Északkelet, 1912. július (4. évfolyam, 145–170. szám)
1912-07-05 / 148. szám
Szatmárnémeti. 19! 2 ÉSZAKKELET 3. oldal. afl——■! I —— A cukorrépa termelésről. Lapunk egyik régebbi számában foglalkoztunk már e Kérdéssel eljutva a vetésig most nézzük, hogy a fejlődő növény milyen munkát igényel. Általánosságban majdnem azt mondhatjuk, minél többször kapáljuk annál jobb úgy a minőség mint a hozam tekintetében. Az első kapálást u. n. sarabolást azonnal végezzük, mihelyst a sorok teljesen látszanak, vagyis a répa jól kikelt. Ezen kapálást megelőzőleg ha a vetéskor történt hengerezés hatása már megszűnt főleg száraz időjárás mellett tanácsos a vetést nehéz sima hengerrel megjaratni. A kapálást ném a mi vidékünkön használatos 3 szögű kapával hanem négyszögü répa- kapával végeztessük. Ha a már megkapált répán a gyökérvész jelei mutatkoznak, a vetés sima hengerrel meghengerezendő, s utánna újra meg kell kapálni. E kapálás már végezhető Lass-féie gépkapával, mi kevesebbe kerül a kézi kapálásnál. Az első kapálást követi az egyezés munkája. Az egyezést akkor kell végeznünk mikor a répa már négy levélben van, gyökere pedig szalmaszál vastagságú. — Itt főleg arra keli vigyázni, hogy az egészséges fejlett növénykéket kiválasztva, azokat egymástól 20 cm. távolságban hagyjuk meg. Ott, hol a gazdaság répatermelése nem oly kiterjedt, hogy egy minden tekintetben praktikus fészekbe vetőgép beszerzését megengedné; hogy a sorbavetés után az egyezés munkáját megkönnyítsük és ez által olcsóbbá tegyük igen célszerű az egyezés előtt 15 cm. széles kapákkal a sorokban a répákat kiemelni, vagyis a sorokban 15 cm-es átvágásokat csináltatni, ez által az egyező munkás könnyen befogja tartani az egyes növények 20cm-es távolságát. Nagyon ajánlatos az egyezés munkájánál a munkásoknak kis gyomirtó kapát használni, mellyel a palánta körüli gazt könnyen eltávolíthatják. Az egyezést követi a tulajdonképpeni második kapálás, melyet nem szabad későre hagyni, mert a gaz megnő, a munka lassúsága miatt költséges is mindamellett tökéletlen lesz. Ha a répa fejlettsége megengedi és elegendő munkás áll rendelkezésre, úgy harmadszor is kapáltassék. E munka költségeit a nagyobb terméshozam bőven fedezi Ha a gazdaságban van Lass-féle- kapa, annjak gyakori, alkalmazása a kézikapáláson kívül igen kifizeti magát a terméshozamban. A kapálások mindig mélyebben eszközlendők, mint amilyen az előző volt. A répaásás ne kétágú kapával történjék, ennek használata mellett számos répa beleszakad s a beszakadt, még nagyon is számba jövő gyökérrész a kétágú kapával már nem vehető ki; sokkal jobb eszköz a kétágú répaásóvilla. „ A répafej levágásánál igen gyakori esetben nagy répapazarlás történik az által, hogy a munkás sarlóval, baltával, bárddal stb, ezekhez hasonló rossz szerszámmal találomra csapja le a répafejet, miáltal vagy keveset vág le a fejrészből, vagy pedig — ami leggyakoribb — sok répát hagy a fejen. A répafejvágáshoz legjobb szerszám a vékony-pengéjű éles répakés, mellyel azonban a répát nem szabad csapva vágni, hanem a fejét a répától simára lemetszeni. A kiásott répa ne legyen soká a napnak kitéve, mert fonnyadása által nagy a sulyvesztesége. A réparakások azonnal répa levéllel vagy földdel takaran- dók le. f Ami a cukorrépa állati ellenségeit illeti erről ma csak annyit tartok szükségesnek megemlíteni, hogy a földi bolhát egy e célra házilag külön készíthető egyszerű de praktikus bolhatalyigával pusztítjuk, a cserebogár pajort pedig ami a tarlóbuktatás és mélyítő Őszi szántás alatt ki nem pusztult szedéssel irthatjuk ki. A répabogár vagy az u. n: répabarkónek irtására ma még nem tartom időszerűnek kiterjészkedni, mert egyrészt vármegyénkben még csak most lett tulajdonké— 7 — ; !t": ( jjg ' p?—ra—cí—g!—Ö RS—gr M—f- r-----------------------——• •— --------------------------------------Az ..Északkelet“ * ' ( ■ 2 w Sl. 5" ÍIs. f g ra o 5S. g 3. iá. . „ . < u • 0 j , független politihni nopifap. hirdetései) hözlésére legalkalmasabb. pen bevezetve a cukorrépa termelés is igy ezen legveszedelmesebb ellensége még nincs (nálunk elterjedve, másrészt a mi kötött talajunkon, hol az altalajnedvesség a tavaszi csapadékok idején a feltalaj neddvel úgyszólván találkozik nem is valószínű ennek elterjedése. A csalamádé mint a búza előveteménye. Fekete ugar helyett ma már a legtöbb'gazda zöld ugart tart, a legkülönfélébb takarmány növénnyel vetvén be azt, hogy azután a nyár folyamán azokat lekaszálván, utánuk ősszel kalászost vethessen. Köztudomású dolog, hogy a lóhere és egyáltalán a pillangós világnak kitűnő előveteményét képezik az őszi kalászosoknak. Nagyon sokan vannak azonban, a kik állítják, hogy csalamádé után nem célszerű búzát vetni, mert a csalamádé nagyon zsarolja a földet. Nem sztenved kétséget, hogy a csalamádé, a mely rendszerint igen nagy tömegű termést ad, rendkívül sok tápláló anyagot von el a talajtól, s egyszersmid nagyon sok vizet is, tehát namcsak az által csökkenti a talaj teimőképeségét, hogy tápláló anyagainak egy részét elvonja, de az által is, hogy vízteleníti a talajt, amely körülmény a csirázó növényekre igen káros hatással van. Igazuk van tehát azoknak a kik azt állítják, hogy csalamádé után nem jó őszit vetni. Mégis legtöbb gazda nincs abban a helyzetben, hogy csalamádé után őszit vethessen, hiszen a csalamádés földet nem hagyhatja heverni tavaszig, de nem is szükséges hogy ezt tegye, mert e bajon elég könnyen lehet segíteni, ha egyrészt megadjuk a csalamádé talajának azt a. tápláló anyag mennyiséget a melyre a búzának szüksége van, másrészt pedig a helyes megműveléssel oda hatunk, hogy a talaj vizfogó képessége növekedjen, miáltal biztosítjuk az elvetendő mag vízszükségletét is. Ezt pedig nagyon egyszerűen úgy tehetjük meg, ha a csalamádé lekaszálása után a- zonnal 150 kg. szuperfoszfátot szórunk ki a talajra,, azt rögtön feltárcsázzuk, vagy tárcsa hiányában felszántjuk és szántás után rögtön boronáljuk. A tárcsázást, illetőleg a boronálást az őszi szántásig kétszer- háromszor is meg kell ismételni. A szuperfoszfáttal megadtuk azt a tápláló anyag- mennyiséget, a mely a következő termés biztosítására szükséges. A tárcsázással, illetőleg szántás esetén, az ezt követő boronálással pedig megszakítjuk a talaj hajcsövességét, akadályozzuk a viz elpárolgását, s lehetővé tesszük, hogy minden csepp eső a mely ráhull a talajra, annak belsejébe beivódjon. Aki tehát ezen elvek szerint trágyázza és műveli talaját, annak nem lesz oka a miatt panaszkodni, hogy csalamádé után termése nem kielégítő. K. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“ SZATMÁR-NÉMET1 Kazincy-u. 18. Zárdával szembe Telefon szám 284. Telefon szám 284. A legmodernebb betüfajokkal, díszítésekkel, dúsan felszerelt és villamos hajtóerőre berendezett legújabb gyártmányú betűszedő és sor- öntő-y éppel, tömöntődével, két nagy gyorssajtóval és segédgépekkel felszerelt modern nyomdai műintézet. Készít müveket, könyveket, hírlapokat és mindennemű nyomtatványokat legizlésesebb kivitelben / jutányosárért.
