Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)

1912-03-05 / 52. szám

Szatmárnémeti. 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. Magyarország ló'ej gesz lése a rentabiitás szempont jából és az okszerű alapelvekkel megvilágítva. Irta ggőr- szigeti Némái Ferenc, Budapest, 1911. Ara 1 korona. E kis füzet a szerzőnek a »Köztelekében meg­jelent cikksorozatát foglalja magában összefüggő egész­ben. A füzet a nagy gyakorlati tapasztalatokkal biró szerzőjének a magyar lótenyésztés fejlesztésére vonat­kozó nézeteit és javaslatait tartalmazza. Érdekes fejte­getései tanulságos olvasmányt szolgáltatnak mindazok­nak, akiknek nem volt alkalmuk azokat a »Közteleké­ben olvasniok. A könyv megrendelhető a »Pátria« r.-t. gazdasági könyvkereskedésében Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám. Németország termés á lagai, Hogy a német gazda sőkkalta jobban gazdálkodik mint mi, azt bizonyítja az a körülmény, hogy Németországban kalászosokból is 4—6 q-val aratnak többet holdanként mint hazánk­ban. Ennék a körülménynek az oka nem az éghajlati külömbségben, nem is egyedül a talajnak jobb meg­munkálásában található fel, hanem főleg abban, hogy a német gazda sőkkalta jobban trágyázza földjét mint mi, s ennek következtében a növények által szüksé­gelt tápláló anyagokat egyensúlyban tartják, s igy ter­méseket nagyobbakat ér el. Hogy ez igy van, azt bizo­nyítja egyrészt az a körülmény, hogy Németországnak állatállománya aránylag legalább 1 és félszer olyan nagy mint Magyarországé, tehát 1 és fél — 2-szer an­nyi istáló trágyát termel és használ fel, mint mi. E mellett még rengeteg műtrágyát is fogyaszt, 18-szor ^annyit, mint mi. Felhasznál ugyanis Németország or­szágos átlagban hektáronként 11 márka értékű műtrá­gyát, holott Magyarország ugyancsak hektáronként csu­pán 92 fillér áru műtrágyát használ föl. Miután pedig a német gazda jól tudja, azt, hogy az istállótráigyában adjon abból bármennyit is földjének, nem ad vissza ta­lajának annyi foszfort, mint a mennyit onnét a nö­vények elvontak, következésképen főleg foszfor tartalmú műtrágyákat alkalmaz, amelyeknek használata Német­országban minden fogalmat meghaladólag emelkedik év- ről-évre. Hazánkban is a megélhetési viszonyok min­den irányban olyan drágák, hogy a gazdának minden tudását és szorgalmát egyesíteni kell abból a célból, hogy nagyobb termés átlagokat érjen el, különben nem tud megküzdeni a folyton dráguló élet viszonyokkal, amelyek előbb-utóbb elsöprik. Többet kell termelni, na­gyobb termés átlagokat kell elérni s ez csak úgy lehet­séges, ha talajunk tápláló anyagát egyensúlyban tart­juk, ha az istálló trágyából hiányzó foszfor mennyiséget műtrágyák alakjában adjuk meg talajunknak. Ä magyar búza védelme. Évek óta támadják a magyar búzát, melyről igyekeznek kimutatni, hogy bi- zonnyára degenerált, mert nem olyan jó, mint amilyen azelőtt volt. Ennek' ellenkezőjét mi sem bizonyítja job­ban, mint az 1911-iki évjárat, midőn hat helyről ka­pott az Országos Kémiai Intézet az ország külömbörő vidékéről származó olyan búzát, amelynek a litersulya a 840, sőt 850 grammot is meghaladta. Ez pedig hektoliterben 84 és 85 kilogrammos búzát jelent. Kos- sutány Tamás dr. a kémiai intézet igazgatója erre való tekintettel fölkéri azon gazdaságokat, amelyekben 83, vagy azon felüli súlyos búzák vannak raktáron, hogy azokból 5—5 kilogrammot az Országos Kémiai Intézethez dijtalan vizsgálatra és a Mezőgazdasági Muzeum búzatermőben való kiállításra beküldeni szí­veskedjenek. Gazdasági és műszaki szakkönyvek jegyzéke 1912. Szerkesztette Sammüller Károly, a »Pátria« könyv­kiadóhivatalának főnöke. A »Pátria« irodalmi vállalat r.