Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)

1912-07-09 / 151. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 3. oldal. A gazda teendője julius hóban. R majorban. Julius a gabonahordás főideje, annak tehát egész erővel neki kell feküdni. A legszálasabb rozsból annyit, amennyit zsupkészitésre elégnek gondo­lunk s amennyit ezenfelül még szalma köteleknek és a facsemeték bekötésére s a melegágyhoz takarók ké­szítésére elégségesnek vélünk, külön asztagba kell rakni. Az asztagok s kazalok aljaira szalmát bőven kell hin­teni, hogy a kéve se fel ne ázhassék, se meg ne rot­hadjon, ha pedig lejtős helyre rakatjuk az asztagokat vagy kazalokat, körül kell azokat árkoltatni, hogy a víz alájuk ne fusson, sőt még jobb és kisebb gazda­ságban célszerű is (11/2—2 láb magas vesszőfonást készít­tetni oly nagyságban, a múlt az asztagokat szokták ké­szíttetni, azt színig meghordatjuk földdel s az ily feltöl­tött helyekre rakatni az asztagokat, mert igy azután az asztagok soha fel nem áznak s emellett a baromfiak se tehetnek azok aljában semmi kárt. Nagy asztagokat, ha az idő nem eléggé megbíz­ható, ne engedjünk megkezdeini, rakni, legcélszerűbb .200—300 keresztes asztag. Az asztagok okvetlenül jól befedendők s úgy he- jyezendők el, hogy a cséplőgéppel minél könnyebben le­gyenek megközelíthetők. Ha még az ősziek alá szükséges műtrágyákat meg nem rendeltük, intézkedjünk azonnal, valamint ha friss vetőmagra van szükségünk, ezek megrendelésével se késlekedjünk. A behordott termést tűz ellen azonnal biztosítani kell. A repcecséplést siettetni kell; a kicsépelt repcét nap­nap mellett meg kell forgatni. Korai lenmagfejtés és lenáztatásnak is most van az ideje Ha nem esik az eső, a trágyahalom gyakoribb! megöntözéséről s megfö'deléséről se felejtkezzünk meg. Istállókban. A hordás ideje alatt az erősebb munka miatt okvetlen zabolni kell a lovakat, habár különben csak lucernán is tartjuk őket s igen jót tesz, ha leste, munka után, mikor már lehűltek, megúsztatjuk, vagy1 ha erre nincs alkalom, legalább megmossuk őket. Friss szénát szeptember végéig ne etessünk lovaink­kal, mert ez nagyon könlnyen gyomorbajt okozhat. A legelőn a csikókat déltájt fedél alá tere'jük, a karámokba hajtott csikókat pedig csak reggel 9 óráig és délután 4—5 óra után eresszük be. A legelőre járó teheneket a déli órákban lehető­ség szerint árnyas helyre hajtsuk s gyakori itatásukról gondoskodjunk; ha alkalom van rá, a teheneket is jó napközbe legalább egyszer valami folyó vízbe vagy tóba hajtani. Az először folytatandó üszőket legcélszerűbb e hónapban bocsátani első Ízben a bika alá. A tenyésztésre szánt bika és üszőborjukat abra- kolni kell. A hordásnál erősebben igénybe vett jármas ökrök­nek a déli etetésnél szintén adjunk egy kevés abrakot. Ä juhakolban. A korai bárányokat e hónap vé­gén meg lehet nyírni. A márciusi bárányokat, ha még nem történt volna meg1, el kell választanunk. A korai ellés végett a kosok már e hó végén az anyák közé tocsátandók, miért is e kosok abrakolan- dók. Szép derült éjeken a birkákat is szabadon kell hálatni. Sertésólban. Hol a novemberi malacozás van szo­kásban, a kanokat a kocák közé kel! bocsátani, min­den 5- -6 kocára 1 kant számítva. A kanoknak 11/2 liter zabot adassunk naponta. A sertés nyáj részére gon­doskodjunk fürdő helyről, vagy legalább is elegendő ivóvízről. R baromfi udvarban. A tojásgiy üjtést télire meg­kezdhetjük, a kappanozást folytathatjuk; a récéket korpával kevert saláta, papsajt s más egyéb zöldség Hulladékkal jól kell tartani. Ä mezőn: E hónapra esik a gazda egyik legfon­tosabb munkája: az aratás, ezután kell néznie a gaz­dának, hogy