A Polgár, 1913. december (5. évfolyam, 52. szám)

1913-12-25 / 52. szám

Szatmárnémeti, 1913. POLGÁR 5. oldal. rab sárgarezet talált kertjében, a miről azt hitte, hogy arany. Ha­mar hire ment a faluban, hogy Zelestyei egy nagy darab aranyat talált. A híresztelések eljutottak a csendőrség fülébe is, ahol érdek­lődni kezdtek a talált arany fe­lől. Beállított két csendőr Zeles­tyei lakására és kérték, hogy ad­ja elő az aranyat. Az öreg se- hogysem akart hajlani, sem ké­résre, sem a követelésre, úgy hogy a csendőrök erőszakkal nyi­tották fel az almáriumot, melyben Zelestyei a rejtett kincset őrizte. Csakhamar meg is találták ron­gyokba csavarva a darab rezet, aminek láttára úgy a csendőrök, mint később a szegény napszá­mos, megállapították, hogy „nem mind arany, ami sárga“. Tanítók gyűlése. A szatmár- megyei tanítóegyesület választmá­nyi tagjai folyó hó 22-én érte­kezletet tartottak Szatmáron. Jelen voltak Kótai Lajos, Székely Árpáp, Téglás Lajos Varga Benő, Neu­bauer Elemér, Vladár Ferenc, Né­meti Sándor, Marosán János, Pályi Lajos és Ányos Miklós bizottsági tagok. Az értekezlet Székely Árpád nagybányai ig. tanító paedagógiai pályamunkáját 150 koronával ju­talmazta. Egyhangú határozattal foglalt állást a választmány amel­lett, hogy az állami tanítók or­szágos egyesülete — mint nem életképes intézmény — mondja ki feloszlását és az állami tanítók ezután az áll. tisztviselők orsz. egyesületében iratkozzanak. Eme irányzatnak lesznek szószólói de­cember 30-án Miskolcon tartandó orsz. tanítói gyűlésen Téglás La­jos nagyecsedi és Székely Árpád nagybányai állami iskolai igazga­tók. Neubauer Elemér indítvá­nyára kérelemmel járul a választ­mány a szatmármegyei összes községi és hitfelekezeti iskolafenn­tartókhoz, hogy tanítóik gyerme­kei részére az államiakéhoz ha­sonlóan családi pótlékot rendsze­resítsenek. Számos kissebb jelen­tőségű ügy tárgyalása után a gyű­lés Kótai Lajos elnök zárószavai­val véget ért. A kath. legényegylet f. hó 26.-án, karácsony másodnapján délután 5 órai kezdettel a Cecil- egyesület nagytermében, Bodnár Gáspárnak „A jvisszavándorlók“ cimü darabja kerül színre. A színdarab a mostani gazdasági válság egy képét nyújtja szépen, de megrázó tanulsággal. Külön meghívókat nem bocsát ki az egyesület. Belépődíj személyen­ként 1 korona. Százezer magyar Ameriká­ban. A kivándorlási statisztika szerint ez év január havától jú­liusig 117 ezer magyar ember vándorolt ki Amerikába s viszont a new-yorki osztrák-magyar kon­zulátus júliustól novemberig negy­venötezer visszavándorlót jelent, akik közül legtöbben ez évben vándoroltak ki, de munka hiá­nyában csalódva kellett visszatér­niük hazájukba. Tehát ez évben 162 ezer magyar ember hagyta itt ezt az országot. Szomorú je­lenség, de még szomorúbb, hogy dacára a kivándoroltak csalódá­sának, még tovább folyik a ki­vándorlás, amely legutóbb oly nagy mérvet öltött, amely kell, hogy gondolkodóba ejtsen minden embert s különösen a hatóságo kát, amelyeknek sürgős kötelessé­gük munkáról gondoskodni, hogy igy csökkentsék a kivándorlást. A juhász szörnyű halála. Ré­mes gyilkosság tartja izgalomban a szatmármegyei llk község la­kosságát. Zolcsák György ilki juhászt hétfőn éjjel a nyirmadai határban meggyilkolták s kira­bolták. Az eset részletei a kö­vetkezők : Zolcsák György ilki juhász nehány darab juhát hét­főn a nyirmadai vásárra hajtotta eladás végett. Vele ment öccse is, Zolcsák Mihály. A juhokat késő délután egy kereskedőnek sikerült eladnia, aki azonnal ki­fizette a vételárt, azonban késő este lett, mire hajcsárt kerített s a juhokat átvette. Későn indult útnak a juhász öccsével hazafelé. Alig lehettek két kilométerre Nyir- madától, mikor három ember bo­tokkal fölfegyverkezve elébük állt s követelte a pénzt. Zolcsák azt mondta, hogy ő náluk nincs pénz, de a három ember nem tágított. — Láttuk, hogy eladta a ju­hot — mondta az egyik — 350 koronát kapott érte, hol a pénz, elő vele! s fenyegetőleg emelked­tek föl a botok. S mikor a juhász mégsem akarta a pénzt odaadni, megro­hanták s agyba-főbe verték. A pénzt kivették a zsebéből s a megölt embert vérében az utón hagyták. Zolcsák Mihálynak is jutott az ütlegekből, aki azonban látva, hogy a dolognak fele sem tréfa, visszafutott Nyirmadára a csendőrségre. Mire a csendőrök a helyszínére érkeztek, a gyilko­sok elmenekültek, magukkal vi- vén a juhász 350 koronáját. A szörnyű halált szenvedett Zolcsá- kot özvegye s négy árvája siratja. Szerencsétlenség a Kazin- czy-utcán. Kedden délelőtt 11 órakor a Kazincy-utcán a Komá- romy látván mészáros lovai meg­bokrosodtak és a szekeren ülő Orosz Gergely hentessegéd oly szerencsétlenül esett a keramit kövezetre, hogy a koponyája ket­té repedt. Haldokolva szállították a mentők a közkórházba. Tűz volt szombaton éjjel. A Szatmármegyei takarékpénztár rt. közraktárához tartozó üröm ma­lom deszkabódéja a benne levő gépekkel együtt porrá égett. Va­lószínű, hogy a tűz rövidzárlat folytán keletkezett. Öngyilkosság. Haránt Gyula felsőbányái postatiszt szerdán haj­nali két órakor főbelőtte magát és szörnyet halt. Hogy mi vitte e végzetes lépésre a boldogtalan embert, még hozzátartozói sem sejtik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom