Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)

1912-04-11 / 81. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET :Wr 4. oldal. Bukott bankok, öngyilkos bankárok. Minden napra kijut egy-két szenzáció. Minden napra esik egy bukott bank sí ennek természetes következményeként mindennap főbe lövi magát egy- egy illusztris bankférfiu. Afölött persze mindenki cso­dálkozik, hogy miért éppen mostanában buknak ra­kásra a bankok? Hiszen ha akármelyik közéleti té­nyezői megkérdezzük, valamennyi csak dicshimnuszo­kat tud zengeni gazdasági életünk fellendüléséről, már­pedig ennek a fellendülésnek a legfőbb mozgató­ereje a pénz, a legfontosabb tényezői a bankok. Ha valaha, akkor most volt szükség leginkább ban­kokra, a bankok, takarékpénztárak most arathatnak a legdusabban. Hál abban nem is téved senki, hogy nálunk a gazdasági élet fellendülőben van. Ezt kétségtelenül be kell ismernünk, fejlődik a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egyaránt s hogy ennek dacára még is olyan sűrűn fordul elő bankbukás, annak más, de köny- nyen megmagyarázható oka van. A mostani gazdasági fellendülést nem a speku­lációnak köszönhetjük, hanem annak, hogy a magyar népber. az utolsó két évtized alatt bámulatos ne., nőtt az üzleti érzék, a nép lelkében rendkívüli mó­don meggyarapodott az üzleti tudás. Ezer és ezer olyan szervezetünk van ma m'ár a legapróbb falvakban is, amelyik a társadalomnak a legelmaradottabb rété- | geit neveli a gazdasági tevékenységre. Od várniuk a hitelszövetkezetek, amelyek megtanítják a falusi kis­gazdát s a bankár tudományra, ott vannak a fo­gyasztási szövetkezetek, amelyek kitűnő szatóccsá ne­velik azt, aki eddig csak a szántás-vetéshez értett. Ennek a nevelésnek köszönhetjük a vállakozási kedv fellendülését, a gazdasági élet nagyobb hullámzását. Ámde nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy azok a szervezetek, amelyek mindössze egy-két évtized óta nevelik ta magyar népet a gazdasági tevékenységre, egytől-egyig erkölcsi talapzaton áilnak és gazdasági éle­tünk minden mezejére képesek voltak bevinni a tisz­tultabb erkölcsöt, képesek voltak a legtöbb gazdasági vállalkozásba erkölcsi tartalmat önteni. Addig, amig a j gazdasági életnek kizárólag csak a spekuláció volt a mozgató ereje, igen jó dolguk volt a bankoknak, a nyerészkedő pénzintézeteknek, amelyek a gazdasági tevékenységet nem tekintették másnak, mint kedvező | alkalomnak a publikum megíejésére. Most azonban változott a helyzet. A gazdasági tevékenységnek ma már nem kizárólag az a célja, hogy néhány dúsgazdag milliomost tenyésszen, hanem igen nagyrészben az, hogy a közérdeket mozdítsa elő. A spekuláció tehát igen hatalmas ellenfélre akadt és jóformán minden vonalon megindult a harc közöttük. Ennek a harcnak természetesen áldozatai vannak. S vájjon kik és mik lehetnek a legelső áldozatok? Nem­de jaízok, az olyan intézmények, amelyek valamelyik irányzatnak a legszélsőbb képviselői voltak. Egészen tertnészetes dolog, ha a közgazdasági élet hullám­zása közben m‘a azok a pénzintézetek roppannak leg­először össze, amelyek még a spekulációt is túlzásba vitték. A gazdasági életben nap-nap után erősbödő modern tisztultabb felfogás nem tűri meg az iminorali- tást. Még a hatalmas, anyagilag tulon-tul megerősö­dött bankok és pénzintézetek is kénytelenek alkalmaz­kodni