Szatmári Friss Újság, 1912. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-30 / 247. szám

Szer a ti október 30. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal. I ,« 1101111 11 m.og egy i * í mester polgár j Hát az ipa­ros kutya ? SÍ w tó B M 0 I •• Egy igen tekintélyes szatmári iparos pa nászát, jogos panaszát dobjuk kiT a nyil­vánossá g elé. Tessék rajta okulni. A polgármester az egyik hőse, szomorú hőse az esetnek. Mi ugu tud ják, hogy a pol­gármesterek a régi, derék, tetszik tudni a régi és derék polgármesterek a, városnak nem gyeplőrángatói, de valóságos atyái vol­tak a városnak, jó példával jártak elől, a- m|int hogy egy atya a gyermekeinek jó példával járul elő. No a mostani polgár- ,HiesterrőT még a leglesülyédtébb alázat mel­lett sem lehet elmondani, hogy a város atyja. íme egy példa: Az b bizonyos te­kintélyes iparos teljes tisztelettel köszönt a polgármesternek. A polgármester a tiszte­lettudó köszönésre fütyült egy szüreti nótát. Fütyült a polgárra. Az adófizető polgárija. Ha egy alattvaló őfelségének köszön, a király vissza tiszteleg neki. A király igen, de a polgármester, a szatmári podeszta, a köz- | igazgatási gyeplőirányitö az nem köszön j vissza. Pedig nemi is alattvtaló köszönt neki, hanem egy polgár. Az a küliömbség közöt­tük, hogy az egyik polgár — mester, a mi- j sák pedig mester polgár. Azaz is, hogy még- j egy különbség van közöttük. Az egyik udl- ! varjas, tiszteletet adó ember. A másik nem az. A másik polgármester és a király ta­nácstalan tanácsnoki!, közigazgatási napra­forgó. Igenis. Alászolgája. * # * na VB PBllU* Mi vas o tizkoronásoiílií?! 7 I Nem mondaná meg ?! Péter ur egyszerre, hogy fölmászott a létra tetejébe. Ujjé! Egyszerre egészen a te- j tejébe. Törvényhozó lett, rendelet-kibocsátó, büntető kiskirály, végrehajtó és más mine- mü gfercs. Szóval jól be van rendezkedve. Nemsokára egészen jól bel esz %idezkedve. Egy szép csinos kis garzon lakásban, ahol az ágy egy priccs, a tükör a tenyere ■— j — nagyon viszket szegénynek az asztal j pedig az egyetlen lóca lesz. Igen jó dolga j les,z ctt; sok évi díszes működése elismeré­séül az államtól »agyén kosztot és kvártélyt feg kapni. Még gondolkodhatik és majd, lesz ideje ri. Sőt; belügyminiszteri engedél­lyel verseid' is jrhat a Szamosnak. Mert tudni kell, mindezekhez, hogy ki is az a díszes legény, a Péter? A Péter? A Péter aa égy városi, hogy úgy mondjuk, tiszt (?)-viselő. Végrehajtó. Máskülönben ta­nú. Mindenre tanú, olcsón. Tanti ar^g, hogy a polgármester rablógyilkos, tanú arra, hogy Ön ellopta tegnap délután 4 órakor ®z a- ranyórámat. Egyszóval mindenre. És meg is esküszik rá kérem szívesen. Szintén ol­csón. j jji De most a itiväa Retg, pardon Péter »ur« mást csinált Sikkasztott! És ezért Pé­ter »ur« garzonlakást fog kapni ingyen és bérmetve. • * Májusban történt, hogy beállított Spilá Igjnácz Mátyás,-kir.ály-u. 18. sz. alatt lakó kereskedőhöz és végre akart hajítani. Spitz tiltakozott ellene, mire Péter mutatott egy irjfest: Spitz Ignácz tartozik adó mi'att bűn- tetéspénzze! 10 koronával. Mit tehetett mást, kifizette. Másnap azután Spitz fölment a városházára és utána járt a dolognak, ahol kiderült, hogy egy másik Spitz Ignác az adós aki a tiz koronát már kifizette. Péter ek­kor azt állította, hogy tévedés történt és en­nek a Spitznek vjsszafizfeti a következő napon a tiz koronát. Az idő azonban teit s hiába volt minden felszólítás, Péter »ur« nem mutatkozott hajlandónak a fizetésre. Ma már az esetnek egy féléve múlt, míg ,Spitz Ignác megunta a hosszas várakozást és följelentette a sikkasztó végrehajtót. Mazurekék Elkobozzuk a „SZATMÁRI FRiSS UJSÁG“-oí, mondják Mazurek és Társa paprikajancsi színház tu­lajdonosok. Tegnap este történt nyolc óra tájban ez a komikus eset. Két senki, az egyiknek a , neve Mazu­rek, a mjásáknak pedig Isten tudja hogy hív­ják, egy szóval két napidijas >,a sárga-ház­ban, vagy amint őket nevezni szokták, két égykoronás, fölcsapott poheájnak. Csak úgy egyszerűen. Tetszik tudni, kinevezték magu­kat. Éppen úgy, mintha én véget döntenék egy képviselőválasztásnak és kineveztetném magamat honatyának. Hát ezek a senkik fogták magukat és elkobozták a lapot, aztán elvitték ia rend­őrségre; a számvevő ur parancsáfa, mond­ván, átadták a lapot. Azt hitték jó vásárt csináltak. Szegények! Ha tudták volna, hogy csak harminc példányt »koboztak« el |a számvevő ur és a p lgármester ur szent hevében. Csak annyi volt: 30 példány. Más hétezer pedig ugyanabban wz órában fo­gyott el a város boltjaiban. Mazurek és társa paprikajancsi urak a- zonban nem lógnak ilyen könnyen megsza­badulni. Se ja bujtogatók. Mióta lett Ma­zurek és társa egy koronával honorált szám­vevőszéki napidijas rendőr? És nemcsak mi, hanem a rendőrség is ezt kérdezi. És a rendőrség felelni is fog nekik rá. V V Jó lenne kedves Károlybácsi egy kicsit körülnézni a deáktéri adómagiezinban. An­nak is az egyik földszinti szobájában. Ab­ban, amelyikben a végrehajtók szokták ma­gokat meghúzni az eső elől. Ez a városi odú gyönyörű szép dol­gokat rejteget magában. Apró kis panamá­dat. Olyan pamatnácskákat, amikért más vá­mosban, tetszik tudni olyan városban, lahol a privát parcellázáson kívül egyébbel is tö­rődik a vezetőség — szépen nyakátszeg- nék az illetőknek. A mai számúnkban megkezdjük a vá­rosi végrehajtók kisded, de elég szennyes panamácskáinak ;a leleplezését. Tesszük pe­dig ezt azért, hogy végre rászánja magát ia polgármester ur egy kis főnöki, törzsfőnöki nagytakaritásia. Be tudják és be is fogjük bizonyítani; hogy a városi végrehajtók egy része (ő­Hájtájer Pál Gallérok gőzmosása :: tükörf énnyel hófehérre. Gyári főüzlet: Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 1. Kézimunkák, glacé keztyük bútorok, szőnyegek tisztítása, Nagykároly: Széchen/i-u. 34. Alapíthatott 188&.

Next

/
Oldalképek
Tartalom