Északkelet, 1912. szeptember (4. évfolyam, 195–212. szám), Szatmári Friss Újság, 1912. szeptember (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912-09-01 / 196. szám

II'. évfolyam, 196. szám. Sratmámém^íti, 1912. szeptember 1. Vasárnap. független politikai napilap. IKiegjeien minden délután. Előfizetési dij helyben: V4-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre l/4-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek Határtalan .c('7/5 TV|< 5 BTÍrb szemtelenség1 az a politikai apacskodás, amivel a man­gó csorda a tisztességes polgárok erkölcsét megrabolni igyekezik. feneketlen erkölcstelenség kell hozzá, hogy a saját szavaikat kigyómód c^ava- rintsák percről percre, amint a bitorolt ha­talom megtartása érdekében jónak látják. A legalacsonyabb züllöttség kell hozzá, hogy egy mungó alkotmányosságról merjen beszélni, amikor sáros cipővel gázoltak ke­resztül ezen a szentségen, amikor egy vad­állaton is tultevö kegyetlenséggel szakgatták szét és dobálták aljas érdekeik bűzös, fene­ketlen mocsarába. Pedig — sajnos — ezek a '"bécsi kuva­szok harácsolt pénzen megvásárolt lapjaik­ban arról ugatnak, hogy az ellenzék kész inkább az abszolutizmus fojtogató vaskar­mai közé vetni magát, semhogy a mai al­kotmányosságot elszenvedjék. Álljunk meg itt egy percre! Nagy szo- jmoruságunkban is erőt vesz rajtunk a ka­cagás: a keserű kacagás. Mai alkotmányosság! Hát hiszen piacnak mai, Ide alkotmányos­ságnak egy csöppet sem az. Hol van már az alkotmány — a magyar nemzet évezredes lombos f ája ? Meg csak meg van, de milyen állapot­ban? A hatalom gerinctelen csúszó, mászó férgei ellepték, erős hajtásait lerágták, gyö­kereit megőrölték. Vagy nem absolutizmus-e a mai kor­mányzás? Nem-e a császár parancsa alatt görnyed az ország? Hol van p Névtelen jhösök, Perével meg- szénfelt szabadság — egyenlőség és Test­vériség? Régen föltüzelték a, husosfazék kan­nibáljai. Nem vérlázitó hitványság-e most, amikor az ország a hazaárulók gúzsa kö­zött vergődik, amikor a bécsi kéz nap nap veri arcul a nemzetet, akkor alkotmányos­ságról bészélni. Avagy alkotmányos csele­kedet, amikor országrontó törvényeket hoz­nak a független polgárok képviselőinek kényszerű távollétében pénzért mid'ennre —• Sde mindenre kapható gyászmagyarok. Alkotmányosság-e amikor a geszti Haynau a hatalom sbirjeivel szuronyerdők közzé szorítja a nemzet függetlenségi ér­zelmű polgárainak képviselőit, szószólóit. Nohát ha ez alkotmányosság, ha igy néz ki az alkotmány, akkor nem kérünk be­lőle. C Inkább legyünk a középkori fekete ab- solutizmusnak vértanúi, mint a feketesárga bécsi alkotmányosság tányérnyaló, ostorral fizetett kutyái. , í . „ .. .. , — 9 rendőrök és szolgák bánata. — Saját tudósítónktól. — Szatmár-Németi, augusztus 31. Az egyik helyi lap mely humoros cik­keivel az utóbbi napokban nem egyszer kí­nos derültséget keltett, mai számában azt irja, hogy a városi szolgák és rendőrök na­gyon örülnek, mert a törvényhatóság ál­dozatkészsége megjavította anyagi helyze­tüket . Nyolcezer koronát oszt ki a város 43 éhbéres között »fzetés javítás« cimén. Ta- gadhatlan, hogy 8000 korona igen szép pénz ha* tzt nehány ember között osztják föl. De talán azt sem rnélbiztatnak tagadni, hogy igen kicsinyre zsugorodik össze az a 8000 korona, ha elosztják 43 koldus isten tudja hány családtagja között. Csak úgy jár­nak1, mint az egyszeri örökösök, akik több százan osztoztak egy apró házion amelyik­ből egyre-egyre alig jutott egy zsendélyszeg meg egy marok vályogpor. Legyen azonban ez a fölosztásra ke­rülő 8000 korona akármilyen csekély ,si a szegény rendőröknek és szolgáknak hivata­los tisztelettel hasra kell vágódni és meg- kösiönni, mert igy kívánja ezt a szubor- dináció, meg folytogató nyomorúságuk. Mi azőnban, akik a szegénység érde­kéiért széliünk síkra, akiknek egy csöppet sem dobban nagyobbat! vagy hevesebben szivünk, amikor valamelyik nagyobb urnák jól lekoptatott küszöbén átlépünk, mi bát­ran szemébe merjük mondani a tanácsnak, hogy ez a fizetésrendézés a szolgákra és rendőrökre olyan, mint az esőtváró gaz­dákra a -jégeső. Ezek a szegény emberek a fizetésren­dezéssel rövidséget szenvedtek, mert most még kevesebb a fizetésük, mint eddig volt. Úgy áll a dolog, hogy a törzsfizetések ősz szegét jórészinél leszállították és a lakbér közel 200 koronával fölemelték. * Ez pedig azt jelenti, hogy a lakbért nem számítják be a nyugdíjba, csak a„ törzsfizetést, vagyis a rendőrök és szol­gák igen jól teszik, ha teljes munkaképtelerl- ségök előtt elköltöznek ebből az árnyékvi- 1 ágból, mert a rendezés folytán leszállított fizetésük után járó nyugdíjból még málészá- rat sem szopogathatnak öreg napjaikban, fomiszabb sorsuk 1 esz, mint a szarvasmar­hának, pedig az igavonásból nekik bizony több jut ki. Nős hát ez az öröm amiről a roska­dozó városháza koronázatlan királyának, ’a podesztánakl eibzsumálja, a szubvencióból táplálkozó korhadt, vén munkapárti hirkin- torna tegnapi lapvezérelt dkkét elnyekcg- te. Örüljetek szolgák és rendőrök, mert a bölcs tanács gondoskodott róla, hogy öreg napjaitokban lassan, de biztosan éhenhal- jatok. 9 szatmári pékek rágalmazói. Ma reggel egy helyi lap — »eredeti« — tudósítása nyomán megtámadta a szatmá­ri pékeket. Megtámadta, mert más írni va­lója nem volt a kis tüdővészes, veszedel­mesen köhécselő lapkivonatnak. Régi élclapokból összefésült vicceket so­rakoztatott föl abban a beteges reményben, hogy most már egycsapásra agyonüti a szat­mári pékeket. Ez a kis éhenkórász lapki- vonatocska, illetve annak a cikknek szarka- eszü elkövetője valósággal megérdemelné, Hőgy a nyugalomba tett deresen figyelmez­tetnék szamárságára. Nem gondolta az a újságíró kinövés, hogy általánosságban, nevek és esetek nél­kül gyanúsítani tilos. Nem gondblta az a szerkCSzTSsfclgJ W1 felék, hogy mindaddig hit­vány embernek tartják a szatmári pékek amig fekete — fehéren be nem bizonyítja, hogy átallopott cikke a szatmári viszonyok­ra is reá illik? Nem gondölja, hogy a város egészség- ügyi hatósága tiltakozik majd ellene, hogy egy esetleg más városban történt mulasztást csak azért, mert az újságot meg kell tölteni, nekik tulajdonítsanak. S végezetül — nem gondolta — ha ugyan gondolkodni egyáltalán tud, hogy a szatmári pékek testületileg tesznek ellene föl­jelentést s bizonyítást fognak követelni? Mert úgy áll a dolog, hogy a szat­mári pékek a rágalmazó cikk miatt megin­dították a megtorló eljárást. Több szatmári pék mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom