lovak már e hó folyamán folytonosan munkában vannak, ez okból nagy gondot fordítsunk azok takarmányozására s különösen óvjuk őket a meghűléstől. A 10—12 napos csikókkal megkezdhetjük a zab etetést, kezdetben kézből keveset adni nekik, naponta szaporítva az adagot oly mérvben, hogy 3 hónapos egészséges csikónál, annak kedvező fejlődése melleti a zab adagja 3—4 kg. lehet. A még le nem ellett kancákat naponta meg kell járatni, de csak kőtőféken, mivel a kis mozgás a javukra van. A Ieellés után 9 napra meg kel próbálni a kancákat, vajon nem veszik-e fel a mént, A meddő és fiatal, hágatásra kijelölt kancáknak a hágatás előtti mozgás színién jót tesz. Meddő kancákat, mig nem sároznak nem szabad ménhez vezetni. A kétéves méncsikók e hó végén k'herélhetők. A borjas fejőstehenekre és borjaikra különösem ügyeljünk, lássuk el őket a leggondosabban, nehogy valamiben hiányt szenvedjenek. A folyatás alá kerülő tehenekre nagy gondot fordítsunk s azonnal bika alá vigyük. A folyatás a leelés- ulán rendesen 21 —28 napra áll be. A 2—3 hetes borjukat időnként szép napos időben szabadba bocsájt- hatjuk. Az igás marhát jól tápláljuk, nehogy a tavaszi, nagy munka megviselje. Az egyéves bika borjuk herélését e hónapban eszközölhetjük. A februárusi kocákat tartsuk jól, mig a novem- beiben lefiadzoítaknak már elég naponta 100 darabnak mintegy 125 liter tengeri; azonban a februári malacokról se feleokezzünk meg, melyeknek 6 hetes koruktól kezdve 100 darabonként 25—35 liter tengerit számítsunk, melyet úgy emeljünk, hogy 12 hetes korukban 70—80 litert tegyen ki naponta, mig a novemberi malacokra most már szintén az utóbbi mennyiség számítandó, mely az elválasztás után 100 literig fokozható.. A malacokat mindennap járassuk meg, lehetőleg száraz napos helyen. A baromfi udvarba ügyeljünk a tojások naponkénti, összeszedésére s vigyázzunk a kis csirkék felnevelésére,, mezt azok ez időben igen jó áron értékesíthetők. Általában nagy gond fordítandó úgy az ülő, mint az apró. baromfiakra, különösen pedig a pulykákra, melyek csak e hó második felében ültethetők, nehogy a kis pulykák — melyeknek a hideg idő pusztulást jelent — elhulljanak. Ha a föld kellőleg megszikkadt, a tavaszi gabona vetését azonnal meglehet kezdeni. Ha ősszel földjeinket megszántottuk, akkor erősen megfoga sóivá azokat szántás nétkül is bátran belevethetjük. Az őszi vetéseket az agyagos talajon megfogasaljuk, homokos talajokon pedig meghengerezzük. Dohánypalánták melegágyait el kell készíteni és ha a melegágy átmelegedett, a do- hánymagot el kell vetni, hogy korai palántát neveljünk. A réten a hiányos részeket uj magvetéssel kipótoljuk és a rétet, valamint a lucernást és a herést jól megfogasoljuk. Melegebb idő bekövetkeztekor mindenféle zöldségmag elvetendő. A szőlőben a vesszőket el kell ültetni s mihelyt a föld fagya felengedett, a szőlőt ki keli nyitni, metszeni azonban igen korán nem szabad, mert hamar kihajt és a korai fagyok miatt tönkremehet. Ebben a hóban nyitás után az első kapálást meg kell adni a szőlőnek. A borok szorgalmas töltögetése és a tisztogatás, egyedőli tannivalók a pincében. Ebben a hóban a méhek a korai virágokból már mézelnek. Jó egy kis buzaliszlet adni a méheknek, mert ezt a fiasitás táplálására himpor helyett használják. A kaptárakat ki kell nyitni, hogy a méhek tisztulás végett kiröpölhessenek, ha a kaptárakban kifogyott a méz, a méheseket mesterségesen kell etetni, hogy a szedés idejéig el ne pusztuljanak.