az teljesen rendbea és idejében történjék meg, ügyeljünk arra, hogy az aratók a kévéket jó erő-, sen bekössék és a kereszteket jól oszerakják, hogy azok be ne ázzanak könnyen, szeles időben pedig u- tána kell nézni, hogy az eldöjntöft keresztek helyre igazi Hassanak. Ha a repcéből aratás közben sok ki­pergett, el kell boronálni s ha kikel, leetetni vagy alá­szántani. Itt van most a gyomirtásra is a legalkalma­sabb idő, ha ugyanis aratás után a tarlót sekélyen fel­szántjuk, ami által a gyommagvak elég földtakarót kapnak, hogy kikeljenek, de újbóli magzása előtt mé­lyen alászántjuk s igy a jövő évre gyomoktól men­tesítsük földünket. A répa kapálás, a burgonya és tengeri töitögetése folytattatik. A korai len és virágos kender nyüvése is meg­kezdődik. R réten. A széna hordást folytatni és be kell fe­jezni. A tavasz óta hányt vakand túrásokat széjjel kell gereblyézni, a ritka füvü réteket kaszálás után meg- boronálni s jó erősen bepergetni fűmaggal és meghen- geieztetni. Konyna kertben. Fejessalátát, retket, spenótot ősd használatra vessünk, a káposzta és zellerültetést foly­tathatjuk. A magugorka kijelölendő, még pedig erre a célra válasszunk hosszút és simát, de nem a legelső, hanem a későbbi kötésből. Egy indán egynél többet ne hagy­junk. A savanyítani való ugorkát hetenkint legalább két­szer le kell szedni. A megüresedett ágyakat kapáljuk fel téli vetemé- nyek alá. A kapálást, gyomlálást, öntözést folytassuk szorgalmasan, mert csak igy kapjuk meg nagy munkánk árát. .. . H pincében a tisztogatásnak, a szellőztetésnek van helye s különös figyelemmel legyünk a pincék hőmérsékére, szükség esetén a pince földjét több izbgn hideg vízzel öntözzük fel. R szőlőben. A harmadik kapálást meg kell ejteni s a permetezést ha szükséges erőls|en folytatni. Töre­kedjünk szőlőinket is a gyomoktól teljesei ki isztitani. Cséplőgéptuíajdonosok figyelmét felhívjuk, hogy csakis a vizsgázott gépészüket kötelesek baleset betegség ellen az 1912. VIII. évi t,-c, értelmében a kerületi (ipari) munkásbiztositó pénztárnál biztosítani, mig az összes többi munkásaikat az Országos Gazdaági Munkás és Cselédsegélyzőpénztárnál kötelesek bejelen­teni. A kerületi pénztáraknál tehát a bejelentési fel­hívás ás esetleges (kivetés ellen ajánlott levélben jelentsék be tiltakozásukat, föllebezések pedig az Állami Mun- kás'biztositő Hivatalhoz (Budapest, V., Akadémia-utca 1.) nyújtandók be. Tejszövetkezetek és tejcsarnokok berendezése. A földmivelésügyi miniszter felhívta a vármegyei gazda­sági egyesületeket, valamint a gazdasági felügyelőket, hogy amennyiben működési körzetükben tejszövetkezet, vagy tejcsarnok alakul és tejgazdasági felszerelésre van szükségük, utasítsák az érdekelteket, hogy a berende­zés nagyságát illetőleg szaktanácsért és tervezetért köz­vetlenül a minisztérium tejgazdasági és havasgazda­sági ügyosztályához forduljanak. Öntözés a kertben. Némelyek azt gondolják, hogy eleget tesznek, ha egy kanna, mintegy 10 liíér vizet (ön­tenek egy .5 □-méter kiterjedésű ágyra, pedig ezen mennyiség csak 2 mm. csapadéknak felel meg, ami nem hathat a mélyebben székelő gyökerekhez, illetve 20 cem. mélységre, mi circa egy ásónyom mélységet tesz ki. Ezért háromszor vagy négyszer kell az ilyen öntö­zést megismételni, de nem hirtelen, hanem lassan, csen­desen, rózsával ellátott kannából, hogy közben legyen ideje a víznek a talajba húzódni, utánozni kell a természetes esőt. így nem folyik el a felszínen a fe­lesleges víz, hanem ennek minden cseppje hasznossá lesz Hz „Északkelet“ független politikai napiiap hirdetések közlésére legalkalmasabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom