Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-19 / 238. szám

s Szombat, október 19. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 3 oldal. Írunk, írunk, hogy sebeket üssünk, hanem hogy sebeket, társadalmi sebeket gyógyít­sunk. .. Szatmár, 1912. október 18. zs. Zsemley Oszkár újságíró. Mikor s Krajcár koronát afcar. Van Budapesten egy ember, aki meg- ivesztegetően, megbolonditóan okos. Forinto­kat ér, százasokat, ezreseket, tízezreseket. De ő szerény ember, ő megelégszik a krajcárral is, sőt a koronákkal is. Kraj­cár ur igen okos ember. Mikor megtanulta az abcét, akkor számolni kezdett tanulni. Csak koronákban. Mert o okos ember és ;ö nem akarja, hogy ilyen csekélység miatti (megbüntessék. Lám kraicárur már annyira vitte a tu­dományban, hegy ctu/K -»j.éá,áf bocsát kj ő mindenkit belevesz az enciklopédiába, ma­gát is, a papáját is, a nagypapáját is, a dédapját is. S mindezekért Krajcár ur nem kér sokat, hiszen a munka négy ujnyinál vastagabb lesz, (Jsák lannyit kér, hogy fi­zessen elő akcnyvre. De siessen vele, mert el talál késni. A rendőrség még megharag szik Krajcár urra és akkor nem lesz encik­lopédia. Nem hiszi? Olvassa el a Krajcár ur levelét amit Koméromy István városatyához adreszált: Tisztelt Uram!! A nagy enciklopédiában, mely 500 ma­gyar tudós «Alkotása és az egyetlen miagyar enciklopédia, mely minden ismeretet magá­ban foglal, közzététel céljából szükségünk van életrajzi adataira. Ezen enciklopédia bíz *tos útmutató az orvosi, a jogászi, a ter­mészeti es társadalmi tudományokban tová- blá minden műszaki, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ismeretekben, továbbá (az iro­dalom, művészet minden ágában. A magyar tudományos akadémia, a királyi tudomá­nyos egyetemek és az összes tudományos éz irodalmi egyesületek ezen könyvbe hordják össze a jelenkori tudományos kutatásnak minden eredményét. Mindenkit érdekel, min­denki tanulhat be’őle, mindenről van benne szó és minden nevezetes és tekintélyes em­ber benne van. bér benne van. Van benne 200.000 cikk 10 leze; kép és térkép” köztük áj földkerekség minden jelentékeny városának térképe mely térképek gyüjtménye olyan, a milyen még Magyarországon nem volt. 1000 több színű és fekete mümeléklet. Kép­sorozata teljes gyűteménye lesz a világ leg szebb és leghíresebb festméneinék és szob­rainak Kora ik nagy felfedezéseinek és kor 'szakalkotö taTálmányainink egyetlen ismer­tetője.... Különös gondossággal foga kezel­ni a magyar birtokosok és iparosok ügyeit és a magyarság tekintélyesebb előkelőbb és tiszteletreméltóbb birtokossal és iparo­sait .Ezen enciklopedja több 4 ujnyi vas­tag kötetből áló örökbecsű munka lesz melynek egyik kötetében a kartársak közt önnek is iránt Magyarország egyik legna­gyobb városában egyik tekintélyes és köz­beesőiéiben á’ó és az ottani társadalmát irá­nyító t agjainak. a város egyik vezérembe rének is hely van szánva. Kérjük tehát szí­veskedjék a mellékelt lapot pontosan ki- tiöFeni es sürgősen vissza küldeni hozzánk. Teljes tisztelettel: Krajcár. Budapest, Dohány-utca 86 szám II. e- ‘melet 22 ajtó. Bármily korú hölgyet megtanítok bos- tonra 10 koronáért. Háznál vagy a tánc­teremben. Kívánatra vidékre is kimegyek csa­ládos házakhoz szerény dijjazás mellett. A többi táncok tanítását is elválalom. Rád Ru- benné oki. tánofanitö. Szatmár, Perényi-u. 10. szám. A fekete g,yön§|,y — Folytatás. — Jóltevöidet ne fizetsd gyötrelmekkel .... ug y-e te tudod, hcl van kis medadllonom — Cornelius mérgesen becsapta utána az ajtót, szeretettel közeledett Krisztinához, ki fdüil fá gyában, nedves szemeit egy pontra meresztve, s egész testében láztól reszke- í tett. í, — Kedves Krisztinám, — mondá Balt- 1 hazar, megfogván a leányka kezét, Most ! egyedül ó barátaid vagyunk itt, szólj?????