Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-18 / 237. szám

t Péntek, október 18. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. ....................... ■* wi^wwiirwirjwi B pecsMőrpf meg . a seprirgróf. CSENDÉLET a vágóhídon. Ki fizeti a‘kárt ? A vágöhidró! irtunk már sokat, de meg nem eleget. R vágóhid ma valóságos szé­gyenfoltja a városnak. emCsak rrilr’Tt köz- .egészségügyi intézmény, de úgyis, mint köz­igazgatási abszuldum. Most, szerdán történt ;a következő eset: ip.z állatorvosnak dolíjá akadt a városon. Ilyenkor a pecsételő, meg a söprő alkalmazottak szokták helye- tesiteni az állatorvost. Kérem — ne tessék ezen kacagni, mert ez bizony szomorú va­ló ság. Ä városi állatorvost vágóhídi napszá­mosok szokták helyetesiíeni. Azelőtt szok­ták. mielőtt a »Friss Újság« nem volt. Most már nem teszik s éppen ezért á vágóhí­don többször senki sincs. Tegnap is így volt. Egy mészáros reggel 7 órakor kiment a vágóhídra. Vált szépen csendesen 11 ó- ráig. Addig nem volt senki, aki megadta vol­na az engedélyt a vágáshoz. Úgy, hogy az illetőnek mástól kellett vásárolni húst, hogu vevőit kielégíthesse. De emellett még más kára is' volt, mert nem mehetett ki a városba ami tudvalévőén igen fontos egy mészárosnak. Sióval nagyszerűen haladunk hátrafelé gyönyörködhetünk görbe városigazgatásun- "Iton és habökolhatunk »a* polgármester előtt., Mégis csak jobb lenné őt képviselőnek megválasztani. Tetszik tudni azért, mert ak­kor ritkábban lenne szerencsénk őnagyságá- hoz a király tanáesossához. LEGÉNYVÁSÁR Szaimáron. Bern Mali a szatmári legények. A szatmári állomás képe ma reggel egé­szen megváltozott. Bucsujáróktól lett han­gos a régi épület. A szatmári legényvásár elvitte a fiatalság javát. Piros-pozsgás képű* legényekkel lett tele az állomás, a kezük­ben á jól ismert holmik: a sárga katona láda, benne a sok ó hazai dolog, kalács, fehér ing, egy kis pénz és más eféle. I Vigan; gondnélkül éneketek a peronon Vigasztalták önmagukat (a nótával, hiszen holnap már talán a vigasztalódásra sem lesz elég idejük, fölveszik a Ferenc József :l mundérját három hosszú, kínos esztendőre. Ki tudja van köztük talán olyan is, laki le se veti többé, csak mikor a kaszárnyából ze­neszóval kiviszik a legutolsó útra ... Anyá k, hitvesek, apró gyermekek sir- tak. Mindegyiknek elvitte valakijét a had­sereg. Egyiknek a kenyérkereső hát, másjk na'k a szeretőjét, az apját. Hosszú csókok és ölelések közt robogott be a vonat az állomásra, hogy aztár néhány perccel később elvigye az apát, a hitvest, a fiút. De jött a másik vonat. Ezt már nem lesték a hozzátartozók. Ontotta magából la szomorú, de vigságot erőltető legényeket. Mind máshonnét jött. Volt köztük aradi, te­mesvári, nagyváradi, miskolci, fiumei és még Isten tudja hová valók. Énekeltek, nem is azért, mert ízlett a nóta, csakhogy bísz- tassák egymást. Szomorú, szomorú bizta­tás volt. ....! NNEgyszerre valaki szóba hozta rí háborút Egy pillanatra csend lett, aztán a'z yjyik .alkon fölcsendült a nóta: »fázunk előtt mennek el a huszárok«. Elmentek. Három hosszú, keserves esz­tendőre. elmentek... Mo ntenegró hadat visel. György szerb herceg a harcmezőn. A Havas-ügynökség je­lenti: Cettinféből jelentik hai kelettel: György iszerb (királyi (her cég ma Nikita táborába ér kezett. — Őfelségének — mondta Nikita király — »huszonegy ágyulövés dukál. Az északi hadsereg tüzére lőni kezdett és el is jutott tizenkét lövésig. — Tizenhét, több nincs.... Niki ta erre zavarában átnyújtott egy tök királyt a szerb hercegnek. i— Mi ez? ’— kérdezte csodálkozva György. — Tizenhét és négy az huszonegy — mondta sugárzó arccal Nikita . — Hogy van kedves nése? — kérdez­te ezután György herceg. * Jól, jól, jól, — válaszolt Nikita. És hogy van a" Péter bácsi? — Jól, jól, jól, — válaszolt György herceg. — Mennyi pénze van feleségének a háborúra? — Tűzte tovább a beszélge­tést a szerbek volt trónörököse. — Két korona negyven fillér. De a pu­cerájszámlát nem fizettem ki... — Nekünk is van két korona negyven­fillérünk. Emeljük el ... Nikiíta király és György herceg erre le­ülték ferblizni. Miután négy-négy lapot leosztottak Ni­kita diadalmasan szólt: — Három király! — Mutatni... Nikita felmutatta a kártyályát. — Hiszen ez csak két király! — mél­tatlankodott György. —. írnen mosolygott Nikita -— és én vagyok a harmadik. — Úgy? — szólott György herceg. R Akkor én (nyertem. (Négy fiíkö.! f — F szén ez csak bárom f ikö! — ü- lepedett Nikita. György herceg a mellére vágott: — Érf vagyok a negyedik. György erre zsebrevágta a két koro­Gna negyven fillért és vissza utazott Belg- rádba. Belgrádból jelentik: A hábörus alap jelentékeny összeggel gyarapodott. A nép óriás... iwi w —im' \ mii ii mii ii inni npn ~ um > ««wpuuunmHm Megölte a feleségét» Gyilkos páSünka i feit» foMnol. Rémes tragédia történt tegnap, egy pá- linkétől elvadult ember orgiája szivettépö módon, becstelen merénylete fűlt majdnem többszörös gyilkosságba. Az ital határt nem ismerő élvezete újra kimutatta a fogfe fe­hérét és ez a fog véres maradt. Égy em­ber meggyilkolta a feleségét és kTakart#t ’irtani a családját. Egésznap a korcsmában mulatott Bo- zsák József -favágó. Nem kapott munkát, hát elment inni. Délben a feesége kivitte neki az ebédet, de nem találta az urát ia meg­szokott helyen. Tudta, hogy valamelyik korcs mában mulatja el megmaradt garásáinák á roncsait. Kereste egy darabig, egyik kocss mából a másikba ment, aztán hazafelé vette az utat, abban ä hitben, hogy urát már ta Gallérok gőzmosása a: fükörfénnyei hófehérre. Hájtájer Pál Kézimunkák, glacé kezlyük bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyári főüziet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 1. Nagykároly; Széchen/i-u. 34. Alapíttatott 1886

Next

/
Oldalképek
Tartalom