Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-13 / 233. szám

I* Vasárnap, októbér 13.

SZATMÁRI FRISS üjSAG.

2. oldal.

„Siófoktól megy a

hajé“.

avagy :

a„üie§tsr“szötóse.

életkép •

zongora msllsíí és meliől.

Irla es elkövette:

Brettiner Mefisztó,

A nagy teremben néma zongoránál Áll szemlesütve Britliner Nefisztö Zsebében pénz, fejében szörnyű szándék El akar tűnni, miként reggel az árnyék A kurszalonnak parfümös halliáblan Száz ember lesi várja már a percet Mikor Bretliner a zongora mester Eljátsza nekik százszor és mégecjyszer Oicsöné bánatos remek dalát.—

Hiába várták BrngSK lett a mester Becses nője meg, illanékony kámfor Eltűntek csöndben tényleg mint két kánfor A publikum meg átkozta vagy százszor.

Igen! — Ez a kis história Siófokon történt amit mondani szokás annó 19l2.ben Egy elsőrangúnak hitt szatmári muzsikus mikor már nehány száz koronát elpanzirozott Siófokon egy »regressz hangversenyt« hirdetőit. A hangverseny első része sikerült. ’Az első rész abbó' állott, hogy a mester a belépődiiakat zsebre vágta, karonfogtu ő- magyságát, kedves feleségét és diszkéten el- he ókázott a siófoki öbölből. Talán felesleges mondanunk, hogy a panziószámlát nem vitte magával: Ott hagyta a szállóban persze kifizetetlenül.

Ez a muzsikus most is Szatmáron^van s amint biztos forrásból tudók még egy Ideig itt is lesz s tán legközeebb hangversenyezni fog. Elátsza azt a nótát, amelyik úgy kezdődik, hogy: »Elmennék és de

Viem tudom hova?

....«

( Menjen a fenébe. Még van ott egy pár üres hely.

Bármily korú hölgyet megtanítok bos- tonra 10 koronáért. Házhál vagy a táncteremben. Kívánatra vidékre is kimegyek családos házakhoz szerény dijjazás mellett. A többi táncok tanítását is elválalom. Rád Ru- benné oki. tánctaniió. Szatmár, Perényl-u. 10. szám. I u‘

riliiragsfip

ismeri 2.;

I

*

A kereskedők és párosok réme, ::

_ i

Ha

itim :

ur nag^ tir.j

j

i

Akinek valaha dolga iakadt á Deáktéri j tárgaház hátulsö lépcsőháza mögé bujtatott | gazdasági hivatalban az bizonnyal azzal az | «elhatározással igyekezett onnét négykézláb1 j is kirohanni, hogy ezentúl majd csak akkor | teszi tiszteletét, hogyha kötéllel invitálják oda. ( '

Abban a lépcsőházban alábujtatott kan fcelláriáb'an trónéi, uralkodik, köhög és kiabál Bartha gazdasági tanácsos, a város má- nipuláns generálisa, a pótpolgármester. Ez 'az ur nagy ur. Ha nem tévedünk 187 centiméter nagy. Egyébb nagyságot igazán nem tudunk becses személyén felfedezni. Legfeljebb még a hangját kellene négy nak elismerni.

Bartha gazdasági tanácsost ha nem tévedünk a város fizeti. Fizeti pedig azért, hogy a város polgárságának, vagy hogy helyesebben mondjuk a városnak vagyonát kezelje. Igen, hogy sáfárja legyen a városnak Hát ami a sáfárkodást illeti az ellen nincs kifogás. Mert Bartha ur valóban sáfárkodik. Sáfárkodik jobbra, balra, előre és hátra. Igenis hátra, mert hogy a város angfa 'gi helyzete olyan csapnivalóan komisz, \a- zért, ha nem tévedünk nem a városi hajdút kell felelősségre vonni. Hogy a város I nyakra-főre mászik bele az adósságba, azt | azért sem a hajdú, sőt még a téglagyári i portás sem tudna felelni. Éppúgy az a bizonyos erdővásárlás sem az utcaseprőkon- düit tisztálja terhére írandó.

„ A kereskedők zúgolódásért sem okolható a digesztor kutyazsirtermelöje.

. Mindezek mellett bátran merjük kijelenteni, hogy ma a városházán Bartának n*H gyobb szava van mint a polgármesternek.

Ezzel ugyan nem mondottunk nagyot, mert hiszen köztudomású, hogy a polgár- mester nem igen szokott beszélni.

ő csak viszhang.

ISisime®*

paíeotje.

Hopn tsrptja M

s népet.

Eisner esküszik de nem szabad.

eisnerhermannró! irok. Kis betűvel kéz dem e cikket, mert eisnerhermanról szól.

Ez a erkölcsi moszat egy régen bevált recipével fosztogatja a szerencsétlen ál dozatokat. íme a recept úgy, ahogyan eis- nerhermann azt alkalmazta. Ez egyszer á- zonban rajtavesztet a vörös iókh. Halo- ványvörös ügyvédjével, Keresztszeghyve! e- gyütt úgy elbukták a port, hogy szinte ö- röm volt ránk nevetni, amikor megrökönyödött arcukat egymásfele fintorgatták. Ke- resztszeghy jó ügyvéd amikor nem bánt senkit. Nagyon befolyásos ügyvéd. Az igazság azonban ez egyszer befolyásosabb volt, mint a feketesárga cégtáblás Keresztszeghy mungóelvtárs.

Dobos Mihály és Dobos József eladtak egy darab jusson maradt földet eisnemek. Eisner beszántotta a földet. Nem az orrával, hanem egy szerencsétlen ádóssával. Azután kijelentette, hogy megveszi. Mikor szerzödésirásra került a sor -—• tessék cak ügyelni — akkor eisner azt mondta, hogy nem kell ügyvédhez menni, hanem ő megírja a szerződést. Hát meg is irta de úgy, •hogyha Südp Tibor dr. kezébe nem1 veszi az ügyet, hát attól a szerződéstől kódul a két eladó eisner ugyanis a szerződés hatodik pontjába azt irta, hogy az eladók felelnek a birtok teekkönyvi területéért. Az eladó kifogásolta ezt a pontot Eisner a- zonban megnyugtatta.

így nyugtatta meg: elment Keresztszeg hyhez, aki szükség esetén Rácot, a valóságos béke és általánosan titkos jogi kalácsadóót helyettesíti és bepörölte a két eladót 200 koronáért, azért, hogy a vett birtok területe kisebb a természetben, mint á Bach korszakban összeszuronyozott telekkönyvben. Az alsó biráság előtt hiába védekeztek az eladók, hogy ők nem rossz telekkönyvet hanem jó birtokot adtak el, a bíró ur — csodálatos — illetve nem csodálatos szépen elmarasztalt^ őket. így került az ügy másodfokú elbírálás alá. Itt kérem — méltöztassék csak jól megfigyelni — eisner esküdni akart. Sőt egy Stark nevű árnyék uzsorás is akart esküdni. Ez a két

Modern ruhafestés 1-f álfái Af" Pál Legszebb ruhatisztitás Ä

bármily divatszinre. liOJUiJCI 17 0,1 vegyileg száraz utón. W W

Gyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapíttatott 1886