Északkelet, 1912. szeptember (4. évfolyam, 195–212. szám), Szatmári Friss Újság, 1912. szeptember (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912-09-21 / 2. szám

( Szombat, szeptember 21 SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG. 2. oldal karzatára csak belépőjeggyel lehessen főimen ni. Ä magyarházat détektávekkel tömik meg. : Pavlik rendőrfelügyelő ma már föl is utazott Becsbe. Félmilliós pör. Budapest, szeptember 20. * Dunkel Norbert imresszárió félmillió ko­ronás port indított Budapesten Kubelik hege­dűművész ellen. , | Ha nem npzasz I téged nyúznak. Fegyelmi a uephajti ellen. i l Emberségért embertelen elbánás. Szatmárváros hervadó,, napraforgó virá­ga, a fölfelé görnyedő, lefelé pedig rugda­ló polgármester kegyetlen tettre szánta ma­gát. Beleállt ő is a pénzügyigazgatóság a- döpréscsavarnokának és hivatali Hatalmává! 'mindent elkövet, hogy a nagykárolyban u- natkozó, Szatmáron pedig rendesen jól mu­lató papkálmánnak, azaz is, hogy (az1 ör­dögök Kálmán papjának a kezére járjon, 'megírtuk, hogy Pap Kálmán helyettes pénz­ügyigazgató a végrehajtók epezöld cupfos mandarinja kiadta -a parancsot, hogy á szatmári adötartozókat »meg kell ölnö, a- gyon kell tiporni«. Eltekintve attól, hogy éz a kis baráz­dabillegető állami gépcsavar egy kicsinyt túl­becsülte magát, a végrehajtók, akiknek van# szivük, akik itt élnek Szatmáron és közvet­lenül tapasztalják az általános nyomorúsá­got (tanú rá az ő korgó gyomruk) ember­séggel kezelték a pótpénzügyigazgató ukáz zát Távol vagyunk attól, hogy Papp Kálmájh emberi mivoltát kétségbe vonják. Mert hi­szen minden ember ember de nem minden ember, emberséges ember. Ez lett azután a végrehajtók veszte. Vajay Károly doktor királyi tanácsos, polgármester stb. ahelyett, hogy a pótpénz- ügyigazgató kegyetlen rendelkezésének út­ját vágta volna, torkon ragadta — már minthogy elméletben — a végrehajtókat és a hatalom virgácsával akkorát vágott narj- tuk, hogy egyik másik még most is nyög, belé. Vagyis: hivatalos nyelven szólva az egyiknek fegyelmi vizsgálatot akasztott a nyakába néhánynak pedig akkora polgár­mesteri barackot nyomott a feje búbjára, hogy majd lyikat vágott attól az orrával a földbe. *>>•*« *• Polgármester ur! Sokkal magosabb az ön podesztai székének a lába, semhogy mi arra most fölmásznánk s úgy kérnők önt, Ihogy ne csak fölfelé, de néha lefelé is hajol­jon. önnek joga van büntetni a hanyag* tisztviselőket, sőt kötelessége is. De ne bün­tesse őket akkor, amikor a szatmári sze­génység sorsán akarnak segíteni. Ne bün­tesse őket akkor és azért, amikor és mert nem (akarják a szegénységet megölni, lágyon tiporni. Amikor a nyomorúság kétségbe­ejtő jajkiáltása tulsivitja a főékzekutor, a pénzügyigazgató helyettes valóban kegyetlen vérfagyasztó szavait, hogy aki nem fizet: '«heg kell ölni, agyon kell tiporni. Legyen ön polgármester ur inkább atyja, mint mestere a szegény népnek. Séta Eltemetett határozat. Sorzalmak utcája. * * ’* Ha néhai való Sarkad! Nplgy Mihály fölkelne a sírjából és meglátná, hogy miké­pen tiszteié meg vala őt Szatmár város ér­demes magisztrátusa de bizony nagy illen­dőséggel köszönné meg a sáros tisztességet Tudni való, hogy a Sarkadi Nagy Mi- j hály utcának a város tanácsa kegyeletből j ,'és tisztességből adta ezt a nevet. Néztük 1 csak meg milyen is ez a kegyelet és tisz­tesség. Most ebben az időben valóságos ázsiai ekszpediciő, öngyilkossági kísérlet a Sarka­di Nagy Mihály utcába való bejutás. Egyet-/ len szóval sem nagyítunk ha azt állítjuk, hogy az utca több lakója még a házából sem mer Jdmoccanni. Ha abban az utcábön úgy véletlenül tűz ütne ki a tűzoltók 12 ló-/ val sem tudnák bevontatni a lajtokat és e- gyéb oltószerszámokat. Amint az' éj ráteriti fekete leplét a városra a Sarkadi Njagy Mihály utcában megszűnt az élet, mert em­berfia a koromsötétségben el nem igazo­dik. Több, vagyis sok ilyen «utcája van a pötadíökon ingadozó Szatmárnak. De azért említjük most előbb a Sarkadi Nagy Mihály űtcát, mert ennek már papirosson van vi­lágítása. a városi irattárban Gyerünk csak a városi irattárba. Ott ja poros fasciculusok egyikében találunk egy írott határozatot, amely szerint ai város ma­gisztrátusa belétván (a Sarkadi Nagy (Mihály 'utca ártatlanul halálraítélt, lakói siránkozá­sának jogosságát ezennel elrendeli, hogy ab­ban az utcában villanylámpákat állitsjahák így legalább meglátják az odavalók, hogy kinek háza előtt ragadtak a sárbíat Ezt a határozatot azonban mindmáig nem hajtották végre. Az utca ma is életve­szedelmes. A lakók gyermekei napokon át nem mehetnek iskolába, mert fizikai lehet­etlenség a szegény apróságoknak keresz­tülvergődni a sártengeren. Félünk, hogy még az idén sem lesz világítás épp úgy mint sok másik utc&bain, Amelyeken majd napról napra sorra végig ve­zetjük a város polgármesterét. Hétszersií és mégis nyers nyugdíj A városi szolgálat páriái. Becsüsök, akiknek nincs becsük A városigazgatás recsegő, ropogó sze­kerének legnyomorultabb igavonói a városi becsüsök. Ezek a szegény emberek nap­estig talpainak a végrehajtók után hónuk alatt a porció könyvvel. Róják az utcákat dagasztják a sarat, á hideg szél meg meg rázza zörgő csontjaikat, j. Ha azután egyik másik kidől közülök, hogyha lábai fölmondják a szolgálatot ak­kor mehet koldulni, mert a váróit’nem gon­dolkodik róluk. Ott lebegnek a bizonyta­lanságban, nincs nyugdíjjogosultságuk. Hát ezek a szegény páriák ezlek a szá­razkenyéren tengődő koldusjelöltek gondol­tak nagyot és beadták egy írott instanciát aj városhoz, osztaná be őket is a nyugdijegy- letbe abba, amelyikben a hajdúk, rendőrök utcaseprők, vámszolgák és tűzoltók vannak. Nem is olyan régen történt. Akkor még a mostani polgármester városi ügyész volt. | Bizony csak hét éve annak. 1905-ben volt .amikor Vajay dr. városi ügyész atyai jójaká- rattal megígérte nekik, hogy megkapják a nyugdíjjogosultságot. Oka volt az ügyész ur­nák megígérni, mert a város tanácsa magá­évá tejtjfe a becsüsök ügyét. Telt az idő A nyugdijalapot rendezték de közben a be­csüsök kérvényét elfeledték. Vártak ezek mint a mesebeli királyfi hét évet. Ugyebár nincs rajta mit csodálkozni, hogy hét esztendei Gyári főüzlet Modern ruhafestés bármily divatszinre. Szatmár: Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet Hájtájer Pál Legszebb ruhatisztitás vegyileg száraz utón. Kazioczy-u. 17., Attila-u. 2. Nagykároly: Széchenyi-u. 34. Alapütatott 1886.

Next

/
Oldalképek
Tartalom