Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-13 / 233. szám
Vasárnap, október 13. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 3 old 9!. "sr* jámbor ember esküvel akarta igazolni, hogy eisnernek nincs igaza. De ez egyszer, has- ravágásig tévedtek. Südy dr. gyönyörű szép fotográfiát adott be eisnerről és starkrol Olyan szép volt ez a fotográfia hogy eis- ner és Keresztszeghy elbukik. El igenis. Ke* resztülbüktak az igazság árkán. Kár, hogy csak most. Kis fizetés ngf pisai. Ha kevés a Jövedelmem: Jó az Isten maid ád nékem. Minden kávéházba járó ember ismerte azt az úriembert akiről az (alábbi r.óta szól. Ismerte, — de sajnos — csak a jobbik olda Iáról. f v ! Magas, kövér, intelligens megjelenésű ember ez aki szereti a kávéház füstös leve- ! gőét s szereti az oda betévedt vidéki atyafiakat Tudta róla mindenki hegy kávés a jövedelme s mégis oly feltűnő váasztékosság- gcl öltözködött, hogy bárki gazdag embert sejthetett benne. Már elment Szatmárról, de itt hagyta a titkotamely lerántotta a leplet, nem égészen, tisztességes pénzszerzézi mód'áról. Este beállított egy Szatmári kávéházba ahol — ezt előre kelő tapintatossággal kiszimatolta — megtalálta laz embereit. Leült egy olyan helyre, ahonnan szemmel tarthatta az egész kávéházat. Egy bort s egy vizet tendeb s aztán belemélyeszt tte fürkészi sze meit a kávéház füstfelhőtől terhes levegőjébe. ügy tett mintha gondolkozna valamin. Aztán egy-kettőre benyakalta az bókát, mely jókedvet ád s egy kártyázó társasághoz vándorolt, Nézte-rézte hosszasan, szenvedélyesen az ördöghibüa lapjainak forgását s aztán gibiceln1 kezdett. Ma:d kérőbb engedőimet kért a társaságtól, hogy ő is játszhasson: — Jobban telik igy az idő. — jegyezte meg. Még úgyis :ókor vart. A jámbor vidékiek ráhagyölag rázták bortól pipacs vörössé változott fejüket. — Pincér!!!.... Micsoda piszkosság ez, — ordított — mondjuk Spüler ur — hogy maga kijátszott kártyákat ad — uj helyett!!! Egy perc múlva már ott volt az «uj»kár tya. ' ' , : Spüler az először vésztett. Na igen vesz tett, hogy a többieket — bengrássza. — Urak, mondanék valamit! Menjünk át a másik asztalhoz, ott világosabb lan. Atmchtek. Spüler ur alig észrevetően ravasz pillantást vetett az álalázatos képű pi .cér:e. Az üzlet megvolt < kő ültekintően» El '.posra. f A tükör olyan szépen adta vi-sza la partnernek kártyáit. Nos meg hát Spüler barátunk sem először játszott azzal a bizonyos <-u » kártyával. Talán mondanunk is felesleges tehát, hogy a szerencse istenasszonya a Spüler ur markába ütött tanyát. Ment a Spüler ur kártyája úgy, hogy- ! ha egyebe ment volna oly erősen, orvosért j kellett volna küldeni. Mikor már az ébredő nap bekandikált a I füsttől és borgőztől tüdőt őrlő kávéház ab* j lakain, a társaság, — iaz elfogyasztottbor- ! tói — nem egészen józanon eltávozott. Soilier ín r azonban visszatért, — mert i a pincér sem ő izte ingyen az «uj» kár- ! tyát. Nüná őrizte. j Megosztoztak s másnap uj partnerek uj bankok vették körül Spiller barátunkat....! Utánzás a vöiös ténta j'. i 0 ® ■ S'ámosztály, pipa, ujseprő és a többi. A vöröstéita tenger nem más mint a számosztály. A városi sz mosztály. Ott ha« ókáznak a vörösténta tengeren a számkukacok és a főszámkukacok a vöröstén- ta'enger admiral sának veze'ésével Figus ur az admiráls Kegyetlen, de ó-zivü. Kegyetlen maga és tiszttársaival szemben, de ö- szivü