Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-30 / 194. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 3. oldal. Pázsitterületek műtrágyázásáról. Irta: Gyulay Károly. A kertgazdának ma már alapos részletességgel tudnia kell azt, hogy a különböző talajnemeket alkotó kertterületek fcldmunkálatait beleértve tehát a talajjavítást eszközlő trágyázások mivelését Is, mely időben, minő eszközökkel és minő anyagokkal végezheti akként, hogy a megmivelt területek növényzete minél Ik evesebb munkával és költséggel oly állapotba jusson, amely a növénytermesztés minden következményének messzemenően megfelel. j» Az okszerű ta.ajmivelés az eredményes növénykultiválásnak eiengedne teilen feltétele. Az erőmüvi talaj- megmunkálás sokoldalú részleteire ki nem terjeszkedhetünk miután ezúttal főleg a pázsitterületek műtrágyázásáról kívánok e-gyel-rrásc elmondani. Parkjaink, disz- kertjeink. sétányaink, közkertjeink területének tulnyo ilhalraasabb. c ■ mó részét pázsit alkotja. A tömött, bársonyzöld, mindenkor üde pázsiíieiület a kertész valóságos büszkesége. Igazán szép, esztétikailag is harmonikus, becses keilet csupán a smaragdos pázsit ad a növényzetnek. A pázsitmivelés feladata a kertészet körében teljét ekőiangu fontosságú. Hogy ezzel a feladattal tisztában lehessünk, alaposan ősmernünk kell a megművelendő pazsittelaj fizikai és vegytani tulajdonságaihoz szabott követelményeket Ha ezekkel teljesen tisztában leszünk elmondhatjuk, hogy az okszeiü talajmivclés nehézségeit is le tudtuk győzni. Az okszerű talajmivelésnek a pázsitgondozás telte Is ma már elengedhetetlen kiegészítése a megfelelő műtrágyázás. Hasztalan szaggatjuk fel, porhanyójuk egyengetjük, csapolgatjuk az egyes pázsitterületeket a legtökéletesebb munkaaparátussal ha egyben nem gondoskodunk arról, hogy a levegő részére is hozzáférhetőbbé tett területen a pázsitnemüek, megfelelő mütrágyatermékben kiegészítő olyan tápanyagokat kapjanak, amelyek a földmünkálfatok és az istáltó- tr, ágy ázás együtthatását eredményesebbé, teljesebbé teszik. Csakis ez esetben várhatjuk azt, hogy az a bizonyos pázsitterület szemet-lelket gyönyörködtető, bár- s^pyzöld gyepszőnyegként diszitse kertészetünket. ' Miután a pázsit is a foszforsavas trágyákat hálásan fogadó^jv^yze^^é tatfoajk^tölf^h^yen a pázsitterületejf,íeljayitásáí:a ä mütrágg^szejek ^özpl ki- zjWólag thorruissajakotií.hasznonajt. Indpkojjífc ezij az- zffoíhogy e^B^tqiN^te^ is,melyek pedig 1%- gpjtetés sorun, Mí áHatpllományt .mpgfelejperi, ,$Iát#i hivatottak leggélszé|übb«»r!a«' thntp^pilak jliwtjpypl jítr vj£l*a,tok Ami tehát jó a rétnek, azt jónak tartják a pázsit részére is. Az utóbbi igaztághoz szjó íétn íéfh,9fe ám<je úgy áll a dolog, hogy az, ami árt a rétnek, az a(i»;pázsitnak sem válik javára. Már pedig tudományos alapon végzett kísérletek egész sorozata tanúskodik a- ingott, ihjogy a kizárólagosan thomassalak liszttel esz,-, közölt műtrágyázás, mint egyoldalúan alkalmazott trá- gH»termék használata egymagában .jyeg n$m hozza samv’a rét. sem pedig a pázsitterületnek azt, amit an- hozamától, különösen pedig a pázsit külső képétől elvárni lehetne. A thomassalak lisztjében a növényzetet tápláló : teü&gok közül a, foszforsav és a Imésztartalom jöhetnek szápútá$ba; már pedig a pázsit- növényzet egymagában .ezzel be nem éri, ehhez mul- b|$|fgriul kell kiegészitélként Jtajit is adunk. E mellett híjzámk területein a thomassalak úrfkább