Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-03 / 173. szám
Szatmárnémeti, 1912. ISZft KIELET 3. oldal. A tengeri műtrágyázásáról. A tengerinél, hazánk különböző talajnemei mellett <is, elsősorban az istállótrágyázás az, amelyet a tengeritermesztéssel foglalkozó gazdának minél bőségesebb mennyiségben kel! a tengeri részére megadni, úgy. hogy legtöbbnyire csak az esetben fordulunk a tengeri műtrágyázáshoz, ha megfelelő mennyiségű istállótrágya nem áll rendelkezésünkre. A tengeri, mint általában egyébb gazdasági kultúrnövényünk, a növényeket tápláló három főanyag, I úgymint a nitrogén, a káli és a foszforból ugyan- | csak bőséges mennyiséget igényel akkor, ha szemre termelünk és dús hozamokat is várunk. A tengeri 'teljesen kiérett, nagyszemü csövet csakis akkor fog szolgáltatni, ha káliban és foszforsavban szükséget nem szenved. * Trágyázásánál tehát ebbeli tápszükségleteire ki- j váló gondot kell fordítani. A tengeri káliszükséglete legkivált homokos talajnemeinknél lép előtérbe, miután tudvalevőleg a homokos talaj korántsem duslakodik ! káliban Viszont foszforsavról ott kell bőven gondos- j kodnunk, ahol későbben érő tengeri fajták kiérésének kellő biztosításáról van szó. i A tengeri nitrogénszükségletét megfelelő minőségű és mennyiségű istállótrágya hiányában chilisalétrommal, és kénsavas ammóniákkal is fedezhetjük. Csekélyebb tevékenységű, kötött talajon a chilisalétromot kell e- lőnyben részesítenünk, miután az ammóniák csakis a könhyebb talajban képes nitrogénjét leadni. A foszforszükségletet a könnyen oldható szuperfoszfáttal biztosíthatjuk legelőnyösebben. A káli végül, mint 40 oZoos kálisó felel meg leginkább a tengeri trágy ázásnak is. Hogy általában mennyi műtrágyát adjunk a tengerinek, az két körülménytől függ. Nevezetesen első -oj B ;o}Bjzsojiadnzs b sa }9sq?q so-o/0 ofr » Toqeiug'umiB sBABSuay y -ynfpB [BABuqBJjjB sb[r<íb3j qjp -osEui sa osja zb ‘qauuaQua; b jouioqaiRsyiqo y , q3U3}3|Ö35-jfnzsBfißej; sazszso uaßuaj b qasiAdaq ;b-o/0 05 ßßai -urai bRBbj} saß3sj3;s3Ui b sq ‘zb Rurib qqasafipq -Baq •qímzdqppuaj }}0|oj &fißBJ}C][B;sr qqasaAaq |3u -iui 'qunpB }BfiÖBJ;nui qqg; [buub Bipad ;uozsia íiups qunpn; iBfißBqcqBlst qqg; [3uruz ‘qunzBui[B3yB íbBRri; -nui qqpsaAsq jbuub uaqjasa ősig tu3;izs3ß3n{ ibabííSej; ^S3ß3SJ3;s3ui 3-qnfixBAiq jsBzpfiSBqcqRjsr soseqozs ;;ops ;u3qu3A3 £—z b irednsa fißoq qo;fiu3uqnjgq b [c;-;e ßßnj Bipad jozspospui : [3A3S3[3aiuj spzpfißBJjnuj b jSBzpfiŐBJíPiiBjsi zb a-qnftgqaqfißa fißoq ‘jogé ueqios Igamán kell, az ősszel kellően megmunkált tengeriföldre szórni s a vetésbarázda alá szómi. A medgyesi földmivesiskola a tengerivel 5 parcellán folytatott műtrágyázás! kísérleteket. Trágyaszerül holdanként 200 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. 40 ko/o-os kálisót és 80 kg. chilisaiétromot használtak. A tengeriföld trágyázottsági állapota a végzett műtrágyázást előzőleg elég gyönge volt, amennyiben az csajt 3 évvel előzőleg kapott istállótrágyót, bár egyébként megfelelő talajmegmunkálásban részesült. Az I. parcella kapott holdanként a már fentebb közölt mennyiségekben chilisaiétromot, szuperfoszfátot, kálisót, évi terméstöbblete 878 kg.-nyi volt. A Ií. parcella kapott: szuperfoszfátot, kálisót, évi terméstöbblete 476 kg.-nyi volt. A III. parcella kapó!!: (flüfsaWromot, s2üperfosz- íátot, évi terméstöbblete 361 kg.-nyi volt. A IV. parcella kapott: chilisalétromot, kálisót, évi terméstöbblete 304 kg.