Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)

1912-08-15 / 183. szám

IV. évfolyam. 183. szám Szatmárnémeti, 1912. augusztus 15. Csütörtök. független politikai napilap. Megjelelt minden délután. Előfizetési tlij helyben: Y*-ed évre 1 K 50 f. „ „ vidékre 'fl-tú évre 3 K — fii!. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyüttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért küzöltetnek Száznégy! honatya kiséri cl Lukacs Lász? lét NagyenyedTe, (ahol a miniszterelnök csü­törtökön beszámolót tart. Ez a szám igazán nagyon kicsi, ha figyelembe vesszük, hogy a kormánypárti képviseléknek szinte kötelességüké tették a beszámolón való megjelenést. A merre csak elhalad a munkapárt kü- lönvónata, mindenütt szigorúan vigyáznak, hölgy valami incidens, ’ vagy botrány meg ne zavarja a társaságot. S úgy látszik, még se fog zavartalanul lefolyni a nagyenyedi kinyilatkoztatás. Erre elis készült a munka­párt, ami kitűnik abból, hogy Budapestről számos államrendőri detektív ment le nsgy- enyedre. A nagyenyedi református tanárok a gyulafehérvári katolikus tanári kar és a gyulafehérvári papság tagjai nem fogadták el á beszámlóo alkalmával tartandó disze- bédre szóló meghívást. Ugyancsak nem fog­nák ' résztvenni a város független polgári sem. Hogy azonban a diszebéden mégis le­gyenek résztvevők, az állami tisztviselőket és a bankok tisztviselőit kötelezvények alá­írásába kényszerítik. A kötelezvényeket aláí­ró tisztviselők ezzel kötelezik magukat ara, hogy az ebéden tényleg megjeífennek. Az ínteligencía beleszámítva' a katolikus és re­formátus tanárokat is, a tisztelgéstől is tá­vol marad. A munkapárti körökben a ku­darc miat nagy a lehangoltság. És a lehangoltság nagyon érthető. Mert amikpr a híres mungópárti képviselők kötelességükké tették, hogy1 valamennyien részt vesznek beszámolón: s most egyszer­re csak száznégy, honatyának van bátor­sága elmenni Enyedre. Mi a tanulság ebből? Az, hogy mikor látják iáz prszág hangulatát fa derék frruVigó- képviselők nem szívesen állnak ki a fó­rumra Féltik a boriikét. Jól van ez igy. Látnak ők még kölönb hangulatot is az országban. Nemsokára. Az idő rohamlépésben halad. Hiába óhajtják visszatolni 3 munkapárti nagyságok. Nem lehet. Nem bizony. Meg akkor sem lehet, ha olyan nagy ur is a gazdájuk mint Tisza István és Lukács László. Ettől a rohanó Időtől félnek, rettegnek ők. Nem Tisza és Lukács tartja őket együtt még egy kevés ideig, hanem a félelem; ez pedig akkor válik tűrhetetlen gyötrelemmé a lehetetlenségig, mikor a nemzet mint egy ember kiáiltja süket fülükbe úgy, hogy dobhártyájuk is megszakad belé! — Adjatok számot eddigi sáfárkodástok ról! Néma, félelmes csönd lesz a felelet. A nemzet pedig ítél. Ítél és igazságot azt. Amint ez természetszerű következmény. Hogy Lukács és a száznégy honatya miként találják magukat a Nagyenyedi ki­rándulásod, az előre tudnivaló. A lehető legkényelmetlenebbül. Szeretnék ők, ha csak a szokásos «lélekben ott vagyunk»-ot küld­ték volna el maguk helyett. De nem volt ki­térés. Menni kellett. Lukács parancsolta. És ott lesznek. Már csütörtök reggel 7 órakor. Hogy mit fognak «-Ígérni» a kirándulók tiszteletére összerendelt hivatalos hallgató­ságnak lesz alkalmunk megismertetni olva­sóinkkal. Miniszterből ügyvédjelölt. Amikor Kovács Gyula a Házban ismert tettét elkövette a család Polón'yi Gézát, a volt igazságügyminisztert kérte fel védőnek. Polónyi örömmel vállalta a megbízást. — Majd megmutatom én az uj generá­ciónak, hogyan kell védéni, — mondogatta büszkélkedve fiskális barátainak. És volt igazságügytniniszter, régi idők hires fiskálisa, komolyan hozzálátott a vé­delemhez. A fia dr. Polónyi Dezső irodájá­ból ládaszámra hozatta le a jogi könyve­ket. Az u j perrendtartás okozta neki a leg­több gondot, mert ez épp abbajn az időtájban lépett érvényre amikor a kegyelmes ur az ügyvédi prakszist obbahagyta.- Mindegy, újra meg fogom tanulni, — - mondta. Ezzel kiadta a parancsot, hogy fia e- gész jogi könyvtárát szállítsák ki Körös« kényre, ahol a hársfák alatt könnyebben esik az olvasás Múlt az idő. Amire kezdet­ben nem g^doltak, az volt, hogy a ke- gyefmésmTár^ kitöröltette magát az ügyvédi mesterségét nem folytathat. — Hát be fogom magam újra jegyezíet- ni. Még miniszterből úgy sem lett ügyvéd. Emellett maradtak, közben az történt, hogyi Polőnyi Dezső elutazott Stockholmba az olimpiai versenyekre. Egy szép naori, épp amikor a svéd1 király reggelit adót a versenyzők tiszteletére, ekszpfcess táviratot 'kézbesitettek a fiatal honatyának. Gyere azonnal haza. Mi lesz a bejegyzéssel? Apád. — Hogy mi lesz a bejegyzéssel? Hát adja be apám a kérvényét, — sürgönyözte vissza Dezső. Másnap uj távirat érkezett: A kamarai illeték sokba kerül. Ennyi adót én nem fizetek. Gyere haza, hogy megbeszél­jük a dolgot. Apód. A sok sürgönyváltás alatt befejeződtek az olimpiai versenyek. Hazajött Polőnyi De­zső és telegrafált az apjának, hogy meg­jött, áll a rendelkezésére. Az öreg ur Kö­kényesről és a leghatározottabban kijelen­tette, hogy ö az ezer korona bejegyzési adót nem fizeti meg. Keressünk egy más megoldást — tűnő­dött tovább. — Én tudínék egy módot. — No, mi az? Hát bejegyeztetem apát ügyvédjelöltnek az irodámba. így aztán helyettesit engem majd az esküdtszéki tárgyaláson. — Hm. Hm. A gondolat nem is rossz, Mégis csak szerencsés kópé vagy te. — Miért? — Mert olyan fiskális nincs a világon, akinek a jelöltje egy volt igazságügyminisz­ter. Az ügy tehát úgy áll, hogy Polónyi Géza mint ügyvédjelölt fogja védeni az es­küdtszék előtt Kovács Gyulát. nfcrfezatáhao Raancy-n. u. FAGYLALT, jEGESKAVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSQNNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF Száznégy mangó (honatya) Enyedre tart

Next

/
Oldalképek
Tartalom