a nedves és fózeges talajokon vöt be ellenben a gyors eredménynél ható szuperfoszfát foszforsavja a pázsitmivelés teíéá mindenütt bevált. Hogy hektáronként mily arányú a réten és a pázsiton termő növényzet, foszforsav káli és nitrogén szükséglete, azt egybevágó kísérleteik egész sorozata igazolja. Mig ugyanis a rétekéin termő herefélék hektáronként (egy hektár megfelel 1.738 Az „Északkelet*** politikai napilap birdEtéseb közlésére légi független ka tasztrális hold területnek) 40—80 kg. kálit, 20—80 ; kg. foszforsavat és 30—100 kg. nitrogéntartalmat vonnak el tál talajból addig a pázsitterület növényzete, í a nitrogén kivételével, amelyből a foszforsavval és a kálival szemben 10—15 o/0 mennyiség elvonásával is beéri 40—50 kg. foszforsavon kivül legalább is 100 kg.-nyi kálianyagot vesz el a talajból. Káli nélkül egyetlen növény sem képes létfeltételeit kellően biztositaini; a pázsit területet tehát épen e- zért legmegfelelőbben, foszforsavval és ezt kiegészitő- leg káiisóval is javítják. Mütrágyamennyiségül 100 négyszögméterenként a talaj minőségéhez képest 5—6 kg. szuperfoszfátot és kálit ihjasználnak, a ára kgramonként alig több 12—15 fillérnél. A különböző kálitrágyák sorából, a 40 o/0_os káli néven ismert mütrágyatermékben háromszor annyi a káli, mint a kaiinitban s igy annak szállítása csekélyebb súlyánál fogva is, nehezebben hozzáférhetőbb tájakon sem kerül tulmagas összegekbe. A pázsittrá- gyat, melynek főalkatrészeit a szuperfoszfát és a kál i I vi | Ii szóig ál tátják, már kellően elkeverten kapjuk honi I gyárainkból. Az elszörás miveletének időpontja késő i ősz szaka, esetleg enyhébb tél folyamata. Puszta kézzel ne szórogassunk, miután a műtrágya egyes alkatrészei gyulladásokat idézhetnék elő kezünkön sőt ha sebkarcolásokba hatolnak, komolyabb veszedelmet is okozhatnak, óvszerül szolgáló műtrágya keztyüket ma már jutányos átban bárhol beszerezhetünk. A kézzel való szörogatás melleatt, eredményes a mütrá. ^ ...................... ti-?! . ’ • '. ; . '• • . ■' • t ' : 1 •' - -I > ? >* » H gy aszórö géppel való mivelés is, amennyiben ilyen eszközök használata mellett a mütrágyatermék egyetlent .. _ » i*v M_ t int szemcséje sem fog veszendőbe menni, másrészt pe- dig, a szórógéppel elhintett termék nagyobb szelek irlojén nőm «^ór^riílc rn-ástt»]». ent annak eoues részecskéi. légző és látószerveinkbe sem kerü/heljnek, ahol pedig azok könnyen veszedelmet is okolhatnak. A huzamosabb időn át raktáron tartott műtrágya- keverék rögössé, csomóssá válik, a mely állapoton) kézmorzsolássa^ és ,rostálással segíthetünk. Ahol éppen gyökeres pázsitjavitásról, vagy pedig uj pázsitterületek létesítéséről nincs szó, ott a talaj-felszaggatás, öllséc inélyr .tás, pprh^itáy^ó f^ö^éges miyeletei helyett, elegendő, az, ha ' a mütrágyaterméke- i „ bhl iíjfít i mm « w-i két (kellően beborojnáljuk. Istállótrágyával (hiányosan táp™ ,ogn^ üdp színezetű pázsitot alkotni. Vizenyős pázsitterületeket kellő levezető csatornák segitségével kell megjavítani. Ha ezt előzetesen megtenni elmulasztjuk a legbőségesebb kálifoszfátozás is eredménytelen marad. TERMÉN Y-A BAK. 1 Termény neve I. I1 11. (rendű ji rendű ! K | f I K | f Tiszta búza 1 1 20 —'19 50 Kétszeres 4- _:j-Ui — Rois ve i-±4 is — Árpa 15 — 114 50 Zab 20 40 19 — Tengeri 22:^20 — Tengeri uj 1 -Ml— — Felelős szerkesztő: Di. Veréczy Ernő. Szerkesztő: Csomag Győző. Laptulajdonos: Északkeléit Köagvnyomdt.
