Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)
1912-05-16 / 110. szám
>V. vfolyam, 110. szám. Szatmárnémeti, 1912. május 16. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Mindenkinek ingyen. Kézbesítési ciíj (házhoz) negyedévre 1 K. Vidékre bélyeg- és kezelési költség '/4-ed évre 2 korona 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabh árért közöltetnek. kJ Újabb harcok előtt. Egyelőre befejezték a tárgyalásokat. Kiközösítették a békét nemcsak a magyar parlamentből, hanem az egész magyar po- titiÜai yiiágfc-ól. Ezért keltett háromzszor találkoznia Lukácsnak justh Gyulával, míg meg tudta, ami elől senki se volt kétségben, hogy a rettenetes katonai terhekhez az & kormánya se juthat hozzá a nép jogok megadása nélkül. Justh és alelnök társai kijelentet ték, a miniszterelnöknek, hogy az általános választójog megcsonkításába, kijátszásába egy antidemokratikus kacagtatóah torz kiterjesztési megoldásba nem mehet bele a függetlenségi párt. A kibontakozási tárgyalások tehát meghiúsultak, a felek elváltak s egyelőre szünetelni fog mindenféle béke- akcióKit tértiéi a felelősség a béke, a normális parlamenti rend meghiúsításáért??? 1 Vissza kell mennünk odáig, ahol Kimer- Héderváry megbukott és Lukács László kormányalakitó megbízást kapott. Khuen szamara tarthatatlan volt a helyzet, mert képtelennek mutatkozott ia véderőjavaslatok keresztülvitelére, az általános választójogot pedig, ami az obstrukciót lecsilaptoitta volna, vonakodott még csak megígérni is. Lukács koimányvállalásának egyetlen jogcíme az volt, hogy a függetlenségi párttal békét t,teremt. A megegyezés első feltételének mindenki az általános választójogot tekintette. Lukács valóban olyan szándékkat jött, mint aki megakarja csinálni az igazi néppáriámén tét és a delegáció elintézése után nyomban megkezdte a tárgyalásokat Jsth Gyuriival. Nagy meglepetésre először a kuriá- 1 s választójogot találta fel, majd mikor ez aiaponl ehetetlen volt a megállapodás, egy meg merészebb, komplikált tervet rántott e;ö: a sokféle kategóriákkal telespékelt cenzus-választójogot. Ez a terv is megbukott. El keltett tiin- I nie a pártközi megállapodás anyagából, | mert — többek közt — tiz évi jogtalanságra kárhoztatja az elemi iskolát végzetteket, mig sok analfabétának jogot ád, s magas vagyoni cenzust követel az irni-olvasni tudók tói. Lukács túlságosan óvatos volt és egyszerre igyekezett kielégíteni a konzervativo, kát és radikálisokat. Aki mélyebben pillant bele az ellentmondásokkal teli magyar közéletbe bizonnyára észreveszi, hogy nem a miniszterelnök személyében van a hiba, hanem a helyzetben rejlenek csaknem leküzdhetetlen nehézségek, főképp a többség különféle árnyalataiban, amelyeket tehetetlen egyformán kiszolgálni. Itt csak nagyon bátor és erős kézzel lehet utat vágni a demok ráciának, amelyet maroknyi csapat akar föl- tartóztatni előbb-utóbb diadalmas benyomulásában. Újabb harcok előtt állunk. A justh-párt változatlanul az általános, egyenlő, titkos választójogért küzd és ha a magyar politika megint a meddő tétlenség kátyújába süpped, ezért az ország előtt feltétlenül a- zokat sújtja a felelősség, akik a parlamenA magyar nép audiencián. A Felség1 —- úgy álmodtuk — kihall? gatás: a hívfa meg a magyar nép képviselőit« hogy fűikor sorsa felől intézkedik, ne csak k V. b. t. t.-ok óvatos ajkairól halljon népét sorsáról, hanem közvetlen hatásból alkosson* ítéletet. A kihallgatást igy álmodtuk: Ä Felség (csönget): Hívják az Iparost: Ha: iparos (belép és földig hajol. Ä Felség: Nos kedves Iparos, mintán elhatároztuk, hogy meghallgatjuk a népet is a válság dolgában, mondja el, mit gondol és mii kíván az iparos polgárság? Az Iparos: Felség, ezer hála atyai jóságáért. Engedehnet, ha kissé nehézkes, formátlan a beszédem. Szokatlan nekünk ez a nagy tisztesség. Eődíg úgy volt, hogy az ország urai beszéltek helyettünk, ők határoztak a mi sorsunkról, mirólunk, nélkülünk. Az ö szavuk hangzott az ország tanácsában és felséged- tanácsában. Az c képükre, az ő kényükre- van -berendezve mii d. n ebben az országban. Azt mondják, azért van ez, mert ők a nemzetfentartók, holott, csak igen kis löszét viselni az ország terheinöl, de mindén jog az övék. T Ali tőlünk kapja az- állampénztár az. egyenes adók nagyobbik felét — hiszen csak 71 millió a földadó és az egyenes adók összege 270 millió egy esztendőben, — mi- tőlünk való a bélyeg jövedék, a posta, táviró* telefon, a vasút jövedelmeinek legnagyobb? része. (És mégis ők állítják meg a vonatot) A fogyasztási adókat ml szolgáltatjuk és a munkásainak És a mi munkánk terjeszti a haladást, a magyarságot; *mi neveljük ta föld1 értékét, általunk épülnek, szépülnek a váró-? sok; általunk lesznek hozzáférhetővé a lángész vívmányai, a találmányok, amelyek az életet szebbé, tökéletesbbé, tartalmasabbá teszik. És mi mégis másodrendű fiai vagyunk ennek a hazának, holott jövendő nagyságát tni alapozzuk. Minket sújt a sok rossz törvény, a rossz adminisztráció és mii.den savanyú következése az urak politikai játékainak. A mostani I válságot is mi érezzük leginkább. A mi üz- i létünk akad meg, a mi ekszisztenc,iánkatfe- ! nyegtei a folytonos krízisek sorozata. Adja 1 még Felséged a mód >í. hogy mi is liozzánk méltóan folyhassunk be az ország dolgaiba j 'és mi boldogak leszünk és boldogabb lesz: ; az ország. f . A következő jelenetben a Kereskedő mondaná el ugyanezeket, ugyanolyan módón, mint fent de más szavakkal. Azután következői. a Tanító: Felség, minket a nemzet, napszámosainak neveznek, de ezt a nevet ! nem érdemeljük, mert a napszámunk nyomorult alamizsna. Éheztetnek és megrugdalnak bennünket. Korgó gyomorral végezzük j munkánkat, melyről azt mondják, hogy ,a kultúra terjedése. De ez sem igaz, mert ir.1 (hem azt tanítjuk, amit tudásunk és lelkiismeretünk szerint szeretnénk, hanem amit a hatalmasok ránkparancrolnak me.t övék (az or i szag és övék az iskola is. Az őszen védő rab- | szolgáik vagyunk, nem a nemzőt inapszámogoz mosasa Gallérok tiütörféiipl hófeiiém. Háj táj ex* Pál Kézimunkák glacó keztyük, bútorok, _ _ szőnyegek tisztítása Gy ár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17.Attila-u.2., Nagykároly: Széchenyi-u 43. Alapittatott 1886 cárteatáhu SzatmíF, Knty-ii. Zl. FAGYLALT, JEGESKA VÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNAK SÁRKÖZI JÓZSEF
