Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-01 / 49. szám
Szatmárnémeti, 1912. 4. oldal. ÉSZAKKELET---------■ —----|--nirinii Az altiszti kérdés megvilágítása gazdasági és katonai szempontból. Irta: Szattmuáry Miklós (Folytatás.) A hegyi tüzérezredből van összesen 7, ebből 2 magyar és egy magyar horvát 2 osztálylyal, ezek közül a 2 miagyar szükséglete ezredenként 32, összejsen 64 fő. Vártüzér ezred van mindössze 7, ebből 2 magyar, ennek szükséglete ezredenként 30 fő, összesen 60 fő. Várfüzér zászlóalj van összesen 7, ebből 3 magyar vártüzér zászlóalj, ennek szükséglete egyenként 12 fő, összesen 36 fő. Utász zászlóalj összefeen rendszeresítve van 15, ebből 5 n agyar és egy magyar horvát, ennek szükséglete egyenként a magyarnak szinte 12 fő, összesen 60 fő. Szekerész osztály mindössze van 16, ebből 5 magyar és egy magyar horvát, itt osztályonként a szükséglet 16 fő, Így az öt magyar osztályra esik 80 őrmester. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy ezek szervezetei mind a létszám szaporítással emelkedni fognak, hát természetes, hogy ezek őrmesteri látszania Is emelkedik. Az összes 27 helyőrségi kórházból 7 magyar és egy magyar horvát kórház, ezeknél a magyaroknál a szükséglet egyenkint átlag 8 őrmester, ez összesen 56 fő. A^ magyarországi csapatkórházaknál az összkzük- séglet őrmesterekből 60 fő. Természetesen ezek létszáma is minél több lesz a beteg aránylag emlkedni fog. A katonai ruhatárból csak egy van magyar ez a budapesti katonai ruhatár, ennél a szükséglet 8 őrmester. Tüzérszertár van Budapest, Komárom Kassa, Temesvár, Gyulafehérvárott, 6—6 fő, átlag a szükséglet összesen 30 fő. Az összesen rendiszercsitett 18 hadap1 d1 iskolából van 5 magyar és 2 magyar horvátországi hadapród iskola, továbbá a kőszegi, kismártöni és marosvásárhelyi magyar katonai alreáiiskolánái, valamint az Ausztriában levő 2 főreál és 2 katonai akadémiánál, az átlag szükséglet egy eg;/nél 12 fő igy az 5 magyar hadapród és 3 alreál iskolánál, valamint az Ausztriában levőknél 144 fő az őrmesteri szükséglet. Továbbá a magyar közös katonai csikó és pótló telepeknél a szükséglet összesen 24 fő. A közös hadsereghez tartozó magyar királyi ménes karnál az összszükséglet átlag 30 fő. Hajmáskéri cs. és kir. tüzér lőszertelepnél szükséglet 8 fő. A 16 hadtestből a magyarországi 5 hadtestnél (a 6. hadtest Zágrábban, horvát területen van, bár zöme itt is magyar csapat) a 10 közös mhgyar gyalog hadosztálynál, a 20 közös gyalog dandárnál, továbbá e- gyébb lovas és tüzér stb. magasabb parancsnokságoknál és helyi hatóságoknál összesen mint őrmester átlag mindössze a szükséglet 80 fő. Már most ezen kívül oly közös szárazföldi csapatokra és magasabb intézetekre is kell egy bizonyos számot figyelembe venni, melyek eredetileg ugyan nem Magyarországon vannak, de altiszteket innét is kapnak p. u. a vasúti és távirda ezred, lovagló intézetek, testőrség és különböző szaktanfolyamok, s zertárak stb. ezekre is mintegy átlag 20 főt kell számítani. Ha tehát mindezeket számba vesszük, látjuk, hogy a közös hadsereg jelenlegi szárazföldi szervezete Magyarországból már most is a rendes mezőgazdasági ipari és kereskedelmi foglalkozástól a tovább szolgálatra. összesen a legjobb, leghasználhatóbb elemből mely a polgári életben is megállaná helyét, mert hisz katonáék is csak a legügyesebb, legnasználhatóbb elemet nevelik fel maguknak tovább szolgálatra, a közös hadsereg egyedül Magyarországból átlag 4000 löt von el csak őrmesterekre és ez a legszűkebb rendszeresített számítás, ebben nincsenek belefoglalva a lovasságnál a szíjgyártók és patkóió kovácsmesterek, a gyalog és lovasságnál pedig a fegyvermejsterek. Ha unióst ezekhez hozzá vesszük a tervezett uj ezredeket és szervezéseket egyedül Magyarországra esik ebből a közös hadsereg után mintegy 13000 lő ösz- szesen a legszűkebb számítással, már most hol van az Ausztriára eső részre fizetendő pénzbeli kvóta arány, melyet Ausztria állít ki saját ezredei után, melyeket mint tisztán osztrák területről kiegészítetteket mint p. u. dtagonyos, uhlánus, vadász ezredeket stb.