A Polgár, 1913. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1913-01-19 / 4. szám
2-ik oldal. A POLGAR Szaímár-Némeli, 1915. nács ezzel szemben a bizalmatlansági nyilatkozat elhagyásával a feliratot szintén pártolta és közben Roóz Gyula bizottsági tag nyújtott be Írásban egy hasonló indítványt. Dr. Tanódy Endre indítványát szóval is megindokolta, beszédjében feltárta az uj adótörvények általános [és (különös sérelmes részeit és kiterjeszkedvén a tanács indítványára is, alaposan megindokolta, miért szükséges a kormánynyal szemben a bizalmatlanságot hangozta..,j ditványa mellett Kelemen Samu képviselő szólalt fel, aki szintén feltárta az uj adótörvények hiányát és ajánlotta az indítvány elfogadását. Dr. Vajay Károly a tanács indítványát védelmezte, majd dr. Frieder Adolf tartott hosszab beszédet, amelyben különösen a szövetkezeti törvényre való hivatkozással érvelt a tanács indítványa mellett. A főispán utalt arra, hogy a kormány a törvény végrehajtását amúgy is felfüggeszti és biztos kilátás van reá, hogy annak módosítását is eszközölni fogja ,és igy a bizalmatlansági indítványnak helye nem lehet, szavazásra bocsátotta a kérdési és a többség a tanács javaslatát fogadta el. A majdnem másfél óráig tartó vita kimerítvén az általános érdeklődést, szavazás után a bizottsági tagok nagyobb része eltávozott és a napirenden lévő többi tárgyak minden vita nél kül az előterjesztett javaslatoknak meg felelőleg nyertek elintézést. A behivottak családtagjainak kártalanítása Mikor a külpolitikai helyzet miatt a katonai behívások megkezdődtek és igen sok családfentartót szólítottak be katonai szolgálatra, a miniszterelnök egy képviselőházi beszédje keretében kijelentette, he gy a behivottak családtagjait az állam kártalanitan, “fogja és a behívások tartamára megfelelőleg ki- sebb-nagyob pénzösszegeket fog nekik ki utalványozni Ez ideig még nem történtek ilynemű összegek kiutalványozások. Sok szegény család pedig nagyon szívesen venne bármily csekély összegű segélyt. Ez ügyben Karácsony államtitkár a következőket mondta: 'Az ügy, elintézése folyamatban van és a családok igen rövid idő múlva meg fogják kapni az államsegélyt. A- zért tart olyan sokáig a kiutalványozás, mert hosszasan kellett tárgyalni a pénzügy minis'/! abban a formában történnek, amelyben a boszniai annexió idején történtek. (Alkkor ugyanis, minthogy ilyen eshetőségekre nálunk nincs törvény, egy minisztertanács elhatározta, hogy a családtagokat kártalanítják. Ez meg is történt és a minisztertanács határozatát a törvényhozás utólagosan jóváhagyja. A kártalanításnak két módja van. Az egyik az, hogy a katonai hatóság a saját akaratából utalványozza ki a pénzt, a másik pedig az, hogy a családtag elmegy az elsőfokú hatósághoz, ott bejelenti igényét és az elsőfokú hatóság értesíti a katonai hatóságot, a- melv aztán kiutalványozza a segélyt. Hogy mekkora összeget utalványoz ki, az attól függ, milyen foglalkozása van a behívott katonának, mekkora a családja és milyenek esetlegesen az illető vidéken a bérviszonyo A boszniai annexió idején a kiutalványozott kártalanítási összeg négy és ötszázezer korona között mozgott. — Magyarországra vonatkozólag a kártalanítást, függetlenül a közös hadügy minisztertől és Ausztriától, ahol külön- honvédelmi minisztérium állapítja meg Ismétlem, rövid időn belül megkezdődnek a kártalanítási jutalékoknak kifizetései. Fábián; Szoímápmeyyéíien. Bezárták a uagybánvai iskolákat Vfr . T Nap-nap után emelkedik az ára mindennek. Egyebet