Északkelet, 1912. augusztus (4. évfolyam, 171–195. szám)
1912-08-02 / 172. szám
Szalmára érned, 1912. ÉSZAKKELET 3. oldal. ‘ Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Julius 29- én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján; 30- án Krasznabéltekeri. Augusztus 1-sején Királydaró- con ; 6-ikán Aranyosmegyesen, Nagyecseden ; 12-ikén Avasujvároson ; 14-én Nagysom kúton ; 16-án Csenge- ren; 23-án Erdöszádán 26-án Nagybányán. Méhészet! kongresszus Kolozsvárott. Augusztus hó 18-ikán és 19-ikén országos méhészeti kongresszus lesz Kolozsvárott méhészeti kiállítással kapcsolatban. A kiállítást augusztus 18-ikán délelőtt 11 órakor nyitják meg a Rákóczi-kerti korcsolya-csarnokban. A kongresszus ugyanaznap délután négy órakor kezdődik. A következő napokon kirándulások lesznek a közeli Zichy: barlangba, a tordai haladékba és a marosujvári sóbányába-. A kisbéri és bábolnai m. kir. állami ménesekből kiselejtezett, de tenyésztésre még alkalmas kancák 1912. évi szeptember hó 8.-án Kisbéren elfognak árvereltetni. Az árverési feltételek megtudhatók egyesületünk titkári hivatalában. Vármegyénk állategészségügye. A sertésvész és seitésorbánc vármegyénk mind a tiz járásában terjed, ezeken kívül a lépfene, veszettség, rühkór az, mely szórványosan fellépett. — Hazánkban különben 2039 község 8496 udvarában van sertésvész, mig sertésor- bánc 997 község 3043 udvarába^. A vész még'tnindig terjedőben van. Munkás kínálat. Boros Máté szarvasi lakos keres nagyobb uradalomban 22 társával cséplési munkát. 50 gadorosi lakos napszámra vagy hónapszámra azon a k hajlandó elszegődni. Érdeklődők forduljanák nevezettekhez közvetlenül Mikor lesz a sorozás? Az idei íősorozásokat vármegyénkben a következő sorrendben fogják megtartani: Szinérváralja augusztus 12—14, Avasujváros augusztus 15—19, Fehérgyarmat augusztus 21—24, Nagy- somkut augusztus 26—29, Erdőd szept. 3—7, Nagykároly város szept. 9—10, Nagykárolyi járás Iszept. 11—16 Csenger szept. 18—21, Nyiracsád szept. 23—26, Nagybánya város szept. 27—28, Nagybányai járos szept. 29—okt. 3. Felsőbánya város október 5. Mátészalka augusztus 31—szept. 6. Lóárverési hirdetmény. A mezőhegyesi magyar királyi állami ménesben az alább felsorolt lóanyag folyó évi augusztus hó 6.-án árverés utján a helyszínen eladásra kerül és pedig: 1. csupán tenyésztőknek: 14 idősebb anyajkajtica 20 három éves kanca. II. ugyanaz Alkalommal minden megszorítás nélkül árverésre kerül: 7 idősébb anyakanca, 19 három éves kanca, 3 egy éves kanca, 1 választott kanca, 24 három éves heréit, 24 használt igás és nyerges ló. Az »árverés (kezdete réggel 9 órakor. Az árverési feltételek a helyszínen fognak a közönségnek tudomására hozatni. Külön fel- hivatik a tenyésztők figyelme a földmivelésügyi mi- röszteriutn 32991 II—1911. számú körrendeletére, mely szerint az I. alatt felsorolt kancák kizárólag csak oly tenyésztőknek fognak eladatni, kik kötelezik magukat ezeket kizárólag tenyésztésre használni és tenyésztői mivoltukat a vármegyei gazdasági egyesület által kiállított »Tenyész Igazolvány« felmutatásával igazolják. Haszonbérlő és nagybirtokos. Á kir. Curia e napokban érdekes görbéit hozott határozatot és kimondotta, hogy a földbirtok tulajdonosa felelős a haszonbérbe adott birtok művelési agaiért. A pör tárgyát Schwartz István edelényi haszonbérlőnek panasza képezte. Sjchwartz ugyanis néhány évvel ezelőtt bérbe vette Finkey István nagybirtokosnak 2000 holdas birtokát. A tizenkét évre kötött bérszerződés egyik pontja szerint a birtokon 1300 hold szántóföld van és a bérösszeg a mivelési ágakra való tekintet nélkül; holdanként 32 koronát tesz ki. A bérlő átvette ,'a birtokot és megművelte azt, 'Közben azonban kiderült, hogy csak 1100 hold szántóföld van a birtokon és i ezért a bérlő, hivatkozással szerződésére, megfelelő bélleengedést követelt, minthogy a birtok 1100 hold szántó mellett természetszerűleg kevesebb jövedelmet hoz, mintha azon a szerződésbe foglalt 1300 hold szántóföld volna. A miskolci kir. törvényszék jogosnak minősítette a haszonbérlő követelését és a haszonbér összegét évi 2000 koronával leszállította. A kassai kir. tábla Finkey István felebbezésére megváltoztatta az alsóbiróság Ítéletét és a bérlőt keresetével elutasította*, mert a bérösszeg átalányösszegben van a szerződésben meghatározva. A kir. Curia Horváth Kálmán biró előadásában most megváltoztatta a tábla Ítéletét és helyt adva a keresetnek, utasította az alsótoiróságot, hogy az egyes művelési ágak Jövedelmezőségére vonatkozólag hallgasson meg szakértőket és hozzon a bérleszállitási összeg mennyiségére nézve uj ítéletet. Méntelepek szükségletei és a gazdák. A földmivelésügyi miniszter megküldte azon értesítést, mely a méntelepek zab-, széna és alomszalma szükségletének szállítására vonatkozik. A minisztérium közvetlenül a termelőktől óhajtja beszerezni a székesfehérvári, nyitrai, komáromi, palicsi, nagykanizsai, nagykőrösi, verseci, békéscsabai, kiskundorozsmai, bajai, eperjesi, debreceni, turjaremetei, rimaszombati, szatmári, jászberényi, homo- ródi, sepsiszentgyörgyi és dési méntelepek részére szükséges zabot, szénát és alomszalmát. E célból a gazdákat azon kedvezményben részesíti, hogy ezen helyen- kint 600—4300 métermázsára rugó szállítmányra a nyilvános versenytárgyalás előtt benyújthassák már most ajánlataikat 1—5 évi szerződésre. Részletes feltételek megtekinthetők egyesületünk titkári hivatalában (Szat- már, Deáktér 2.) > r Kertészek állami kiképzése. A gyümölcs és zöldségtermesztés kétségkívül egyike a legvövedelmezőbb mezőgazdasági ágaknak s hogy ennek terjedése minél inkább elősegítsék. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nagyon üdvös rendeletet adott ki. A rendelet szerint álz összes állami (kertészeteikbe és '^rdészetekbg j oly célból veendők fel munkások, hogy bizonyos idő múlva teljes szaki: mereet sajáli hassanák él ia gyümölcstermesztésben, fagondozásban, zöldségtermesztésben és azután, a szükséges szaktudás megszerzése után magánosoknál nyerjenek esetleg mint munkavezetők alkaN mazást. Amennyiben a zöldségtermesztésben kiképzett egyének csoportokba állva közös termesztésre lennének hajlandók, a földmivelésügyi kormány a városok mentén való letelepedésben és külön zöldségtelepek felálli- | tásában állami támogatásba^ is kész Őket részesiteni. A gazdasági cseléd földjárandósága. Fölmerült e- setből kifolyólag elvi határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a gazdasági cselédszerződésben kikötött földjárandóság a cselédbér alkatrésze, melyre a tényleges szolgálati idő arányában a cselédnek jogos igénye van. Az állatbiztosítási üzlet fejlődése. Hosszú ideig az állatbiztosítási üzletág nálunk nem tudott népszerűséghez jutni. Nagyobb jelentőséget csak az utóbbi évekbejn ért el, mióta az állatárak jelentékenyen emeltedtek s így valamely haszon- vagy tenyészállat elhullásával nagyon érzékeny veszteség éri a gazdákat. E jelentékeny anyagi károsodás ellen való védekezés lendítette fel ezt az üzletágat, úgy, hogy ma az állatbiztosításban eddig nem tapasztalt élénkség észlelhető. Az ország állattartó gazdái lassanként ráeszmélnek az állatbiztosításnak részükre való nagy fontosságára. El , em vitatható, hogy a földmivelésügyi kormánynak az állatbiztosítás érdekében kifejtett altruisztikus propagandája nagyban előmozdítója az újabban mutatkozó kedvező jelenségeknek és az ezen ágazatban uralkodó viszonyok várható konszolidálódásának. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Szerkesztő: Csomay Győző. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Az „Északkelet“ független politikai napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb.
