Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)

1912-07-13 / 155. szám

X !V, évfolyam, 155. szám. Szatmárnémeti, 1912. julius 13. Szombat. ...í ­független politikai napilap. Megjelen minden délután. Előfizetési dij helyben: három hónapra 1 K „ „ vidékre Vr-ed évre 2 K 50 fill. Egy szám ára: 2 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fiilét-. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Us> Pro A pénzválság megszűnik. Egész gazdasági életünk keservesen ér­zi azt a pénzváltságogot, mely már hó­napok óta nehezedik reánk s nagyon sok ekszisztenciát már már végromlással fenye­get. Amilyen olcsó volt tavaly a pénz s amilyen sok volt, olyan drága most és any- nyira nincs. Pénzintézeteink nemcsak meg­bontották a hitelezést, hanem egyenesen azt is mondhatjuk, hogy szinte teljesen meg- .szüntették a kölcsönök adását. Ilyen körülmények közt gazdasági éle­tünk is, mely a múlt években igazán hatal­mas lendületet vett s nagymérvű fejlődést mutatott, néhány hónap óta oda jutott, hogy ma már beszélni sem lehet róla. Gazdasági téren mintha az egész élet most megállóit volna. Mert az a nagyon kevés és a mel­lett méreg drága pénz, melyet pénzintéze- ma a gazdasági igények fedezésére haj­landók adni, olyan semmi a gazdasági for­galmi élet szükségleteihez képest, mint any- nyi csepp a terger vizéhez képest. Belpolitikai sok-sok bajunk mellett alicj tudjuk figyelmünket arra fordítani, ami oka; ennek a nyomasztó pénzválságnak. A kormány fizetett újságjai különben: lépten-nyomon előhozakodnak azzal az ot­romba hazugsággal hogy mostani gazdasági és pénzválságunkat az ellenzék obstrukciója idézte elő s ennek az obstrukciónak a kö­vetkezménye a mai kétségbeejtő gazdasági és pénzügyi helyzet. Ez a beszéd azonban éppen olyan ha­zugság és csupán kortesfogásnak van szán­va, mint mungóék mindenegyéb beszéde. A mai pénzügyi válságnak egyedüli oka az a pusztító és nemcsak vért, hanem mil­lió meg millió pénzt elnyelő háború, mely már egy év óta egyáltalán nem lankabó erő­vel és dühvei folyik a törökök és olaszok közt Afrika partjain, Tripolisz körül. Ennek a háborúnak a kitörése idéz­te fel s ennek a dulása tartja fenn ezt a pénzinséget. a melyben most vagyunk. Mert tudni kell — és ez a legvilágo­sabb cáfolata a mungötorkok hazudozásai- nak — hogy nemcsak nálunk van most ez jat pjájnzválság, hanem éppen igy van ez) Ausztriában, Németországban, Franciaország fcan éz más európai államban, nem is em­lítve magát Olaszországot, amely már-már a tönk szélére kerül e miatt. Nyilvánvaló, hogy a magyar obs;rukció mégse volna ké pes sem a német, sem a francia pénzpia­cot befolyásolni, tehát nyilvánvaló az is, hogy nem is ez az obstrukció az oka a- mi pénzügyi válságunknak sem. Külömben pedig most már több mint egy hónapja, (hogy nincs is obstrukció, még sem akar ja­vulni a pénzügyi helyzet. Így derül ki a kormány szócsöveinek e téren is való ha- zudozása. Az olasz-török háború azonban annál is inkább nyomasztólag hat az egész európai! pénzpiacra, mert e háború folyama alatt egyre kisért a Balkán lángbaborulása s en­nek nyomán egy európai nagy háborúnak a kitörése. így nagyon is érthető, hogy a pénzhatalmasságok visszahúzódnak pénzes zacskóikkal odúikba félve és számítva az e- setleges európai háborúra. Most azonban egyszerre a béke szel­lői kezdenek fujdogálni. Berlinből és Kons­tantinápolyból érkeznek a küszöbön levő béke táviratok. A békehíreket eddig nem cáfolta meg senki ez mutatja a komolyságukat. Kü­lönben is mind a két hadakozó fél kimerült már. Törökország a szigetei megszállása óta vesztette el erejét. Olaszország pedig pénzügyileg merült ki. A Háború tehát, meg érett a békére. A hirek szerint most egyelőre fegy- 'verszünet áll be és három napig megszün- )hek az ellenséges (felek közt a hadakozások, v Ennek az eseménynek renkivül messze- hatók a jelentőségei. Amint a háború fel­idézte a mostani pénzválságot, a háború piegszünése megszünteti ezt a válságot s üjra bekivetkezik majd a gazdasági élet len1 Üülése az egész Európában és minálunk is. Az olasz-török háború befejezését ezért szivszorongva várjuk^-mert a béke megkö­tése mi reánk is nyereséget jelent, mig a Siáboru folytatása alatt mi is keservesen vér­zőnk és — el is vérezhetünk. kp. Életveszélyes, rossz utak a mikolai ál­lomástól — a fürdőig. Többször fölhívtuk e lapban az illetékes hatóságok ügyeimét a vár megyénkbeli járhatatlan országutakra. Azóta több községbe vezető utón történt javítás, újjáépítő munkálat. Hanem, hogy a Szat- már-Németivel határos Mikola község vas­úti állomásától a fürdőig az ut még a jelen nyári napokban is járhatatlan, sőt életveszé­lyes, az bizonyos. Ezen a vonalon nem tör­tént semmi intézkedés. Pedig ez igazán főér­deke első sorban magának, Mikola község­nek, aztán a fürdő-kezelőségmek. Valóban aki a mikolai fürdőbe óhajt vendégül kirán­dulni, annak bátor, elszánt embernek kell lennie és ajánlatos, ha elbúcsúzik családjától), ismerőseitől; egyúttal végrendelkezik is, mert megeshetik, hagy akár gyalogszerrel, akár kocsin megy be a mikolai állomástól a für­dőbe, az utón tátongó sürü és hig pocsolyá­val telt árkokba fullad. Ha ez szerencsére nem következik be, pkkor fülig sárosán, pisz­kosan, agyongyötörve ér az ember céljához: a híres fürdőbe. Nem lehet szándékunkba^ egy látogatót sem megfosztani azoktól a felségesen kedves élvezetektől, melyekben ré­szesül a mikolai vasúti állomástól a für­dőig de kötelességünk figyelmeztetni nagy olvasóközönségünket, hogy, legyein elkészülve a fentebbi kedvességekre, mert igy nem ér­heti semmi különös meglepetés, ha a járat­lan, életveszélyes rossz ut miatt végig kell szenvednie a pokol minden kinját akkor, amikor gyógyulni és üdülni akar. — Sürgő­sen tegyen arról Mikola elöljárósága, hogy ez az (életveszélyes tűrhet len rossz jut mielőbb eltűnjön s ha nem is városi járda, de meg­felelő jó ut vezessen az állomástól a für­dőig. Ennyit csak megérdemel a Szatmár- ról menő fürdőző közönség, mely ha nem csalódunk, aminthogy nem is, nyaranként tömegesen keresi föl a fürdőt, mig a jelen FAGYLALT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTE­MÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF cukrászatában Szatmár, Kazincy-u. Zl. Gallérok gőzmosása fükörfénnyel hófehérre. Gyár főüziet Szatmár, Kossuth L.-u. Kézimunkák glacé keztyük, bútorok, szőnyegek tisztítása 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886

Next

/
Oldalképek
Tartalom