-t. most adta ki a nála kapható gazdasági és mű­szaki szakkönyvek legújabb jegyzékét, amely az ösz- szes fontosabb szákkönyveket felöleli ügyes és áttekint­hető összeállításban. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a modem gazdának állandóan figyelemmel kell kísérnie a szakkönyvpiacot és az újonnan megjelent szakkönyvekről tudomást szerezve, mindazokat be kell szereznie, amelyekből a tudomány és gyakorlat újabb álláspontját, a technika újabb vívmányait megi merheti és igy a jövedelmezőbb gazdálkodásra útmutatást ta­lál. A haladni vágyó gazdák könyvszekrényéből éppen ezért nem szabadna egy újabb értékes szakmunkának sem hiányoznia. A szakkönyvek legújabb jegyzékét meg­keresésre ingyen küldi meg a »Pátria« r.-t. konyvke- dése Budapest, IX., Üllői-ut 25. Mezőgazdasági kalauz dmü munkán dolgozik Bu- day Barna a »Köztelek« felelős szerkesztője és Kon­koly Thege Sándor dr. segédszerkesztő. A könyv bő ismertetését és címjegyzékét fogja tartalmazni azoknak a gazdaságoknak, melyek általánosan keresett állatfaj­ták tenyésztésével, növényféleségek termesztésével kiter­jedtebben foglalkoznak. A kérdőívek utján bejelen­tendő adatokat teljesen díjtalanul közük. A munka a folyó év őszén fog megjelenni magyar és lehetőleg né­met szöveggel. Az előfizetők 15—20 koronáért rendel­hetik meg. A bolti ára magasabb lesz. A borjuk itatása. Sokat lehet a fölött vitatkozni, hogy a szoptatás vagy iiatás célszerűbb-e? A szopta­tásnak az az előnye, hogy természetes. A borjú teljesen - kiszopja anyját és lőgygyu'adások be nem következnek A gulyásaknak kényelmesebb, nagy munkától kímélve meg őket. Hátránya az, hogy nem egyforma és a tehén tejelési képességétől függ. Ha sok a tej, akkor a borjú túl kövér lesz. Elválasztás után lesoványodik és szénapotrohát kap. Ha korán választjuk el, akkor a borjú szűk mellű lesz. Az elválasztás úgy a bor­júi a, mint tehénre nézve kellemetlen. Az itatás előnye az, hogy a tejelőképesség fokozható, mert a jó fejő erősebben dolgozza meg a csecseket, mint a borjú. Az itatandó mennyiség hatalmunkban áll és annyi időre terjeszthetjük ki, amennyire akarjuk. De hátránya az, hogy sok dolgot ád és rendkívüli pontosságot és tisz­taságot követel meg, amit ha elmulasztunk, akkor nap.; károsodásak tnesszük ki magunkat. Számoljon kiki \ i szonyaival és a szerint rendezkedjék be. Annyit m. hozzátehetünk, hogy az itatás utján tejsurrogn umok, : u. n. zabdara-levesre és lefölözött tejre foghatjuk a borjukat, ami tejeladásra vagy vajtermelésre berende­zett gazdaságoknál kikerülhetefenné teszi a szoptatás­nak részben mellőzését. Országos áliatvásárok vármegyénkben, már­cius 6-án Nagysomkuton; 8-án Etdőszádán 11-én Avasujvároson és Nagybányán; 15-én; Csengerberi; 18-án Avasfelsőfaluban. és Mátészalkán; 19-én Szat- inár-Németiben; 26-án Aranyosmegyesen. Vármegyénk állaiegészsége. Lépem: csen­geti Vetés; erdődi Hírip; fehérgyarmati Kömörő t. Nagyar. Veszettség: csengeri Szamostatárfaiva; mátészalkai Mátészalka, Vitka; nagybányai Lápesbánya; nagyká- rolyi Szaniszló; szatmárnémetii Dobrácsapáti, Szamos- [ippó Rüh kór; avasi Avaslekence ió. Kányaháza lói csengeri Porcsalma ló; nagysomkuti Nagybozinta ló; szatmárnémetii Garbolc ló. Szárazberek 2 u. ió. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; Csengeri Rozsály; in., Szamossályi t., Vetés; fehérgyarmati Nagyszeke­res, Nábrád; mátészalkai Hodász 3 u., Kántorjánosi, Nyirderzs nagykárolyi Érendréd t., nagysomkuíi Dán­iáivá, Kővárhosszufalu, Magyarberkesz 4 up Sertésorbánc : erdődi Géres t., fehérgyarmati Jánk, nagykárolyi Domahida. fa 5SfÉssn!cif0!etSÉ ipüsn politikai napilap MféMb é közlésére fcpIlstasÄ

Next

/
Oldalképek
Tartalom