Szatmári Friss Újság, A Polgár, 1912. november (4. évfolyam, 249-267. szám)
1912-11-17 / 261. szám
Vasárnap, november IX l'l •'?[*} SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. Segítség a népnek Bankok, szárazság, árvíz, eső, végrehajtó, stb. stb. tönkretet ék a népet .*. Talán a szellő is a szegény nép sóhaja, fájdalmának hangtalan pánászá. Szegény ma mindenki. Még azok a hamis csil- ■logásn prémes urak is, ákik fényűzésükkel hívják ki a nyomorgó, de becsületes emberek irigységét, átkát. Termés az idén igen gyenge volt. S a 'mi volt az sem maradt meg, mert elvitte az árvíz. Az adóság — no az nem nőtt. Nem ám, mert a bankok bekötötték a pénzes zacskók szájait. Zacskóknak mondom, mert zsák pénzzel telt zsák ma már csak a meséiben Van. Régi öreg tüdér mesékben. Sokkal komolyabb azonban ma már a helyzet, semhogg ttBüBBanl illpék fölötte. I Egy-két lépés választ már el az éhinség- 'tő!. Az általános éhínségtől. Mert részleges | éhség már van. Nemcsak künn a város vé~ De bizony a vibanyvilágitásos, szálonos lakásokban Is eV lebeg már a nyomor. Ezen az államinak kellene segítem. Illetve élsö sorban a város vezetőségének. Vigyázni kell a befolyt, a bepréselt, a könnyükkel áztatott adópénzekre. Okuljon a város a bankokon és tartsa vissza készpénzét. Inkább fizessen tartozásai után kamatot, de a készpénzt zárja el jól. Mert úgy lehet, sajnos, ,ugy is Hesíz, hogiy égy éven bélül sápadt, kiéhezett gyermekek, asszonyok férfiak seregiének a vén városháza elé és éhségtől fonnyadt karjaikat alamizsnáért — nyújtják ki. Először csak kérnek. S ha a városnak nem lesz miből adni, hogyha előrelátóan néni gyűjt pénzt, akkor kitör az éietősztön és az éhes tömeg követelni fog. Ez e követelés a- zonban borzalmas lesz. ÜHjpililsitott üiMiliiielssitö. Az állami mértékhitelesítőről azí beszélik hogy pa- namázik. Amikor ezt a cikket megírjuk, kettős szolgálatot teljesítünk. Először is eleget teszünk azoknak, akik fölkérteh minhet az ügy szellőztetésére. Másodszor pedig alkalmat nyújtunk Zoltán mértékhitelesítőnek, hogy az ellene uton-utfélen elhintett vádak alól magát tisztázza, ha tudja. Azt beszelik nemcsak a városban, de az egész szatmári mértékhitelesítő kerületben is, hogy Zoltán mértékhitelesítő panamá- zik, zsarol. Nehéz vádak ezek, de akik e cik megírására minket fölszó’itottak; készek reá esküt tenni. „. , Egy bádogos mestertől kért, követelt 10 koronát s c-ak azután hitelesítette ármértékeit. Egy mértékjavitót pedig ál'andóan szi- fpolyoz. Azt állítják, hogy egy szatmári lakatostól havi 100 koronát húzott állandóan. Majd később percentre dolgozott vele. Per- centre úgy, hogy mindazon mérlegek javításáért, melyeket hozzá utalt haszonrészesedést követelt és kapott is. A polgármester bizonnyá' utasítani fogja Zoltánt, hegy ‘e cikkért indítsa meg a sajtópert ellenünk. Mi szivesen vesszük ezt, mert igy a sajtóbiróság előtt szembe kerülnek a vádlók és a vádlott. A megvádolt súlyosan megvádolt mértékhitelesítő. Ha azután nem lesz igazuk a vádlóknak, akkor elveszik súlyos, de méltó büntetésöket. Viszont: ha igazuk van, ha az állami mértékhitelesítő tényleg annyira megfeleddkezétt magáról, hogy hivatali hatalmát meg nem en gedett jövedelmek szerzésére használta föl: :no akkor aligha fog sokáig hitelesíteni Szat- iríáron. A közérdekből irtuk meg e , cikket s szívesen «»yujtunk teret lapunkban Zoltánnak is. Bármily korú hölgyet megtanítok bos- tonra 10 koronáért. Háznál vagy a táncteremben. Kívánatra vidékre is kimegyek családos házakhoz szerény dijjazás mellett. A többi táncok tanítását is elválalom. Hád Ru- benné oki. tánctanitö. Szatmár, Perényi-u. 10. szám. BEM apó gyűrűje Szatmáron. Egy értékes ereklye van Szatmáron. Mén sükmeg mig el nem kallódik, — — — * Pái napja megírtuk, hogy egy Szaszarán nevű ember \%gső kétségbeesésében ^Fakasztotta magát. Hosszú vádiratot eszkábált «5sz- sze reszkető kezével. Ebben a vádiratban megírta, hogy egy gyémánt gyüiü miatt csak nem holtra vallatták a »derék« csendőrök, akik azt hitték, hogy a gyűrűt tapt. Pedig annak a gyémánt gyűrűnek nagyon megható, érdekes története van. Az a gyémánt gyűrű igen értékes nemzeti ereklye. íme ez a történet: 1849-ben, amikor p háromszinü Szüzmáriás lobogó magasn e- melkedett föl a diadal lángfelhőin, amikor a magyar honfivér öntözte föld már már valóban a magyaroké volt — akkor történt. A piiskki hídnál lefolyt nagy ütközetben részt vett szerencsétlen Szaszarán apja. Mint egyszerű honvé 1 küzdötte végig dicső szabadságharcunkat. Végig — amig az orosz kozákok végig nem tapostak a haldokló hősök csókjaitól szentelt zászlón. A piskii csata hevében Bem tábornok a hős honvédek apja, Magyarország történelmének fényesen ragyogó csillaga annyira iCö- ze! ment a tüzvonalhóz, hogy egy ellenséges golyó elvitte egyik ujját. Az ujj leesett. Abban a ’ pillanatban éppen Szaszarán ápjá menetelt a tábornok mellett. Fölkapta az ellőtt ujjat, lehúzta róla a gyémánt gyűrűt és a következő szókkal nyújtotta föl a tábornoknak : — Tessék tábornok ur! Bem ránézett a puskaportól barnított honvédre és jóságos mosolygással mondta: — Tartsd még fiam emlékül. Ez volt az a gyémánt gyűrű, amiért Szaszaránt a zsandárok a Bach-korszak •maradványai egészen a padlásgerendára tó tött kötélig vallatták. Szaszarán meghalt. A gyűrűt nem vitte magával. Jó lenne hivatalosan is érdeklődni utána és megváltam, visszaváltani ezt a drál 1 gs ereklyét. Aiapíttatott: 1886. Modern ruhafestés bármily divatszinre. Gyári főüzlet: Szatmár Kossuth. L.-u 10 Felvételi üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. Hájtájer Pál éli üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. 2. Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Nagykároly: Széchenyi-u. 34.