-tfels m említettem. Ezen kivül van még a Magyarországra eső teher a magyar honvédség után. Ebből láthatjuk kedves gazdatársaim, hogy nem kis dologról van ám itt szó, megfontolva kell ám ezt nagyo n egcsinálni, mert biz ez súlyos áldozatot kíván ám pénzben és véradóban is, mert összesen egyedül a közös hadsereg szárazföldi csapatai és intézetei, Ausztriával együtt mintegy 28000 fő tovább szolgáló altisztet fognak igy az uj védtörvénynyel őrmesteri és szakalsz- vezetői rendfokozatu igényelni, már most ha a Magyarországra eső 13000 főnyi ily altisztnek csak 80"/o-át számítjuk, hogy az a mezőgazdaságtól vona- tik el, ami a legcsekélyebb számarány, mert hi ;z ismeretes, hogy a szolgálatvezető őrmesterek 99"'o~a föld- mivesből való, ez pedig egyedül 10.400 fő, hát hol van, az a magasabb tovább nem szolgáló altiszti és legénységi létszám, mely az uj védtörvény folytán a tömeges besorozás alapján a mezőgazdaságtól elvonaiik. Az altisztek szükséges, hogy két évi szolgálat alatt úgy mint az a honvédségnél jelenleg is történik altiszti két képzést nyerjenek. Mert arra nézve, hogy a két évi tényleges szolgálat alatt jó altiszteket nem lehet képezni, a honvédség maga eiőcáfoiat, iiisz ott ma is két é alatt képeznek ki helyűket megálló jó altiszteket, úgy a gyalogság mint a lovasságnál. Amint tudjuk akörül is vita folyik, hogy a lovasság 2 év alatt nem képezhető ki, hát nézzünk e kérdés mélyére kissé. A lovas katona a közös hadseregnél is év alatt átlag 500-szor szál nyeregbe, a honvédségnél a két év alatt a jelenlegi terhes pót ió — idomitási rendszer és a csekély létszám mellett legkevesebb 400 szór, már most ha a honvéd lovasság túlterhelt kiképzési és idomitási rendszerén a létszám emeléssel könnyíteni fogunk a két évi kiképzés teljesen elegendő, csak tessék a póllov.': idomitását tavaszra tenni. Azok kik katonák voitak jól tudják, hogy a fiatal altiszt szellemi és testi rugékonyságát a fárasztó gyakorlatok mellett legföllebb 5—ö évig tartja meg, azután már visszaesést mutat, energiája csökken, fiatal hadnagy és kadétok fegyelmi szorítását gyötrésnek tekinti, nehezére esik, és könnyebb rendszerint irodai szolgálatot keres, a szigorú csoport szubordinátió alól menekülni vágyik, a polgári eletbe régi foglalkozásához visszatérni azonban nem akar, sőt ha szolgai vagy földműves osztályból való még szégyenli is az!, mert a katonáéknál megszokta az urizáiást, a kíszoigáltatást igy már az ekeszarvához visszatérni, vagy napszámos, cseléd kocsis vagy efféle derogál neki lenni, irodába meg használni nem lehet, ott csak szám és töltelék, de nem munkaerő, mert hisz helyes írást sem tud. Katonáék is szívesen cserélnék ilyenkor már fel öt frissebb erővel, de nem lehet elbocsátani, és nem is méltányos, de igazságosnak sem az, igy tehát 6—7 éven túl már csak azon jár az esze az altisztnek, hogy hogyan meneküljön el a terhes csapat szolgálattól, a század parancsnokának pedig ha az altiszt enged az energiából, Hogy hogyan szabaduljon meg tőle, ekkor azután elkezdődik raktárhoz irodához ide-oda való vezényc'getése, dobálása. Folytatjuk. Ha fgEssalilsel®fss