sem hallunk csak panaszos szavakat, elkeseredett kijelentéseket a már-már elviselhetetlenné vált drágaság miatt. A mull év pótolhatatlan veszteségei, csapásai után most bekövetkezett az, amire nem is gondolhattunk: nincs tüzelő-fa nemcsak Szat- máron, de még a megyében sem. Eddig folyton panaszkodtunk a fadrágaság ellen s most — ebben a dermesztő hidegben — még csak drága pénzért sem kapunk. Nagykárolyban, a gróf Károlyi u- radalom faraktárában —- amely az e- gész várost el szokta látni tüzelő anyag gal — most egy szál fa sincs. Mint értesülünk, Nagybányán — a bekövetkezett fahiány miatt — be kellett szüntetni az előadásokat az iskolákban. így van ez az egész megyében. A fahiány oka az, hogy az elmúlt évben hónapokig tartó esőzés annyira átáztatta a talajt, és oly vastag sárkérget vont a mezei utakon, hogy a szekér közlekedés teljesen lehetetlen Igaz ugyan, hogy a néhány nap óta tartó hideg megfagyasztotta a sár tetejét, de az sokkal gyöngébb ahhoz, mintsem egy megterhelt szekeret meg- birna. A szekérközlekedés lehetetlen volta miatt sok gazda ember termése kínt fekszik még most is a mezőn, megfagyva, romlásnak indulva. Mi tessz majd tavaszszal? Milyen n életbiztonság Szotmáron? Az alábbi eset eléggé eklatáns példa a szatmári életbiztonság megvilágításához. Majdnem végzetes szerencsétlenség történt az elmúlt hét egyik délutánján. A Deáktér felől egy bérkocsi robogott őrült gyorsasággal végig a Kazinczy- utcán; majd ugyanolyan sebességgel fordult be a Vörösmarthy-utcára, a- melynek átjáróján — körülbelül a fele utón — egy asszony igyekezett keresztül. kis gyermekével az ölében. Az asz- szony — a száguldó kocsit megpillant va — az ijjedtségtől hirtelen megállóit s már a járó-kelők azt hitték, hogy hogy a szerencsétlenség megtörtént, mikor az asszony — szinte ö-zlönsze- rüleg — egy lépést tett hátra, megmenekülve a biztos elgázolástól. A kocsi vakján egy alig 10 éves gyerek ült, aki — mintha észre sem vette volna a rettenetes helyzete;, *— tovább csapkodta a iiákerbe fogott gebét. Mint fentebb említettük, csak példa gyanánt hoztuk fel e napról-napra megismétlődő esetet. Az ember szinte remegve megy keresztül az átjárókon, attól tartva, hogy egy lelkiismeretlen kocsis — nem törődve a minden sarkon feléje ordító »Lassan hajts!« felírással, •— elgázolja. Es a dologban az a legcsodálatosabb. hogy az a falusi parasztember, aki a hetivásárok nyüzsgő forgatagában is csendesen, óvatosan hajt, sokkal több gondot fordít a járó-kelők életbiztonságára, mint a városi fiakeres, akit a legcsekélyebb kihágásért is szigorúan büntetnek. Eltekintve attól, hogy azok az emberbőrbe bujt vadállatok, kik szegény, rogyadozó lábú gebéjüket véresre oslo- rozzák, keveset törődnek a reájuk vonatkozó szabályrendelettel, gyakran, sőt sok esetben olyan suhancokat ültetnek a bakra, akiknek fogalmuk — /sincs (n lóhajtásról. , > Ezek aztán püfölik szegény állatot, amely a fájdalmas ütlegektől megvadulva, őrült gyorsasággal ragadják maguk után a kocsit. S a legtöbb szerencsétlenség szülő oka az ilyen vice- kocsisokban kereshető. Bizony nagyon üdvös dolog lenne, ha a főkapitány el rém azok hajtsanak lovat — a vice-fiake- resek közül, akik ilyenre jogosító bizo- nyitványnyal, vagy igazolványnyal rendelkeznek. Modern ruhafestés HcíJfciiAf* pql Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. * a* vegyileg száraz utón. Gyári főüzlet: Szatmár Kossuth. L.-u íC Felvéted üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alaphtatott: 1886.
