Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)
1912-04-16 / 85. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. ——safcMOBgrw—raraww mii m——w A vasúti személy díjszabás reformja. Már több Ízben említést tettünk lapunkban, hogy az állam vasutak vonalán megdrágul az utazás; ma már ismerjük a javaslatot s ismerjük Beöthy László kereskedelemügyi miniszternek ez ügybeni állásfoglalását. Hát bizony sajnos, Baross Gábornak remekét, a zónatarifát — melyet már eddig is kiforgattak a maga eredetiségéből — a miniszter tisztán a szomszédos forgalomban hagyja meg, mig a távolsági forgalomban a kilomé t- rikus díjszabás lép életbe. A jegyek ára a miniszter kijelentése szerint 20 o/o-kal fog emelkedni. A lapok által annyira emlegetett harmadosztály a gyorsvonatoknál — nagyon helyesen — továbbra is elmarad. Országos kukorica kiállítás Budapesten. Az O. M. G. E. 1913. február havában országos kukorica kiállítást rendez Budapesten. A kiállítás célja, hogy azon egyrészt az ország kukorica termelése, a termelt fajták, a termesztési eljárások és eredmények, másrészt a termelési (összehasonlító kísérletek fs be legyenek mutatva. Hazánkban ez az első hasonló kiállítás és azért fontos, hogy megítélhessük belőle mennyire fejlődött hazánkban a tengeri termelés, amely gazdasági-ágban Európában vezetünk. Felhívjuk ismételten vármegyénk gazdáinak figyelmét, e kiállításra és kérjük, hogy minél számosabban vegyenek részt azon. Növénygazdasági lapok cim alatt Liszkai Albert szerkesztésében Budapesten (X. Delej-u. 25.) növényvédelmi és növénykisérleti szakközlöny indult meg. A szerkesztő az első szám beköszöntőjében a következőket írja: »Ma a növénygazdaságnak egyik legnagyobb baja és legköltségesebb munkája a különböző nagyszámú állati és növényi ellenség ellen való védekezés. Hogy e tekintetben jó tanácscsal szolgáljunk, a tudást terjeszszük és ezen a réven gazdáinkat sok felesleges kiadástól megmentsük, inditottuk meg lapunkat. De épp oly súlyt akarunk vetni a növénykisérleti ügyekre: a növénytermesztési, nemesilési és mcg- ifjitási kísérletek, valamint az uj eljárások, szerek, gépek és eszközök ismertetésére is.« Megjelenik havonta kétszer; előfizetési ára, egész évre 8 korona. A gyiimölcsértékesLés bajai. Gyümölcsértékesítésünk legnagyobb baja, hogy a forgalmat lebonyolító ügynöki és kereskedői kar megbízhatatlan. Egyéb ambíciója nincs mint gyorsan meggazdagodni. A gyümölcs helyes szedése, eltartása, csomagolására, szállítására semmi gondja. Ezt megtehetik nálunk az ügynökök és kereskedők, ahol a közönség igényei oly fölötte szerények, de bizony nem boldogulnának ezzel az indolencziával más kultúráltomban. És mást sem tűmének máshol: a termelő és fogyasztó közönség sürü megcsalását, becsapását. Tudunk eseteket, amikor a termelő, nem bízván az ügynökben, maga kisérte el a gyümölcsét szállító vasutikocsit és őrködött fölötte, hogy a pompás, kifogástalan gyümölcsöt tartalmazó ládák ki ne cserélődjenek és mégis megtörtént, hogy az ügynök éjnek idején silány, hitvány gyümölcsei cserélte ki a termelő egész készletét. Ez ellen az irreálitás elen a gazdák csak tömörüléssel, szövetkezéssel, érdekszervek létesítésével védekezhetnek. A magyar szövetkezeti mozgalom életrevalósága. Merkantilis oldalról leggyakrabban azt a vádat és vigaszt szokták hangoztatni, hogy a szövetkezeti mozgalom nálunk erőltetett dolog, nem életképes és sorra buknak a szövetkezetek. Ezen vád alaposságára kellő világot nyújt a hitelszövetkezeti központ most megjelent ama jelentése amelyet rendkívüli érdekességénél fogva e helyütt külön ki kell emelnünk. A jeentés u- gyanis arról szól, hogy mig a hitelszövetkezetek forgalma nagy arányokban nő, addig a központtól igénybe vett hitel évről-évre csökken. Mig u- gyanis 10 évvel ezelőtt, 1901-ben a központi hitel az összés szükségletnek még majdnem 62o/o-át tette, ez az arány szám két évenként igy csökkent: 1903-ban 53.50/0, 1905-ben 49_4o/o, 1907-ben 44.7o/0, 1909-ben 39.30/0, már 1911-ben csak 36.9o/o-ot tett ki. Vagyis az utolsó évben a szövetkezetek az általuk hitelezett tőkének csak egy harmadát kapták a Központtól, két- í Az „Északkelet“ független politikai napilap hirdetései! közlésére legalkalmasabb. ha rmadát saját erejükből teremtették elő. Ez a szövetkezetek szempontjából arra az örvendetes tapasztalatra vall, hogy a falusi szövetkezetek évről-évre jobban megerősödnek, ami életképességük legfényesebb jele. Argentínai hús — kutyahus. Szászországban az utóbbi években nagyon föllendült a kutyahusfogyasz- tás. A császári statisztikai hivatal nincs tekintettel a szász nép titkolt gyöngéjére és kíméletlenül közzéteszi a husszemle-adatokat. Ezek szerint pedig 1905 évben 6142, 1906-ban 6541, 1907-ben 6472, 1908-ban 6361, 1909-ben 6990, 1910-ben 6922, 1811-ben pedig 7007 kutyát vágtak le s bocsátottak husvizsgálat után közfogyasztásra Németországban. Jellemző, hogy Szászországban is megtörtént az a fölsülés az argentínai hússal, amelyről a lapok a múlt évben Írtak s mely szerint a szászoknak, akik még a kutyahust is oly jóízűen fogyasztják a fonti adatok szerint, az argentínai hús nem Ízlett s a tengerentúli szállítmány nagy része megromlott, mert nem kellett senkinek sem. Eladó állatok a debreceni m. kir gazdasági akadémiánál. Egy darab 11/2 éves bonyhád-siinmentháli tenyészbika, ára 600 K. és 2 0/0 tenyészdij. Egy darab egy éves karakul tenyészkos, ára 100 K és 2 0/0 tenyészdij. Egy darab 13/4 éves szőke mangalica tenyészkan, ára 200 K és 2o/o tenyészdij. Öt darab egy éves S2őkt mangalica tenyészkan, ára 200 K. és 2°/o tenyészni;. A felárulvelésűgyi miniszter újabb akc'ója 3 sertéstenyésztés fellendítése érdekében. A legutóbbi párisi mezőgazdasági kiállításon általános feltűnést keltett a francia állattenyésztők körében nagyon elterjedi craon- naise sertésfajból összeválogatott példányok kiállítása, melyek tenyésztői az állatdijazáson a legnagyobb dijakat nyerték. A bemutatott sertéstajnak Franciaországban évek óta fokozódó sikeres tenyésztése arra indította a földmivelésügyi minisztert, hogy ebből a craon- naise sertésfajtákból a hazai sertéstenyésztés felkarolása céljából nagyobb mennyiséget vásárol. A magyar földmivelésügyi kormány megbizásából a közel jövőben megkezdik a vásárlásokat s a tenyésztésre szolgáló példányokat előreláthatólag még ez év folyamán fogjják Franciaországból hozzánk importálni a gazdák között való szétosztás végett. E tenyészállatok megvásárlására a miniszter nagyobb összeget szándékozik fordítani, hogy a beszerzett állatokból minél többet juttassanak sertéstenyésztésünk fellendítésére. Ez a craonnai .e sertésfajta egyesíti magában a jó hússertés minden tulajdonságát. Rendes körülmények között egy jól tenyésztett sertés 75—80—85 To húst ad. E sertésnek kitűnő tulajdonsága az, h ogy úgy a hidegebb, minf a melegebb éghajlatot elbirja, célszerűbb tenyésztéssel nagy sulyok érhetők el. A kiállítási nagy dijat is egy 750 kilogrammos, nagy hustömege dacára arányos testalkatú sertés nyerte el. Az »Állattenyésztési Szemle« speciális, hézagpótló szakfolyóiratunk márciusi füzete még a szokottnál is kiválóbb tartalommal jelent meg és oly kiálliiásban, minőre magyar szakirodalmunkban nem igen volt még példa A füzet 22 eredeti fénykép-felvételt és 2 remek mümeliékletet hoz, a március 9. és 10-én lefolyt budapesti állatdijazás és vásárról, valamint nehány nevesebb vidéki állatkiállitásról. Természetesen e melett csupa actuális és jobbnál jobb cikk gazdagítja a szép füzetet. Akik még nem előfizetői ezen igazán hézagpótló szakfolyóiratnak, ezen füzetet 2 koronáért megrendelhetik a kiadóhivatalban, Budapest, VII., Nefe- lejts-u. 8. A folyóirat előfizetési ára egyébként mindössze 12 K. egy évre. Szerkesztői: Gass Gyula, és dr. Rácz Mihály, kir. gazd. akadémiai tanárok, és lovag Kerpely Béla# ki. gazda. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda.