lágyszívű a város vezetőségével szemben. Nem bánom, ha meg is sajtópő- i öl :ek érte, de itt a nyilvánosság előtt merem ál'itani, hogy a város gazdasága zilált állapodban vannak, hogy n város könyvvezetését még a legutolsó szatócs sem irigyelheti meg. Péidául: legyen szives a főszámvevő ur megmondani, hogy ma a városi letét- pénztárban hogyan áll a vagyon. Mii ebben a percben. Legyen szives a főszám vevő ur megnevezni a letéti főkönyv név- imuía<öát Különösen az »E« betűt. Abban ugyan megteláüák »Eisnert«, (hol nem lehet őt találni?) De például az »Északkelet nyomdát és lapot nem lehet megtalálni a- mclyik pedig 20500 koronával szerepű abban a Szamárfüles könyvben amelyikbe fíz 'óvadékok szerepelnek, szénakazal aabasztág rendben. Jószerencse, hogy á vörösténta tenger admirálisa olyan karakán ember és hogy a többi pótadmirálisok, a pipacuno- j kok olyan lelkiismeretesen dolgoznak, mert “különbén még az a kis rend sem lenne a I város számelvitelében ami most kezd lenni. Mindez azonban nehány városi kolom- ; posnak nem igen tetszik. Hogy miért nem azt ők tud ák legjobban. No meg mi akik nem szoktunk szá unkát bekötni. Nem szók tűk, de nem is h gyük. B rse g n ji9 paina nmetfia. Gimnáziumiból a cspszékba. : Proletársors. Eltorzult, kékes vöröses arcú fiatal em- I tér fetrengett az ut sarában. Üveges szemei I könnytől c s.illogtak, félig nyitott szájából hab l .csörgött végig, maszaios, időszántolta arcán. Ruhája sáros szakgatott rongy. Lábain ^o:madzaggal össze d óiozott zsákbocskor. Ott fetrengett tehetetlenül az utón, amíg be nem vitték egy kapu alá. A kaput lezárták, de a járókelők kiváncsi serege, ott állt tovább a ház előtt várták a mentőket. A mentők csakhamar megérkeztek kocsira tették .az elő (hulláit. Amint ;gy cipelik jaz összeomlott t estet, valaki a nézők közül elkiáltja msgáff. — Hiszen ez a Szálkái Pista Igen az a összeroskadt hustömeg az a'z emberi roncs Szálkái Pista volt. Az a Szhlkai Pistá aki gimnazista korában vasalt nadrágbán éa fehérgal'érban járt, aki tiszta cipőjével kényesen kerülte azt a sarat, lamelyikben most* fetrengett. Szálkái hat gimnáziumot végzett azután proletár lett. Utca és korcsma töltelék. Félbemaradt ekorzisztenciák csúszós talaján- Vágódott el ő is, mint annyi százezerén. Ha lett volna pénze, ha lett volna protekciója talán még, fötkapaszkodhatott volna ő is a tisztesség polcára, amelyikről annyi de mennyi gazember lógatia lefele lábait. De nem volt protekc'ó'n, nem volt pénze könyvekre, hát lett bé'ő'.e proletár urakat gyülö'ő örm agával meghasonlott, fölborított lélek, aki lelkiismeretének lázongását alkoholba fojtotta add'g mig végére ért a bukás lehóiének és az utca sarába került. Szálkái már rém vádol:a a társad»-,Imát. Üveges szemekkel dermedten nyújtózik a kórház halottas kamrájában. Megholt. Megölte. a Vnai rothadt társadalom gyilok'o, — a pálinka — az álla mlegfőbb övedelmi forrása. Valódi saját készítményü fájté lepi pák jótállás mellett csak a készítőnél Barth József tajték pipa faragó és borostyán esztergá- ; lyosnál (Szatmár, Deák-tér 5.) kaphatók és rendelhetők. Gallérok KŐatííTOsása s: ti'kSrfémnye! hófehérre. Gyári főűzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. fiá J táj er Pá Kézimunkák, glacé keztyük bútorok, szőnyegek tisztítása. 10. Felvételi üzlet: Kazinezy-u. 17., Attila-u. 1. Nagykároly: Szé.ehenyi-u. 34. Alakíttatod 1886