-nyi volt holdadként. A trágyázatlanul maradt parcella terméshozadéka mintegy 30 o/o-al volt kevesebb, az I-ső 20 jo/o-al kevesebb, a Il-ik 15 o/0_al kevesebb, a III-ik is 10 ;0/o—al kevesebb a trágyázott IV. parcelláénál. A tengeri műtrágyázásának mindenkép számbave- taető eredményeiről számol be Kerpely Kálmán is a qqnppliai aaasaizqq qasajapiuq dupii jeqpd uapfinj „}3|ai|)|ezs3(( zy »K öztelek« hasábjain, ami tanúbizonysága annak, hogy a műtrágyázás mivelete mindenképpen jövedelmezővé teszi a tengeri termesztést is, amely pedig kétségtelenül legbőségesebben fizető gazdasági növények kö- 2é sorolható akkor, ha mivelésére kellő gondot fordítunk. Gyulay Károly. Nagy Kecskemét. Kecskemét és a Tisza között elterülő, tizenegyezerötszáz kataszteri hold területű Koháryszentlőrinc községet, amelyet Kecskemét város közönsége hét év előtt Kóburg hercegtől megvásárolt a belügyminiszter az összes érdekeltek meghallgatása után Kecskemét városához csatolta. Kecskemét város területe az egyesítéssel 163,240 kataszteri holdra e- melkedik; mig lakosságának száma hetvenkétezer, igy tehát minden egyes lélekre több mint 3 magyar hold (1200 négyszögöl) esik. fl munka nem szégiyen. erről a régi, sajnos kevesek áltai követett igazmondásról, tanúskodik az a hir, amit a svéd főiskolák hallgatóiról olvasunk. Mert bár szokatlanul hangzik nekünk, de tény, hogy a távoli északi országokban az egyetemi diákok segítik ki a munkáshiányban szenvedő mezőgazdaságot aratáskor. A jövő (Értelmisége szünidejét hazája földjének megmunkálására szánja. A gazdákhoz fordulnak, hogy kérjenek aratókat a főiskolától. A svéd diákok mozgalma tulajdonképen amerikai eredetű, de ott, észak honában teljesen önálló jellegű. Az anyagi szempont, amely a praktikus főiskola ilyetén mozgalmában a főszerepet játsza, a skandináv viszonyoknál alig jön tekintetbe, mert hazafias szempontok azok, amelyek elsősorban indították meg a dicséretreméltó mozgalmat. A svéd diákság azt akarja bizonyítani az egész világ előtt, hogy a gazdasági munka a magasabb körökre, az intelligens, tanult diplomás emberekre sem megalázó. Vármegyénk állategészsége.! Lépfene: avasi Kőszegremete; erdődi Szakasz 2 u.; fehérgyarmati Kisnamény 1. Nagyszekeres; mátészalkai Gebe, Győrietek, Jármi, Kántorjánosi t., nagykárolyi Kismajtény nagysomkuti Kővárhosszufaiu; szatmárnémetii Sárköz. Veszettség: avasi Komorzán: erdődi Hirip, mátészalkai Nagyecsed; nagybányai Giródtótfalu ; szatmár- némeii Egri. Takonykór és bőrféreg : avasi Kányaháza. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Csomaköz 2 u. szín. Rühkór; nagybányai Alsófernezely ló, Zazár 2 u. áó, nagysomkuti Nagybozinta ló; szatmárnémetii Garbóié ló. Sárköz ló, Szatmárudvari 2 u. ló, Szárazberek 2. u. ló. Sertésorbánc : erdődi Ivcskó, Királydaróc, Nagymadarász 2 u. fehérgyarmati Majtis t.; mátészalkai Nyircsaholy t; nagykárolyi Börvely, Csanálos, Domahi- da, Érendréd t.-, Kismajtény 2 u.; szatmárnémetii Sza- moskóród; Nagykároly 4 u. Sertésvész avasi Bikszád, Bujánháza 3 u., Kányaháza, Kőszegremete 3 u., Terep, Turvékonya 3 u., Vámfalu 3 u.; csengeri Csenger 3 u., Nagygéc t., Óvári t. Porcsalma t., Szamosdara 13 u. és 1 t, Szamosdob m. Ura t., erdődi Alsóboldád, Erdőd t.: Kisszokond 2 u.. Szakasz 8 u., fehérgyarmati Fehérgyarmat t., Nagyar, Nagyszekeres, Szatmárcseke t., Turistvándi t., Turricse t. mátészalkai Fábiánháza 2 u., Ilk, Kántorjánosi 2 t., Nyircsaholy 2 u., Szamoskér t.; nagybányai Erdőszáda Láposhidegkút; nagykárolyi Börvely t., Domahida 2 u. Érdengeleg 7 u., Iriny, Mérk t., Nagymajtény 2 u., Reszege 4 u. Sárköz 25 u. és 1 m., Vállaj t.; nagysomkuti Jeder, Magyarberkesz, Nagyfentős 6 u., Pribékfalva t.; szatmárnémetii Nagykolcs m., Zajta; szi- nérváraljai Hóba 3 u.; Nagybánya 2 u.; Nagykároly 24 u. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Szerkesztő: Csornán Győző. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda.
