A Polgár, 1913. február (5. évfolyam, 6-7. szám)

1913-02-02 / 6. szám

Előfizetési ár : Helyben és vidéken egész évre : 6 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mérsékelt árért vétetnek föl. Feleiős szerkesztő: Dr. Vcréczy Ernő. Laplulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kazinczy-c. 18.(Zárdával széVfien) Telefon szám: 284. EJ a ü sztrlj& tóé. Hz kell a magyarnak! Mert ha baj, hát legyen baj. CsüStúl jöjjön, ha jön. A szociáldemokraták sztrájk kon­gresszusa (gyűlése) kimondotta a tö­meg, országos sztrájkot. És felhatal­mazta ügyvivőit, hogy alkalmas pilla­natban kihirdesse — az ipari munka beszüntetését. Mi elismerjük, hogy a sztrájknak, mint a munkások önvédelmi eszközé­nek van jogosultsága. Tehát jogos. De nagyon ritkán — okos. Most pedig o- 1-yan fegyvernek tekintjük, amellyel ép­pen a dolgozó Imunkásokat fogják leg­jobban és legérezhelőbben megsebezni. Század óla nem volt olyan értéke a munkának, magára a munkásokra', mint éppen most. Század óta nem vesz tehát olyan felelősségei (rábaira, jaki ezt az egyedüli vagyont, a munkát koc­kára teszi, éppen a munkások érdeké­ben. Ma nincs nagyobb, abszolútabb, egyetlen és határozottan legnagyobb érdek mint az, hagy a munkásnak munkája legyen és 'dolgozhassák. A töb­bi mind, de minden maradhat. Úgy képzeljük, hogy e nehéz i- dőkben a munkásnép egy fára mene­kül. a sztrájknak fájára. De ezt a fát önmaga alatt vágja. És ez a fa öl döntheti nyomorba veszedelembe és nyomhatja agyon. Mi meglehetősen is­merjük a munkásnép hangulatát, lel­ke egész mostani állapotát. És mond­hatjuk. hogy az a sztrájk, az a poli­tikai sztrájk olyan kényszer és olyan szabadság elvétel reájuk nézve, ami sem meggyőződést, sem lelkesedést seni elhatározást nem vált ki. Egyesek és főleg olyanok, kiknek viszteni va­lójuk eines, viszik, kényszerűik, szine­z:f a dolgokat. De meglátják, tapasz­talni fogják, hogy ez a munkás nép jobban vágyódik a békés munkára, mint a bizonyos bizonytalanságra. Azt pedig határozottan valljuk, hogv azoknak, kik a teljes szabadsá­gol hirdetik szájjal és elméletben: a- zoknak, akik a cselekvés szabadságát követelik, nincs jogukban megfosztani senkit sem a munka szabadságától. Hogy akkor és úgy dolgozzék, mikor akar és arra életszükségé van. S mi­helyst jogot akar a párt, akár szerve­zett, akár politikai; magának vindikál­ja ezl már elvette szabadságát százak­nak és százaknak. És már nem őszinte és igaz hive a szabadságnak. Aki kö­telességei kíván szabadság nélkül, az már zsarnokságba viszi híveit és nem Íriveit egyaránt. MESTER. A 13-as évek a történelemben. Ki- c. 413-ban örökre vége lett At­hén nagy hatalmának. Flottája és had­seregének egy része teljesen elpusztult Syraeusánál. Magát Athént a spártai­ak támadták meg A földmávesek par­lagon hagyták földjeiket, a fővárosba menekültek, 20 ezer rabszolga lázadt fel és fogott fegyvert urai ellen. Kr. e. 213-ban Hannibál diadalmas hadseregével már-már Ti óm át fenye­gette Ugyanebben az évben Chi-Hoang- Ti, a chinai zsarnok, drákói rendele­tet bocsátott ki a szegény chinai Írók ellen: »Az összes szépirodalmi termé­kek, különösen pedig a filozófiai és történelmi müvek égettessenek el.« A A zsarnok ugyanis a könyveknek tu­lajdonította a gyakori lázadásokat. K. e. 113-ik év szintén sok szomo­rúságot hozofi |a rómaiaknak. (Ugyanis a cimberek és teutonok átkeltek az Al­pokon és egész Felső-OIaszországot (az akkori Gallia-Cisalpinát) elfoglalták. És érdekes, hogy a rendes időszá­mítás szerinti első tizenhárma* évben (Kr. u. 13) irta a száműzött Ovidius Tomi-ban Tristia c. költeményeit; — mintha seítette volna, hogy később oly szorongva fogják várni a 13-as éveket. Kr. u. 213-ban Drinápoly alatt üt­köznek meg Constantinus, nyugat-ró­mai és Maximinius, kelet-római császá­rok csapatai. Constantinus győz, ellen­fele megmérgezi magát. (Ki tudja, va­jon mi fog még 1913-ban Drinápoly fa­lai alatt történni!) 613-ban a perzsák néhány nap alatt bevették Jeruzsálemet, iszonyatos vérfürdőt rendeztek a keresztények kft zött, feldúlták a Szent-sírt, a patri­archal és sok ezer keresztényt pedig rabszijra fűzve hurcoltak el Perzsiába. 813-ban a bolgárok a hanyatló Byzánctó’ Drinápoly átadását követel­ték (!) Mikor a keleti császár kérésü­ket megtagadta, feldúlták Drinápolyt és rabolva, fosztogatva Byzánc falai alá vonultak, mint később egynéhány­szor a kóborló magyarok. Az 1513. év pedig Franciaországra hozott sok gyászt. Júniusban a pápai sereg Kőváránál leverte a franciákat. Inglih József ltján.sa> eMwn w'JsiNjtöízAtf fat&eft mW Szafttól», w^osltóz fttóiet. Készít a legiutá­nvosabb árak mellett legjobb szabású és minden idényeket kielégítő polgári öltö­nyöket; oapi reverendákat, nalástokat, süvegeket, katonai, vasúti sport és minden­nemű egyenruhákat, valamint magvar dísz és viselő ruhákat. ___________________ A POLGÁR mai száma 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom