Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-27 / 118. szám

Szatmárnémeti 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. Országos áiiatvásárok vármegyénkben. Május 28-án Krasznabélteken; 30-án Királydarócon. Junius 3-án Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban; 5-én Nagy­som kúton ; 7-én Erdőszádán : 10-én Nagybányán : 17-én Avasujvároson ; 21-én Csengerben ; 25-én Aranyosme­gy esen­R gazdatársadalom mozgósítása. A Magyar Gaz­daszövetségnek junius 19.-én Siófokon Darányi Ignác elnöklete alatt tartandó gazdagyülése, mint az ed­digi jelentkezésekből kitűnik, egyre hatalmasabb ará­nyúnak mutatkozik. A nagygyűlés érdekében, mely gaz­datársadalmunk ünnepélyes tüntetése lesz a mezőgaz­dasági vámvádelem és nemzeti birtokpolitika mellett, a Gazdaszövetség megmozgatta az ország összes föld- mivelo szervezeteit, a legtávolabbi falvak is elkül­dik követeiket a siófoki nagygyűlésre, mely méretei­ben, előreláthatólag gazdasági politikai hatásaiban is felül fogja múlni az összes eddigi gazdagyüléseket. Az brszágos gyűlésre a Gazdaszövetség meghívja a kor­mányt, továbbá a megyei és egyházi főhatóságokat is, valamint az összes magyar gazda- és szövetke­zeti szervezeteket, amelyek kivétel nélkül réSzt vésznék, illetőleg képviseltetik magukat a nagyszabású gyű­lésen Jelentkezések junius 4.-ig a siófoki országos gazdagyülés rendezőbizottságához Siófok, vagy egye­sületünk titkári hivatalához intézendők. Állatbiztosító szövetkezetek terjedése Szatmárme- gyében. Gazdáink ugyiátszik kezdik belátni az állatbiz­tosító szövetkezetek nagy előnyeit, mivel alig van hét, hogy egy újabb ily szövetkezet vármegyénkben ne­alakuljon. Mint értesülünk a Magyar Kölcsön állaat- biztositó társaság műit héten alakította meg a Tisza- kóródi szövetkezetei. Feihivjuk gazdáinkat e szövet­kezetek fontosságára, s kívánatra az alakulásnál szí­vesen közreműködik egyesületünk titkári hivatala. Ä cigánykérdés megoldása. Évtizedek óta napi ren­den van a cigánykérdés megoldása. Közismert dolog, hogy ez az erőteljes, minden nélkülözéshez szokott faj a legjobb akarat, a leghumánusabb intézkedések ut­ján sem nyerhetiő meg á tisztességes társadalomnak, sőt vad, rakoncátlan, törvényt nem ismerő természete ' a társadalom mételyévé teszi. Hiszen minden velőt meg dermesztő gyilkosság, rablás a kóbor cigányok ke­zéhez fűződik, hiszen a tapasztalásból tudjuk, hogy a cigány képes két garasért ölni, gyilkolni, rabolni., Kormány, hatóságok mennyit anketeztek már ez ügy­ben, de eddig még tenni, eredményt felmutatni nein voltak képesek. Erős a reményünk, hogy most már ennek a kérdés megoldásnak is megtalálják a módját, mert Bécsböl interpellálták a kormányt, hogy sürgő­sen lépjen érintkezésbe a magyar kormánnyal s in­tézkedjék a cigányok garázdálkodásainak megszünte­tése iránt. Miután a mozgalom Bécsböl jön, azt hisz- szűk meglesz a kívánt eredmény. 78.343 liter hamisított magyar bor. Tiz év alatt nem leplezett le a hatóság nagyobb arányú borhamisitást mint az utóbbi időben. Volf Arnold lajtaszentmiklósi bornagykereskedö az a magáról megfeledkezett em­ber. kinek pincéjében 78,343 liter víz és romlott seprű felhasználásával, továbbá cukor és víz hozzáadásával hamisított bort találtak. A budapesti állandó borvizfegáló bizottság ezen kívül egy mintát ecetesnek, avasnak és az egészségre ártalmasnak is mondott. A belügymi­niszter. hová felebbezés miatt került az ügy, a na­pokban végérvényesen döntött ebben a nagy borha­misítási pörben. Volf Amoldot a bornak meg nem engedett módon készítése miatt az 1908. évi XLVII. te. 37 szakasza alapján 30 napi elzárásra és 1000 ko­rona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén további 50 napi elzárásra ítélte. Súlyosbító körülménynek vet­te a hatóság, hogy Volf bűnös manipulációból érzéke­nyen károsította vidékének bortermelő gazdáit, mert Ausztriában hamis szállítmányaival annyira rossz hí­rét keltette a magyar bornak, hogy a vevők egy­másután elmaradoztak. A 78,343 liter hamisított bort a hatóság kiöntés által megsemmisítette és egyúttal fu­domásul vette, hogy a vádlott iparáról lemondván, mint magyar kereskedő nem veszélyezteti tovább ha­misított boraival a magyar bor himevét. A nagykőrösi saláta kivitel. Május 7-ig bezárólag összesen 63 vagon salátát szállítottak el Nagykőrösről 7700 q súlyban. A szállítmány javát Budapestre hoz­ták, de jutott belőlle Becsnek és Brünnek is. Egy vagon­ban átlag 29 kosár van. Egy kosárban 1000 fej fér el ami 63 vagonnál 1.827,000 fej salátát tesz ki. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: csen- geri Csenger, Gacsály, Tyúkod t., Vetés; fehérgyarmati Nagyar; mátészalkai Győrtelek; nagybányai Feketefalu; szatmárnémetii Nagypalád ; szinérváraljai Apa 1. Veszettség : erdődi Erdőd, fehérgyarmati Kömörő, Penyige; nagykárolyi Genes; nagysomkuti Gyökeres; szatmárnémetii Szatmárudvari; sz/nérváraljai Patóháza. Ragadós száj- és körömfájás: csengeri Csegöld m. Szatinárököritó E Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Csanálos3 u, ló. Rühkór; avasi Avasfelsőfalu ló, Avaslekence ló. Kányatíázaló Ráksr ló, Tartóié ló,Turvékonya 2 u. ló csengeri Porcsalma ló; erdődi Laphegy ló, Meddes 2 u. ló; fehérgyarmati Tiszabecs lói mátészalkai Nyír­meggyes ló, nagykárolyi Krasznaszentniiklós ló; nagy­somkuti Kohó 2 u. ló; szatmárnémetii Batiz ló Gar­bóié ló. Sándorhomok ló, Szárazberek 2 u. ló. Sertésorbánc : fehérgyarmati Jánk; mátészalkai* Nagyecsed t; nagykárolyi Domahida, szinérváraljai A- ranyosmeggyes t. Sertésvész csengeri Csengerujfalu, Szatmárököritó Tyúkod m., Ura Vetés t., erdődi Géres t. Nagymada­rász, Nagyszokond 2 u., fehérgyarmati Jánk; Kérsem- jén t., Szamosujlak t; mátészalkai Mátészalka, Nagydo­bos, Nagyecsed t., Nyírmeggyest.,; Tunyog t., nagyká­rolyi Börvely t., Csomaköz t. Érkörtvélyes 2 t. Mezőte­rem m., Penészlek 5 u., nagysomkuti Kővárhosszufalu, Szamostölgyes t.,; szatmárnémetii Lázár m., Zajta. Szatmárnémeti: lépfene, veszettség. Hirdetmény. Közhírré teszem miszerint a Szatmár- Németi város területén megállapított újabb veszettség folytári a Szatmárnémeti város bel- és külterületein valamint a Szatmárhegyen is levő összes ebekre áp- ril hó 27-ikétöl kezdődő és junius hó 5 -éig bezárólag terjedő 40 napi folytatólagos ebzárlatot rendeltem el. Az ebek éjjel nappal az udvarokban megkötve tartan­dók, az utcára az ebek csak a marást kizáró száj­kosárral ellátva pórázon vezetve bocsáthatók. Tekin­tettel a folytonosan megújuló ujabbi veszettségr ese­tekre figyelmeztetem az ebtulajdonosokat az ebzárlat szigorú megtartására, mert az ebzárlat betartását az udvarokon is ellenőriztetem, és a szájkosár nélkül az utcán csatangoló ebeket befogattatom és azonnal kiirta­tom. Semmiféle ebet ki nem adok. Az ebzárlatot meg­szegő ebtulajdonosok az 1888 évi VII. te. 68. sza­kasza alapján szigorúan megbüntetem. Szatmár-Németi, 1912. május hó. Tankóci főkapitány. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“ SZATMÁR-NÉMETI Kazincy-u. 18. Zárdával szembe Telefon szám 284. Telefon szám 284. A legmodernebb betüfajokkal, díszítésekkel, dú­san felszerelt és villamos hajtóerőre berendezett legújabb gyártmányú betűszedő és sor öntő-géppel, tömöntődével, két nagy gyors­sajtóval és segédgépekkel felszerelt modern nyomdai müintézet. Készít müveket, könyveket, hírlapokat és minden­nemű nyomtatványokat legizlésesebb kivitelben jutányos árért. Az „Északkelet“ || j j. r független politikai napilap hirdetéseit közlésére legalkalmasabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom