A Polgár, 1913. február (5. évfolyam, 6-7. szám)
1913-02-02 / 6. szám
Előfizetési ár : Helyben és vidéken egész évre : 6 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mérsékelt árért vétetnek föl. Feleiős szerkesztő: Dr. Vcréczy Ernő. Laplulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kazinczy-c. 18.(Zárdával széVfien) Telefon szám: 284. EJ a ü sztrlj& tóé. Hz kell a magyarnak! Mert ha baj, hát legyen baj. CsüStúl jöjjön, ha jön. A szociáldemokraták sztrájk kongresszusa (gyűlése) kimondotta a tömeg, országos sztrájkot. És felhatalmazta ügyvivőit, hogy alkalmas pillanatban kihirdesse — az ipari munka beszüntetését. Mi elismerjük, hogy a sztrájknak, mint a munkások önvédelmi eszközének van jogosultsága. Tehát jogos. De nagyon ritkán — okos. Most pedig o- 1-yan fegyvernek tekintjük, amellyel éppen a dolgozó Imunkásokat fogják legjobban és legérezhelőbben megsebezni. Század óla nem volt olyan értéke a munkának, magára a munkásokra', mint éppen most. Század óta nem vesz tehát olyan felelősségei (rábaira, jaki ezt az egyedüli vagyont, a munkát kockára teszi, éppen a munkások érdekében. Ma nincs nagyobb, abszolútabb, egyetlen és határozottan legnagyobb érdek mint az, hagy a munkásnak munkája legyen és 'dolgozhassák. A többi mind, de minden maradhat. Úgy képzeljük, hogy e nehéz i- dőkben a munkásnép egy fára menekül. a sztrájknak fájára. De ezt a fát önmaga alatt vágja. És ez a fa öl döntheti nyomorba veszedelembe és nyomhatja agyon. Mi meglehetősen ismerjük a munkásnép hangulatát, lelke egész mostani állapotát. És mondhatjuk. hogy az a sztrájk, az a politikai sztrájk olyan kényszer és olyan szabadság elvétel reájuk nézve, ami sem meggyőződést, sem lelkesedést seni elhatározást nem vált ki. Egyesek és főleg olyanok, kiknek viszteni valójuk eines, viszik, kényszerűik, szinez:f a dolgokat. De meglátják, tapasztalni fogják, hogy ez a munkás nép jobban vágyódik a békés munkára, mint a bizonyos bizonytalanságra. Azt pedig határozottan valljuk, hogv azoknak, kik a teljes szabadságol hirdetik szájjal és elméletben: a- zoknak, akik a cselekvés szabadságát követelik, nincs jogukban megfosztani senkit sem a munka szabadságától. Hogy akkor és úgy dolgozzék, mikor akar és arra életszükségé van. S mihelyst jogot akar a párt, akár szervezett, akár politikai; magának vindikálja ezl már elvette szabadságát százaknak és százaknak. És már nem őszinte és igaz hive a szabadságnak. Aki kötelességei kíván szabadság nélkül, az már zsarnokságba viszi híveit és nem Íriveit egyaránt. MESTER. A 13-as évek a történelemben. Ki- c. 413-ban örökre vége lett Athén nagy hatalmának. Flottája és hadseregének egy része teljesen elpusztult Syraeusánál. Magát Athént a spártaiak támadták meg A földmávesek parlagon hagyták földjeiket, a fővárosba menekültek, 20 ezer rabszolga lázadt fel és fogott fegyvert urai ellen. Kr. e. 213-ban Hannibál diadalmas hadseregével már-már Ti óm át fenyegette Ugyanebben az évben Chi-Hoang- Ti, a chinai zsarnok, drákói rendeletet bocsátott ki a szegény chinai Írók ellen: »Az összes szépirodalmi termékek, különösen pedig a filozófiai és történelmi müvek égettessenek el.« A A zsarnok ugyanis a könyveknek tulajdonította a gyakori lázadásokat. K. e. 113-ik év szintén sok szomorúságot hozofi |a rómaiaknak. (Ugyanis a cimberek és teutonok átkeltek az Alpokon és egész Felső-OIaszországot (az akkori Gallia-Cisalpinát) elfoglalták. És érdekes, hogy a rendes időszámítás szerinti első tizenhárma* évben (Kr. u. 13) irta a száműzött Ovidius Tomi-ban Tristia c. költeményeit; — mintha seítette volna, hogy később oly szorongva fogják várni a 13-as éveket. Kr. u. 213-ban Drinápoly alatt ütköznek meg Constantinus, nyugat-római és Maximinius, kelet-római császárok csapatai. Constantinus győz, ellenfele megmérgezi magát. (Ki tudja, vajon mi fog még 1913-ban Drinápoly falai alatt történni!) 613-ban a perzsák néhány nap alatt bevették Jeruzsálemet, iszonyatos vérfürdőt rendeztek a keresztények kft zött, feldúlták a Szent-sírt, a patriarchal és sok ezer keresztényt pedig rabszijra fűzve hurcoltak el Perzsiába. 813-ban a bolgárok a hanyatló Byzánctó’ Drinápoly átadását követelték (!) Mikor a keleti császár kérésüket megtagadta, feldúlták Drinápolyt és rabolva, fosztogatva Byzánc falai alá vonultak, mint később egynéhányszor a kóborló magyarok. Az 1513. év pedig Franciaországra hozott sok gyászt. Júniusban a pápai sereg Kőváránál leverte a franciákat. Inglih József ltján.sa> eMwn w'JsiNjtöízAtf fat&eft mW Szafttól», w^osltóz fttóiet. Készít a legiutánvosabb árak mellett legjobb szabású és minden idényeket kielégítő polgári öltönyöket; oapi reverendákat, nalástokat, süvegeket, katonai, vasúti sport és mindennemű egyenruhákat, valamint magvar dísz és viselő ruhákat. ___________________ A POLGÁR mai száma 8 oldal.
