Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-02 / 50. szám
Szatmárnémeti, 1912. »i— ......... ..... uh íir-TMf—itm Az altiszti kérdés megvil ÉSZAKKELET 4. oldaí. daségi és katonai szempontból.- ----------------—ma: WMTaUklör —"—:— üt tök: .-ml* to mu»t 8,19X21 1 » «*” rviis BiiMnne zeni xjs ram pfensvlönöl uií I .«öTr&B°í Az éft szerény véleWié’nyétH stterMt tefeáfca kérdés nem magösabb VtigfeeKgiféti díjaíásöfekí, hanem a magyarig sítrpretttáciájának emelésére áHjkértt kellene megoldani, hegy szervezték sék a KMlö öltöztek részére mintegy jutalom és megélhetési biztÖSttékléftt továtob szolgáló övmesteri lentfftkoztiB' létszám felinek' megfelelő d* 7 évf esapst és irodái szolgáiért ulán kíneVe- zeádő fratídijöS aftlszti állás évi 1440 kotorta ferétési ■» megfeleld lakbérrel, htizamosabftí' |íizjlgáfet után 1680 koronáig enrcftedő fizetéssel és korpótdijjal, őfe- ből szerényen, beosztással megélhet, csatádat alapíthat, gyermekeit- is szerény keretben neveltethet^ a kgkitá-* lobbaknak pedig módot kell nyújtani a fisfti" pályára is, mint ez más átíanWkham tó v&ft, mert ép áfc intelligens sefeb, tanultabb élem az, mély tovább szolgálatban meg nem rntfrátf, ma* jövőjét biztosit¥0fna| nem látja * katonai pályán, ezért tehát ha ifiteíligenS altiszti kart akarunk, ezt más módom el nem érhetjük mint ily ál ‘ tíozaHaf', de nem felesleges állások rendszeresítésével. A nrásik felének pedig 7 évi szolgálat után más nyujtessék és pedig a mezőgazdasággal foglalkozók közül származók részére egy paraszt minta gazdaság részbeni adományozásával különösen oktatásra szoruló, elhanyagolt nemzetiségű vidékekre telepítve, hogy ott a magyar államnak továbbra is hasznos szolgálatot tegyenek. Az általuk ily gazdaságért ebből elengedendő hányadon kívül megtérítendő rész csekély részletekben legyen törleszthető, hogy a mostoha gazdasági évek gazdálkodóinkat tönkre ne tegyék. Mielőtt azonban ily minta gazdaság nekik átadatnék, szükséges hogy a gazdasági ismereteik ennek megfelelő legyen, ezért őke 6 hónapra valamely földmives iskolába kellene beosztani. Ez ugyan nagy kedvezménynek látszik 7 évi szolgálatért de ne feledjük, hogy ismeretei bővítésével ez a kiadás visszatérü! az államnak más módon. Az állami birtokok egy része szintén katonaság által lenne müveltetendő mint az Olaszországban igen előnyösen történik, a mezőgazdaság javára ide is lehetne ezeket azután vezényelni. Hogy az állami birtokoknak katonaság általi művezetése, cselédség fegyelmezése, nevelése és kisgazdák fiainak a korral való haladását bemutatni a gazdálkodásnak mily előny lenne, azt tán nem kell bővebben fejtegetnem, aki Olaszországban ezt látta, az okulhatott belőle a milánói kiállításon látottakból is. A£ ipari vagy kereskedelmi pályára visszatérők rézére hasonlókig egy ipari műhely, vagy kereskedők üzlet lenne berendezendő, mely üzletek meghatározott évekig mig megerősödnek az önállóságra való nevelésre az állam érdekében is lehetőleg szintén nemzetiségi vidékekre telepítve, ott államhivatalok általi vásárlási és rendelési támogatással volna segélyezendő s műhelye, üzlete berendezéséből a megtérítendő hányad hasonló módon legyen törlesztendő mint a mintadazdaságoknái. Az ily altiszteknek is 6 hónapon át mód legyen nyújtva, ahogy eredeti foglalkozásukban magukat képezzék az iparosok lehetőleg az ipar iskolákban, a kereskedők pedig az illető kereskedői szakmáknál. Minden kereskedő szívesen venné az ily fegyelmezett iro- dailag, is. használható egyéneket 6 hóra üzletébe gya- . korlati célra. Ennek leteltével az illetők használhatóságától beérkezett véfemények alapján legyen csak a kereskedelmi és iparkamara