Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)

1912-08-29 / 193. szám

független politikai napilap. Megjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: 74-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre 74-ed évre 3 K — fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetne>j Béke vag; harc? A politikai előcsatározások megkezdőd-: tek. Itt is ott is pukkan a fegyver, de az ^Ütközetet inkább csak markirozzák, egyelőre 'vaktöltésekkel lövöldöznek, — az éleseket a döntő összecsapásra tartogatják. A két tábor most még szanaszét pihen, de máir fújják a trombitát sorakozóra. Néhány na# és egészen benne leszünk a politikában. Az egyesült ellenzék intéző-bizottsága szept. harmadikán ülést tart, amelyen harcias be­szédek fognak elhangzani. Különösen polónyi Géza készülődik az ü j kampányra. A föl-íölbukkanó békegalam­bokat készül kíméletlenül lepuffan tani a volt igazságügyminiszter, aki most Köröskényben gyűjt erőt az újra éledő harchoz. A párton-í kívüli függetlenségiek között ép oly intranzi- gens Károlyi Mihály gróf is, aki Galántán (megjelölte a kibontakozás föltételeit s el­sősorban Lukács és Tisza távozását követeli. Justh Gyula energikus, férfias hajngja Hódme-i zövásárhelyen csendül fel vasárnap. Az e- gész ország erre az alföldi városra figyel most. mert béke és harc sorsra ettől a ha­talmas erejű embereket, és pártokat meg-j nyűgözve tartó, inagyszerü jállarnférfiuíól függ Justh Gyula főkép azokat a szempontokat domborítja ki, a melyek a parlament mun-, kásságának, illetve az esetleges békének tár­gyi föltételeire vetnek fényt. Batthyány Ti­vadar gróffal egyetértőén az egész Justh- párt elsősorban az általános, egyenlő, tit­kos választójogod és a jogrend1 helyreállí­tását követeli. Az ellenzék taktikája végképp (Szeptember 3-ikán alakul ki, ellenben annál nagyobb bizonytalanság és aggodalom üli meg a kormánypárti lelkeket. A nagyenyedi beszédben nyoma sincs kibontakozási ötletnek. Tisza István pláne arról bészél, hogy nem áll meg félúton, va­gyis mintegy beígéri az újabb erőszakossá­got. Ezzel szemben biztos tudomásunk van róla, hogy a munkapárt jelentékeny része igenis fiájlik a békére les (ha (az ellenzék néni diktál túlságosan afulyos föltételeket meg­történhetik a csodá, hogy még a Ház ösz- ^zeűlése előtt kölcsönös előzékenységgel for­dulnak egymáshoz a most harci tűzben izzó felek. Zichy János gróf külön akciójáról so- Zkat suttognak a munkapártiak, de hogy a kultuszminiszter szándékai és tervei nem 'borzolják föl jobban a kedélyeket, csak a jiyárvégnek tulajdonítható. (Még kevesen van­nak Budapesten, és azok akiknek soha egy pillanatig se tetszett a csendőrszuronyos, kordonos törvényhozás egyáltalán nem hal­latták a hangjukat. Feltűnő, hogy se Ná- vay Lajos, se Berzeviczy Albért, se Kabős Ferenc nem siettek beszámolni, de még ny.j- latkozni sem. Pedig éppen erre a három férfiúra vár a közel jövőbén a legfontosab szerep. A kibontakozás munkájában aligha Vehetnek részt azok az ekszponált munka­pártiak, akiknek erőszaka alatt nemcsak ßfz ellenzék, de az alkotmányosság és a jogu­ralom is szenvedett. A vámfalui ref. templom felavatása. — Saját tudósítónktól. — j Lélekemelő ünnepség volt e hó 25-én Vámfaluba. A csekély számmal biró reformá­tus egyházközség uj templomát avatván fel az egyházmegyei papság. Szatmárról a részt vevők.reggel 6 óra 6 perckor induló vo­naton utaztak el és 9 órakor érkeztek meg Vámfaluba. A vasúttól Vámfaluba vezető utón va­lóságos népvándorlásnak lehetett nevezni azt a tarka képet, amelyet a templomavatásn^j siető sokaság alkotott. Öreg, fiatal, gyermek sereg egybeolvadva, igyekezett az ünneplés színhelyére, dacára az esős időnek. Délelőtt tiz órakor kezdődött az isteni- tisztelet. Az esperes vezetésével ekkor vo­nult be a nagybányai egyházmegye meg­jelent papsága. Megjelent dr. Kováts István szatmári lelkész és a nála vendégképen időző Veres Jenő lelkész budapesti vallás- tanár is. Azután a presbyteriuín és a meg­hívott vendégek, végre a közönség addig, 'amig a templom teljesen meg nem telt. A templomban elhelyezkedve, megkez­dődött az isteni-tisztelet. A bevezető imát Széli György esperes­lelkész. az avató beszédét Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész, egyházmegyei fő­jegyző, utóimát Papolczy Zoltán apai lel­kész, egy hm tanácsbiró, az urvacsoraelőtti agendát Sátor Dávid szinérváraljai lelkész, egyházmegyei tanácsbiró mondta. Úrvacso­rát osztottak Sátor Dávid és Sárközi Lajos lelkészek. Az úrvacsorát berekesztő imát . Sárközi Lajos nagykolcsi lelkész mondta. Ugyan ő prédikált a templomba nem férő nagy közönségnek is a templom melletti szabad téren. Úrvacsora osztás után Varga Jenő méhteleki lelkész keresztelt, a keresz­telést összhangba hozva az uj templom szü­letésével. Végre a templom építési történetét Ko­los Vincze vámfalui lelkész ismertette meg­ható szavakkal különösen annak azt pl ré­szét mikor a régi templomot a tűzvész elpusztította, mondván: »a nyáj pásztor nél­kül és templom nélkül maradt. Megemlítésre méltó még Monoki Sán­dor áll .elemi igazgató gyönyörű szép ma­gán éneke, melyet prédikáció közben adott elő kellő praecizitással. Istentisztelet után, mely délután fél 2 órakor végződött, a templom melletti lomb) bátorban bankett volt, melyen a megjelent vendégek valamennyien részt vettek. Az első köszöntőt dr. Helmeczy József egyhm. főgondnok a királyra, elöljáróságra mondotta. Köszöntőt mondott Széli György esperes az egyházközségre, kiemelvén azt, hogy a vámfalui ref. egyházközség kicsiny lelkes serege példaképen állítható «da a nagy gyülekezető egyházak elé azon szem­pontból, hogy ez a kicfmy, egyszerű nép úgyszólván a saját erejéből a tűzvész ál­tal elpusztított helyen, itt a hegyek közöt elszigetelten, ilyen díszes templomot tudott építeni az Ur dicsőségére. Soltész Elemér a vámfalui papnéra és a Jelenlevő hölgyekre, Papolczi Zoltán Kolos Vinczére és a jelen­levőkre, Sátor Dávid a tervezőre és a mű­ködő iparosokra, kiemelvén azt, hogy oly csendben, minden bírói bevatkozás nélkül tudta a munkálatokat az iparosokkal bé- végeztetn. Végre dr. Kováts István szat­mári lelkész mondott gazdag tartalmú, ö- römtől lelkesedett hangú beszédet, éltetve a kicsiny egyházközséget, annak vezetőségét, különösen kiemelve s mondván: »Amikor egyik barátomtól meghallottam ennek a kis egyháznak a lelkesedését a templomáért, 'szinte vágytam látni a kicsiny sereget, — Szinte vágytam megismerni ezt a népet, s jól eső lélekkel konstatálom: vannak egyhá­zak akik erejök felett megterhelve, épit$fi aa Urnák templomát.. Óh, bár azok a nagy egyházak példát tudnának venni ettől a ki­csiny gyülekezettől, tanulni tudnának tőlle, Imiként kell az Ur hajlékát épitgetni. Áldja meg az Ur Isten ezt a népet, ennek minden egyes tagját.« FAGYLALT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kuglet), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF cukrászatában Szatmár, Hazincy-u. Zl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom