Szatmári Friss Újság, A Polgár, 1912. november (4. évfolyam, 249-267. szám)

1912-11-14 / 258. szám

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. * Csütörtök, november 14. •**Ku*rmmimmrKroa>jW«gM( wummni i imM'M’WWT' >0 Tetszik tudni hol o kimos 1 kint a ku­koricások : alján .•. Mit eredményez a parcellázás. i Belváros alatt ugyebár ^azt kell értenij hogy az a város belső része. Közepe. így is van az minden városban, de nem Szatmá- jon. PC 1 nk a belváros kint van a merha lege,ők él é olyan helyen, ahová sem gya logosan, sem» ped'g kocsin éJetve ized elem nélkül nem mehet el még a -— végrehajtó Kern. Pedig de szívesen elmenne, friert sok ám az adóhátralék. És mindenkinek nem írhat­ják te (az adóját. JMert soknak írják lám le. Le­fele. Már most ugyebár az lenne az első kér­dés, hogy miért belváros a város határa? A felelet igen egyszerű. A húsos fazék ka vargá­tól az elmúlt évben szörnyen éhesek voltak. Jsiem csoda kiszáradtak a kormány és a vá­most vezető Klikk érdekében. Sokat dolgoz­lak. Tolták, húzták emelték a hatalom ká­tyúba ragadt széké'ét. Hogy azután éhr égő­ket csillapítsák, kaptak a husosfazékbő! kon cot. Jókora csontot. Ez á csont vólt (a par­cellázás. A város határában bagóért össze­vásároltak földeket. Mikor ez megvolt akkor Jő mondták, hogy azok a bagón szerzett ré- jtek, szántók és békazsombékok a város bel­területéhez tartoznak .Kimondta a közgyű­lés is. Nü ná nem mondta ka, amikor a köz­gyűlés bélölök telt ki. Mikor aztán kimond­ták, akkor parcelláztak. S hogy a paroelá- ra bolondokat fogjanak a bankokban dehfi- re-borura szavaztatták meg a kamatokat. A vége a dolognak mi lett? Az, nogy a parcellázó urak zsebre vágták fa bankok­tól folyósított pénzt. A boldog telektulajdo­nos kapott egy Csomó füvet, kákát, szomorú fűzfát, egy Csomó adóságot. No és még vala­mit: kapott egy adlókőnyvecskét, amelyik­ből látta, hogy neki a belvárosban van egy köpőládányi földje s azért fizet épp annyit, mint amennyit a Deák-teri telek tulajdono­sok. Néha gyönyörködhetik is a földjében. Egy évbén egy—két hétiig, mert máskor néni közelíthető meg a szép «BELVÁROS» ut­ca, kövezet, világítás? No ugyan ki mer még (csak álmodni is ilyen mesebéli jókról a «^BELVÁROSBAN», Inglih József. Ez egy szorgalmas szabómesternek a ne­ve, aki polgári kötelességének teljesítésével becsületességével elérte a po'gárember Iég- szébb jutalmát: polgártársainak bizalmát. Ingük József szabómester polgártársai telkétték. hogy képviselje őket a városi szé kház gyüléstermébeu. Legyen városatya és jabol arra szükség van, szálljon síkra az ö érdekükben. Mi, akik a polgárság lapja vagyunk örömmel látjuk, hogy Szatmár város polgár­sága kezd öntudatra ébredni, s a város par­lamentjében a maga fajtájából küld kép­viselőt. Elveinkben nem vagyunk annyira szél sőségesek, hogy a d picrnás emberek meg­választását teljesen fölöslegesnek tartanók. Ellenkezően. Nagy szükség van reájok a .városok parlamentjében, de csak kellp arány- számban. A sok só elrontja, élvezhetlenné ' teszi a levest, ilyen elsózott, éivezhetlen le­ves a Szatmár város mai ügyvédpari amen t- je, osztály parlament je. Több iparost és gazdaembert kérünk a városi székház tanácstermébe. Inglik József a mi igazunkat pecsételi meg. Amint tudjuk, Inglik megválasztása két­ségen kivül áll. És ez nem is 'éhet másként, mert inglik személye ellen senkinek, de sén- kinek sem lehet kifogása. 1 Véle egy komoly megállapodott város- íj atyát nyer a polgárság. Egy olyan város­! l atyát, aki tudja, hogy a polgárságnak hol. mi fáj s azt is tudja, hegy a sérelmeknek mik a legjobb orvosságai. tatáéul taMifeája. Hogyan -ojtogat ez az ember. Ez a fclcseperedfett alak, ki hétrét gör- nyedésévcl ügyesen tudja palástolni kicsiny 1 -tehetsegét, mohos, ósdi nézeteit egyebét nem | ,tesz, tnr’m epeföstötte arcával mindenütt meg­jelenek, ahol nekünk, dte így a szegény nép­inek kárára lehet. Legutábbi gyászkeretbe iliő levegőrug- dalczását egy gyűlésen követte el. i Ezen az ülésen hogy nem de szbbá ke­rült. a Szatmári Friss Újság ügye. Annyira és cluan oldalró' került szóba, hogy a pol- gánf&ster megnyugodva, el nem titkolt öröm Vnd jelentette ki. hogy lapunknak megadja, visszaadja a kolportázs jogot. Ezt a kijelentést a gyűlés több tagja, azok, kik e kijelentés előzményeivel tisztában voltak szintén örömmel vették tu­domásul Elképzelhető, tehát amikor Kereszt- "s/.eghy felugrott és egy lipótmezei jelenetét rögtönzött — Ha te ezt megteszed, akkor én leszek ellened. Én nem engedem meg. Ezf és szószerint igy mondotta ez az ügyvéd azon a gyűlésen a polgármester­nek közben olyan gimnasztikát végzett két balkezével, hogy a komoly emberek egyike kénytelen volt őt lefogni. Tegyük félre egy percre a humort, bár Paprikajancsi Lajos ur nagyon rászolgált, hogy megrázzuk csörgőcsipkáját. Vegyük ko­molyan nem őt, hanem ki jelen léseit. Azt — mondta, hogy ő nem engedi. Ebben a két szóban minden benne van amit — eddig ir­tunk Benne van az, hogy a polgármester nem a maga jó szántából vonta meg tőlünk a kolportázst, nem a maga jószántából ül­dözi a független sajtót hanem azért, mert akarja Keresztszegi. Az a Keresztszegi, aki szívesen venné, ha megüresednék a polgár- mesteri szék. De hát ki ez a Keresztszegi ? ? ? ? Va­lami nagy szellemi óriás?? Vagy nagy em­berbarát. Talán zseniális adminisztrátor??? Nem —• egyiik sem. Egy ügyvéd, egy d- garettapapirvékony szimpla ember. Egy ami van neki Vagyona. Ügyesen szerzett vagyo­na. Pont. Ennél többet nem fedezhetünk föl rajta. Azaz is, hogy mi már fölfedeztünk töb­bét de ráérünk vele. Eljön az ideje. Valódi saját készrtményü j tajtékpipák jótállás mellett csak a készítőnél j Barth József tajték pipa faragó és borostyán esztergá­lyosnál (Szatmár, Deák-tér 5.) kaphatók és rendelhetők. EGY CIMBALOM Jókaiban levő pe- ' -dallal rögtön eladó. Cim a kiadóhivatalban. Modern ruhafestés bármily divatszinre. Gyári főüzlet: SzatiHár Kossuth. L.-u 10 Felvételi üzlet Kazinczy-u. 17 Attila-u. Hájtájer Pál éli üzlet Kazinczv-u. 17 Attila-u. 2. Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapi Itatott: 1886.

Next

/
Oldalképek
Tartalom