utján az illető műhely vagy Így mindegyik vissza lenne adva annak a foglalkozásnak" melyből származi|j s ha ezt tudja, hogy Ismét oda mint önálló gazda,Iparos vagy kereskedő vjssza térhet foglalkozását sem szégyelleni a katonai pályán- ürhatnámságában is előszeretettel gondolna jövőjére á kátdfiai szolgálata alatt la, figyelmet fordítana reá, nem léhaságokra és könnyű életű úrhatnám ságokra gondolna, mert az a rendszer, hogy 6—7 évi szolgálat riz-vk után annak- az altisztnek egy nagyobb összegű pénzt adjanak a kezébe mint végkielégítést, ez a pénz a közli -... gazdaságba nézve teljesen elveszett, ellenben így a állami hatalom gyarapítása mellett jótékonyan hatna ez tófreifc ánafl ÉmlsbaífeaisM leggeM r„. ?q így azután lesz altiszt is bőven és Hen*: kell hivatásos altiszti kar neveléséhez egy csomó pénzt bele- ötó, intézetet alapítani oda ismét egy csomó állás rendszeresíteni, mert a gyakorlati tapasztalat mutatja, ;m jrii hogy ha az nem a közlegény sorból nő ki, az sohase í.:.- Uv fogja azt a nyers iijörte anyagot úgy megérteni, annak minden baját: úgy átérezni, mint a ki közülök nőtt ki iá abban a körben, és abban a levegőben nevelkedett, » síi-, ezt mutatja a német hadsereg hivatásos altiszti kara példája is, hol pedig a népesség műveltebb, hogy ott . mily sok az altisztek túlkapása a légénységgel szemben mert ő másnak és külömbnek érzi már magát kezdet- j lói midőn bevonul a többinél. A költség így nagynak tűnik fel, ámde a nem- i zetnek ez más utón megtérül, a költségek fedezésére pedig tessék a hadvezetőségnek különösen a honvédéi mi miniszter urnák, az előléptetések javítására béké- ! ben szervezett rendkívül sok felesleges törzs tiszti és tábornoki állásokat minden branchnál redukálni. Nagyon üdvös gondolat tehát az, hogy a béke létszám törvényben preciziroztassék, mert akkor az ilt egyszerűen a költségvetésbe beállított felesleges állás creálások megszünénekn. Ha az előléptetésen javítani akarnak, tessék meghatározni, hogy ki mily minősítéssel, hány évig tartozik az ily rendfokozatban várni és a kérdés meg van oldva mint ez más államokban is be van hozva. Azonban az, hogy a költségvetésben rengeteg számú tiszt részére aa illetékeket beállítják, megszavaztatják a tiszti létszám pedig azokból nincs meg és azt az összeget a hadbiztosoké kivételével kiknek volt magukhoz való eszük, hogy a magasabb rendfokozat szerinti illetéket megkapják alacsonyabb rendfokozatban, előbb mint a csapat és vezérkari tisztek, hogy az a tiszti létszám után beállított öszeg másra használtassák fel a költségvetési törvényben adott átruházási jog címen, hát ez a tiszti kar rovására sem egészséges állapot, ebből tehát meglehet az altiszti kérdést is igy oldani. Ajánlom ezeket e kérdéssel foglalkozók szives figyelmébe. (Vége.) A ludtojások kelesztése. A lúd tojásokat mesterségesen nem igen ketesztjük ki, csakis természetes utón. Az olyan keltőgépnek, melybe ludtojásokat lehet elhelyezni, nagyobbnak vagyis legaiább keltőóirjének kellene meg egyszer olyan magasnak lenni, mint annak, melyet tyuk- és kacsatojások keltésére használunk. Ilyen gépeket a gyakorlatban látni nem igen tehet. Kacsa és ludtojásokat egy és ugyanazon gépben is lehetne kelesz- teni, mig lúd- és tyúktojásokat együtt keleszteni lehetetlen. Mert a ludtojások több víztartalmat párolognak tó, minié tyúktojások és ezeket tovább tartó ideig kellene szellőztetni. A tyúktojásokat a keltés 19-ik napjáig mindennap meg kell forgatni, mig a ludtojásokat a 24-ik napig kell forgatni. A ludtojásokat legjobb hidakkal, kacsákkal és pulykákkal keltetni. Ha a pulykát keltésre erőszakoljuk, minden időben használható botlónak.
