A Polgár, 1914. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1914-01-11 / 2. szám
6. oldal. POLGÁR Szatmárnémeti, 1914. KÖZGAZDASÁG. * * * Gyümölcsfák állami biztosítása. A gyümölcstenyésztés hazánkban is örvendetes fejlődést vett, amit első sorban a kormány nagy anyagi áldozatának köszönhetünk. Ma már a gyümölcsből a gazda számottevően fokozza jövedelmét s igy ennek a jövedelemnek lehetőség szerinti biztosítása fontos közgazdasági érdek. Mint értesülünk Bajorországban a kormány a gyümölcsfáknak jég, fagy és vihar károk elleni állami biztosítását szándékozik megvalósítani. Az előmunkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a fák kötelező biztosítása még ez évben lép életbe. Ez ügyben nálunk is kellene tenni valamit, miután azonban hazánkban mindenféle biztosítás a magán vállalkozás kezében van, helyesnek tartanánk ha pl. oly társulat, mint az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, vagy a Gazdák Biztositó Szövetkezete foglalkoznék az ügygyei s méltányos díjszabással lehetővé tenné a gyümölcsfák tömeges biztosítását. Állami támogatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter folyó évi 117,448 számú rendeletével állami támogatás céljára 3.200.000 darab közönséges pisztráng, 118,000 darab saibling és 60,000 darab skót pisztrángikra beszerzését engedélyezte s megbízta az Országos Halászati Felügyelőségét, hogy azokat közvizek behalasitása végett az aziránt folyamodott érdekelteknek küldje meg. Ez ikrák szétküldése valószínűleg csak jövő hóban veszi kezdetét. Ingyen előadások a szövetkezetekről, tűz-, jég-, élet- és állatbiztosításról. A magyar gazdaközönségnek altruisztikus alapokon működő szövetkezetei, a „Hangya“ (Budapest IX. Közraktár-u. 34.), a Gazdák Biztosító Szövetkezete (Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 35), a Magyar kölcsönös állatbiztosító Társaság m. sz. mindazon községek gazdakörei részére díjtalan előadásokat rendeznek szövetkezeti-, tűz-, jég és életbiztosítási, valamint állatbiztosítási kérdésekről, amely gazdakörök egyszerű levelező lapon e tárgyban megkeresik őket. Az előadások teljesen díjtalanok, a gazdakörökre semmi néven nevezendő anyagi költség nem hárul, éppen ezért igen kívánatos volna, hogy a gazdakörök, minél nagyobb számban vegyék igénybe a kedvezményeket ! Az idei búza és rozs lisztje. Az idei szokatlan időjárás következtében a búza lisztje sokkal gyöngébb, mint más években szokott lenni. Erről a nagyon időszerű kérdésről nyilatkozik Kosutány Tamás dr., a kémiai intézet és a központi vegykisérleti állomás igazgatója, ki a kenyeret otthon sütő gazdasszonyoknak azzal a tanácscsal szolgál, hogy különösen a rozsliszthez egyharmad részben búzalisztet vegyítsenek. Bőséges, érett kovásszal kovászoljanak, a kenyérnek szánt tészta felét a megérett kovásszal jól dagasszák be, aztán hagyják jó ideig állni, mely idő alatt jó melegre helyezzék, mivel az idén a tészta megkelésére sokkal nagyobb hőmérsék kell, mint más években. A kenyér tésztáját, ha reggel készítjük elő, csak délután vetjük kemencébe, melynek száját fűtés közben nyitogatni nem szabad. A kémiai intézet fővegyésze, Hart! Károly dr. hosszabb vizsgálatokat végzett a forgalomban lévő magyarországi rozsliszttel. Szükségesnek tartja, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde lisztjelleg megállapító bizottsága a bu- zaliszt-tipusokon kivül állapítson meg a jövőben rozsliszt-típusokat is. Összehasonlító kísérleteket kell végezni szerinte a rozs- nyersrost meghatározására a korpa-érték szempontjából. Mivel a fogyasztó közönség a lisztárunak kereskedelmi értékét annak fehérsége szerint állapítja meg, ajánlja a fővegyész, hogy a lisztek számjelzésével bevált módon a rozsliszt finomságának meghatározására is használtassák ez a számjelzés. Lótenyésztő gazdákhoz. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek legalább is négy darab oly saját nevelésű egyéves méncsikója van, melyek jó vérbeli származásúak, korukhoz képest jól fejlettek, erős cson- tuak, szabályos testalkatuak s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek, utolsó postának és vármegyének, ahol a csikók állanak, valamint a csikók származásának (apai és anyai ágon), nagyságának, színének és árának pontos megjelölésével a m. kir. földmivelésügyi ministeriumhoz benyújtandó egy koronás bélyeggel ellátott írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1914. évi február hó 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn túl érkező, valamint a fenti bejelentési feltételeknek meg nem felelő bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapesten, 1913. évi december hó 2.-án. M. kir. földmivelésügyi minister. Kártérítés a takonykór miatt kiirtott állatokért. A közel jövőben uj szabályozást nyer a takonykór elleni védekezés ügye is és a kiadandó rendelet előmunkálatai a földmivelésügyi minisztériumban már folyamatban vannak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a ma érvényben levő rendszabályok a takonykór kiirtására, sőt annak meggyéritésére sem alkalmasak. A baj legfőbb oka, hogy a takonykór miatt kiirtott állatokért nem ad az állam semmi ellenértéket vagy gyanú esetén csak fél kártérítést juttat a ló tulajdonosának. Mivel ez azután azt vonja maga után, hogy az állattulajdonos, lovai kártérítés nélküli kiirtásától félve, eltitkolja a takonykóros, vagy arra gyanús megbetegedéseket : a gazdatársadalmi szervezetek a takonykór elleni sikeres védekezés alapfeltételeként állítják a földmivelésügyi kormány elé, hogy az állattulajdonosok minden esetben teljes kártérítésben részesüljenek. Vármegyénk , állategészsége. Lépfene: mátészalkai Nyirparasznya, Olcsva; nagysomkuti Kővár- kölese ; szinérváraljai Alsóhuta. Veszettség: avasi Avasujváros t.; mátészalkai Ópályi; nagykárolyi Portelek. Rühkór: csengeri Ura ló; mátészalkai Kántorjá- nosi t. ló; nagykárolyi Börvely 5u. és 1 1. ló; szinérváraljai Józsefháza ló Nagkároly 2 u ló. SZATMABI PIAC. Árak 1914. január hó 7-iki heti vásáron. Külön tudósítóink árjegyzése. I. rendű II. rendű Termény ___________________ ._____________K f K f Búza 22 — 20 — Rozs 16 — — — Árpa 14 — 13 — Zab 13 — 12 — Tengeri ó — — — — Tengeri uj 13 — 12 — Széna — — — —