Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-12 / 58. szám
|V. évfolyam. 58. szám. Szatmárnémeti, 1912. március 12. Ke’d. ÉSZAKKELET FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K. Vidéken: 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. __ _ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-n. 18. Telefon-szám: 284. ___ Mi ndennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb 'árért közöltéinek. A mai kor hibái. Modem világban élünk, haladnunk kell a korral. Helyesen. Nincs nevetségesebb, mint egy korától elmaradt ember. Modern gondolkodású embertársainknak ajakéról ugyan' azt a gunymosolyt váltja ki, mint tenné mai asszonyainkon a krinolinnak látása. Mint minden kornak, úgy a mainak is meg vannak azonban a maga túlzásai, a maga elfajulásai. Távol áll tőlem, hogy ezeket az elfajulásokat, túlzásokat a haladás szükségszerű következményeinek tulajdonítsam. Sőt egyenesen tagadom, hogy azok lennének s azoknak kellene lenniük. Mivel azonban tényleg léteznek s lép- ten-nyomon találkozunk velük, beléjük ütközünk, létezésükkel nemcsak számolnunk, hanem foglalkoznunk is kell. Kell — mondom és pedig janiiéi inkább, mert az i- rántuk legfogékonyabb ifjúságra igen nagy veszélyt rejtenek magukban. Az ifjúság ugyanis kellő tapasztalatok tóján csak felületes, felszínes szemlélője a világnak, összehasonlítván az előtte feltáruló mai világot a történelmi tanulmányaiból ismert régivle felismeri a mainak minden tóén való magasabb színvonalát és lelkesedik érte . Bár merre néz is azonban a haladás nyomában mindenütt ott látja annak vad hajtásait. Felszínes szem'ölédésével nem kutatja azok valóságos mivoltát, miért is köny- riyen esik abba a téves hitbe, hogy a haladáshoz szorosan kapcsolódó s vele szorosan szervesen összefüggő részekkel van dolga. És mert •— mint jeleztük — lelkesedik a modern eszmékért s minden áron modern ember óhajt lenni, téves hitéből kiindulva magára ölti a mai komák jellegét minden hibájával egyetemben. Azt hiszi, hogy valódi modem emberré csak igy lehet. Itt az óriás veszély, amit jeleztem. Ez a tévhit hozta és hozza magával az erkölcsöknek oly nagy mérvű lazulását, mely a inai korban tapasztalható s amelyre, ha igy 'haladunk, a jövőt tekintve, gondolni sem merek. Ellene csak egy módon védekezhetünk, a helyes, okszerű neveléssel. v Annak oka, hogy ez az erkölcsi lazulás beállott, sok minden. Annyi, hogy e hasábokon valamennyivel foglalkoznunk — bár még- e témánkra vjszszatériink — tér- ’szűke miatt lehetette njs. Egy párat, a legszembeötlőbbeket közülük azonban megkíséreljük felsorolni és kissé megvilágítani. Legelső ilyen a tulságba vitt anyagiasság, korunknak ez az uralkodó vonása. Ez azonban nem aZ egyes emberék bűnné, sokkal inkább a viszonyoknak tulajdonítható. Ámbár tulajdonképen cirküus vitiosus amit most mondottunk, mert leszámítva a természetieket, a viszonyokat is az embereknek egyénekből álló összessége vagyis a társada lom teremti meg. Ámde maradjunk csak annál, hogy a mai materiális felfogás a társadalom helytelen berendezkedésének kö- köszöni létét. Mig ritkább volt a népesség, kisebb a Verseny, könnyebb a megélhetés, alacsonyabbak az igények, szóval kevesebb az eszkimó és több a tóka, a materiális felfogást nem, illetve az emberiség oly eienyé sző csekély részénél találjuk meg, melynek épen az egésztől való eltávolodása folytán megvetésbe (jfoolt része. A középkorban a kérésziéiig egyház még a kamatvételt is tiltotta! Az ellene vétőt kiközösítette a keresztény társadalom. Ma a megélhetésért való tülekedés zajában nő íel a gyermek. Ezt a makacs, elszánt küzdelmet látja otthon a szülői ház körében, látja mindenütt. Vérébe megy át, hogy csalt pénzt, pénzt gyűjteni, halomra rak ni képes meghozni számára a boldogságot. Később meg, amikor kikerül az életbe, tapasztalja is, hogy azoknak, akik nem igy gondolkodnak, akiknek a vagyonszerzés —■ nem az egyedüli életcéljuk, legnagyobb része elvérzik az élet kíméletlen harcaiban. 5 Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények között leghőbb vágya a minden áron való yagyongyüjtés lesz. A mellett azután háttérbe szorul, sőt elvész minden nemesebb é• cél. Rideg üzletté válik előtte minden. Leg- ■ .szentebb érzelmeit kezdve a szeretemtől. a j hazaszeretetig, mind-mind kész ániba bocsá- ; tani, ha ettől vagyoni előnyt várhat. Tagadhatatlan, hogy az erkölcsi !azu- j lásnak ezt az elrozsdásodott láncszemét tár- ’sadalm; életünk láncolatából végleg kikapcsolni csak valódi Sozialismus gyönyörű esz- íri&jének, az igazságos jövedelem eloszlásnak diadalra juttatásával lehetséges. Hatásának tompítását s ezzel a még hibátlan láncszemeknek a rozsdától való megóvását a- . zonban a nevelés terén is elérhetjük. Ha a jövendő nemzedékbe otthon, az iskolában, a templomban, a társas egyesületekben azt neveljük belé, hogy a vagyongyűjtés nem életcél, legfeljebb eszköze a megélhetésnek, a pénz nem minden, hogy kellő takarékosság mellett szerény jövedelem mellett ép oly, sőt sokkalta boldogabb is tehet, mint akik milliókkal rendelkeznek, akkor majd meg fog változni erkölcsi tekin teltében a jövő képe. Ha megértetjük gyermekeinkkel, hogy a pénz még nem ad boldogságot, hogy egy bár szerény családi otthon melege, a teljesített kötelesség tudata, embertársainknak ebből folyó becsülése, tisztelete, szeretete sokkal alkalmasabb eszközök az igazi boldogság elérése a vagyonnál akkor meg fog szűnni ez az átkos pénzimádat s minden tekintetben megbízhatóbb, jel- lemesebb polgárokat fogunk a hazának ne- ,'velni. Az állam talpköve nem a vagyon, ha- 'nem a tiszta erkölcs. A vagyoni jólétet önéként hozza ez magával. Ne mél biztassanak félreérteni! Nem a I helyes, okszerű, takarékos étet melletti va- : gyongyüjtés ellen irányulnak soraim. Csudán a mai kornak eszközöket nem válogató, i másik embertársának existenc'.ájávai mit sem ■törődő kíméletlen, kegyetlen, erkölcstelen i módja elten. Vagy nem óriási vesztesége-e a köznek nek, amikor testileg, szellemileg, erkölcsileg értékes egyéniségek dőlnek ki tagéinak sorából elvérezve a kegyetlen tusában? És — sajnos — legtöbbnyire ezek sorából keMegnyílt “ «líi rHHHEl i-tt.-mje-srx^rrr~>y^-..--.a. -rSa-Sg^^?^^S5^^^gT*r:J2^CXr:.r. Tr."3:*?&.r>d .v-.: :.PVi* -.•-•• . .....................'"aWISCTSWr Ga llérok gőzmosása mm JL Jl JL JS------Ü u,i cé tO hőpfénnpl Iäito. SSÄJtSIpJei? PÁI s"6n,ÍSek Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchenyi-u -rá.Alapittaíott 1886