/ — Nem akarok itt maradni, kiáltá szá- j ráz, elha'ó hangon — bocsássanak innen! ' Cornéiius nyájasan tartóztatá: Ön nem1 fog elmenni édes Krisztina, úgy ! e ön nem fog előttünk titkozódni? j \ — Kés lek, gyermekem V— va'Id meg elöl ’ tünk az igazat -—> mondá Baithazar..; Be­csületemre mondom hallgatni fogok... nem tudja meg senki más... esküszöm hogy nem fogok rád haragudni sem, szivemből megbo- I csatok. — De hát mit szóljak? viszonzá ale- ánka, — ok! csak simi tudnék — istenem, csak sírni tudnék.... Cornelius nyugtalanul tekintett barát­jára, megfogta a. leányka forró kezeit s ö- vébe szoritá —- Krisztina, kedves Krisztina, — mondá ő, hisz mi úgy szeretjük önt, be­széljen hozzánk, feleljen nekünk -— hát nem ismer engemet? — Igen, mondá Krisztina feltekintve s j szemei ismét megteltek könyekkel. U — ön tudja ugy-e, hogy szeretem — hogy tiszta szivemből szeretem!-- Ah! mondá a leányka, mintegy visz szaemlékezve, omló könyek közt: És mégis ön mondja, ncgy tolvaj vagyok! j — Nem, nem, viszonzá gyorsan Cor­nelius — ér; azt nem mondom, én nem hi­szem.... és épen azért édes gyermekem, hogy bebizonyíthassam, hogy ön egészen ártatlan, legyen előttem őszinte. '/ — ön még is ó, viszonzá Krisztina sír­va, szánakozik" rajtam és nem hiszj, el & mit mondanak L.. Oh! ne hagyjanak el engemet! Látja, ezek milyen zavartak — azt mondják, hogy lén loptam litt)—i hát Iheffi egész (lelkem bekeni' é ház? — Van-e e falak közt, mondá ki- gyulva Krisztina — egyetlen kődarab, me­lyet nem imádok? Saját életemet, véremet lopnám-e meg? Szegény anyám (a lányka igy hivta Van der Lysnét), hogy nem élmár! 'Ha itt volna, a föld alá süllyesztene vádjai­tokkal ! De én most egyedül, ßrva vagyok.... és mert mikor kicsiny voltam, úgy találtak... mert cigány leány vagyok..... rám fogják, hogy loptam, hogy tolvaj vagyok! Tolvaj! Tolvaj! Én tolvaj — Istenem! Istenem! és Szegényke eszméletlenül esett vissza ágyába. j Baithazar többé vissza nem tarthatta magát, térdre esett ágya előtt, kérő, bűn­bánó szelid hangon mondá: l — Krisztina, testvérem, leányom, gyer­mekem nézz reám! Láss térdeimen; esede­zem előtted bocsáss meg, ha rossz voltam Jiozzád ... mindennek vége már, többet senki sem fog szölani — szeress engemet — oh ne tégy boldogtalanná.... óh! de ha még is megmondanád, — kérlek, (nem kérdem én édesem.... én nem bánon, oh! de ha még Is megmondanád, — kérlek, ‘anyámra, kit te is annak nevezesz —> lásd', él tem boldogsága függ ettől I Ugy-e megmon­dod — ugye visszadod medaillonomat? ■ •— Oh! mondá Krisztina kétségbe esve {■— ha ereimben, ha véremben volna is rég odadtam volna már! — Krisztina !... í — Igen, de nincs nálam.... nem láttam!, mondá kezeit összekulcsolva. — Szerencsétlen — kiáltá Baithazar felugorva, de Cornelius visszatartotta. Krisztina megfogta forró homlokát s mosolyogva mondá: Ugy-e, ha megőrülnék, mindennek vége lenne? Azután meredt arc­cal szótlanul, szomorúan nézett magra elé. Laptulajdonos: »Északkeleti Könyvnyomda«. Valódi saját készitményü táji ékpipák jótállás mellett csak a készítőnél Barth József tajték pipa faragó és borostyán esztergá­lyosnál .(Szatmár, Deák-tér 5.) kaphatók és rendelhetők. CsaElérek gőzunasása :: ttlkörfénnyeS Siófehérre« Hájf áj® i* Fái Kézimunkák, giacé keztytik bútorok, szőnyegek tisztítása. ájyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Altila-u. 1. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Atapíttitott 1386

Next

/
Oldalképek
Tartalom