ehhez a tisztultabb felfogáshoz és kiküszöbölik üzleti működésük teréből a nagy kockázatot, »illa­tos« vállalkozásokba nem kezdenek, hanem iparkodnak szolidan forgatni a pénzt, amely úgy is meghozza a maga kamatait. Valóban, ha a közelmúltban megesett pénzinté­zeti bukásokra gondolunk, egy kis vizsgálódás után mindenütt rájövünk a bukások igazi okára. A bukott bankokból tehát ne vonja le senki azt a következte­tést, hogy a mi gazdasági életünk nem fejlődik. Igen­Az „ÉszaickeSet“ független politikai napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb. is fejlődik, de egészséges irányban fejlődik s éppen ezért vetkezi le nap-nap után magáról azokat a fe- kélyes betegségeket, amelyek gazdasági életünket a múltban olyannyira elrútították. Nem is sajnáljuk a bu­kott bankokat. Az öngyilkos bankárok fölött is legfel­jebb csak annyit sajnálkozunk, mert a revolvergolyó egy emberéletet oltott ki, sőt a magunk részéről na­gyon szívesen látnók, ha a közel jövőben még több olyan bank, vagy olyan vállalat omlanék össze, ame­lyet a féktelen spekuláció, a túlhajtott vagyonszer­zési mánia mozgat. Így jutnánk el mihamarább a ma­gyar közgazdasági élet megtisztulásához, igy juthatna összhangba mi nálunk is a közérdek a közgazda­sággal. Országos állatvásárok vármegyénkben. Ápri­lis 1-én Fehérgyarmaton ; 4-én Erdődön; 14-én Hagy- másláposon; 15-án Szinérváralján; 9-én Krasznabélte- ken; 11-én Királydarócon; 15-én Avaslekencén és Nagykárolyban; 16-án Érendréden ; 19-én Cscngerben 22-én Mátészalkán; 29-én Avasujvároson; 30-án Szat­márnémetiben. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: fehér- gyarmati Turistvándi; nagykárolyi Domaliida. Veszettség : erdődi Erdőd, Piskáros : fehérgyarma­ti Kömörő, Penyige ; mátészalkai Fábiánháza, Vitka ; nagykárolyi Vállaj; nagysomkuti Gyökeres. Ragadós száj- és körömfájás: csenged Szatmár- ököritó t.; fehérgyarmati Szatmárcseke I. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Mczőterem Rülrkór; avasi Avasfelsőfalu ló, Avaslekence ló. Kányaházaló Ráksa ló, Tartóié ló,Turvékonya 2 u. ló; csenged Porcsalma ló; fehérgyarmati Tiszabecs ló; mátészalkai Nyírmeggyes ló, nagykárolyi Krasznaszent- miklós ló; nagysomkuti Költő; szatmárnémetii Batiz ló Garbolc ló. Sándorhomok ló, Szárazberek 2 u. ló. Sertésorbánc : fehérgyarmati Jánk; mátészalkai; Nagyecsed t; nagykárolyi Domaliida, szinérváraljai A- ranyosmeggyes t. Seriésvész csenged Csengerujfalu, Tyúkod m.,Ura Vetés t., erdődi Géres t. Nagymadarász, Nagyszokond 2 ii., fehérgyarmati jánk; Kérsemjén t., Nagyszekeres, mátészalkai Mátészalka, Nagydobos, Nagyecsed t., Nyir- derzs Nyírmeggyes t.,; Tu.iyog t., nagykárolyi Bürvely t., Érkörlvélyes 2 t. Mezőterem m., Penészlel: 5 u., nagysomkuti Kővárhosszufalu, Szamostölgyes t.,; szatmárnémetii Lázár m., Zajta. T E B M É N Y-A R A K. Termény neve I. rendű 11. rendű K f K f Tiszta búza 25 24 _ Kétszeres--í — — — Ro .s 19. — 18 — Árpa 17 — 16 Í6 Zab 16 40 16 Tengeri j — —1 — — Tengeri uj 17 —, — 16 Kása j -­— — Paszuly fehér 1 — — — — Paszuly tarka l! — — — Szilva ; -­— — Krumpli zsákja 3 80 3 20 Szalonna ó (kg.) 2 08 1 96 Szalonna uj (kg.) 1 1 56 1 36 Marha hús (kg.) 1 76 1 60 Sertés hús (kg.) 1 76 — — Tűzifa 1 -­: sz ek ér Széna ií -­sz ek é r Szalma fl -­i sz ek er Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom