Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-22 / 67. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. A sortrágyázásról. A sortrágyázás iránt hova tovább országszerte nagyabb az érdeklődés s alig van vetőgép, amely gyorsabban terjedt volna el, mint a Record II. sorvető és sortrágyázó gép. A sortrágyázó vetőgépekkel ez ideig végzett kísérletek határozottan bizonyítják azt, hogy a maggal együtt vetett műtrágya nincs káros befolyással a mag csiraképességére, másodszor azt, hogy sortrágyázás által igen nagy termés többleteket lehet elérni az összes növényeknél, dacára annak, hogy sorba trágyázás mellett kevesebb műtrágya használatik fel, mint szórva trágyázás esetén. Az elmúlt évben is sók száz kísérlet végeztetett sortrágyázással, a melyek közül tudomásunk szerint nincs olyan a mely kárral végződött volna, hanem talán mindenáké olyan terméstöbbletet adatt, a melyek sokszorosan fizetik vissza az alkalmazott műtrágya ine- nyiségét. Sortrágyázás esetén általában véve 60—100 kg. szuperfoszfátot szokás kát. holdanként alkalmazni, s az ezzel elért termés többlet talán soha sem marad az 1 q-án alól, de olyan kísérletek is varrnak, a melyek ezen trágyázásra 6 q-val nagyobb szem termés többletet adnak. Kétségtelen tehát, hogy a sortrágyázás nagy haszonnal alkalmazható, hogy vele nagy termés többletek érhetők el, ami természetes is, mert a csírázásnak induló mag közvetlen közelében tatálja a nagy mennyiségű 'tápláló anyagot, tehát gyorsan fejlődik, gyorsan erő- . södik, a minek nagy terméstöbblet lesz a következménye, mert a termés nagysága csaknem mindig attól függ, hogy a növényke életének első heteiben milyen fejlődés mutatkozott. Hogy azonban a sortrágyázással ilyen kedvező eredményeket elérhessünk, csak olyan műtrágyákat szabad alkalmaznunk, a melyek vízben könyen oldhatók, mert a nehezen olvadható műtrágyák nem oldódnak akkor a mikor a mag csírázásnak indül, hanem csak sokkalta későbben, a midőn a növénynek már nincsenek vágy alig vannak hasznára. A foszfor tartalmú műtrágyák közűi csakis a szuperfoszfát használható, mert csak ennek foszforsav tartalma oldható vízben, a kálitrágyák közül a 40 százalékos kálisó, a nitrogén tartalmú műtrágyák közül pedig a chilisalétrom. Azt is tudni kell azután, hogy sortrágyázás eselénnemvár hatunk utóhatást, mint amely szórva trágyázás esetén a chilisalétrom kivételével az összes többi műtrágyáknál jelen van. Nem várhatunk pedig azért utóhatást, mert a csekélyebb mennyiségű műtrágya, amelyet ilyetén módon a talajba juttatunk, az első termés által csaknem egészen felhasználtatok s különben sincs a talajban o- lyan egyenletesen elosztva, hogy az utána következő ínövény annak hasznát vehesse. Az a gazda tehát, aki sorba trágyáz, minden növényt vessen sorbatrágyázva s ne csak minden második évben trágyázzon, mint szórva trágyázás esetén szokásos, ami annyival inkább is lehetséges és előnyös dolog, mert a sorba trágyázás minden alkalommal nagy hasznot fog nyújtani. Hogy a sorba trágyázó gépeket a gazdáközön- ség megismerhesse és hogy kiválaszthassa ezek közül a legjobbakat, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi március 24—25.-én sortrágyázó gép bemutatást rendez Hatvanban amidőn nemcsak az fog meg- állapittatni, h ogy melyik a legjobb gép, de egyszersmind nagyszabású és pontos termelési kísérletek is végeztetnek, amelyek azután minden irányban tájékoztatni fogják a gazdaközönséget. Természetes, hogy ezen sortrágyázó gép bemutatásán minden gazda megjelenhet, hogy tapasztalatait és ismereteit bővíthesse. „Északkelet“ független politikai napilap hirdetések kiülésépe lepliiliiiasÉli. Ré ték javítása. Általános szomotu tapasztalat, hogy az ország rétjei kellő gondozás hiányában nem produkálnak kielégítő terméseredményeket, pedig az állattenyésztés fejlesztése érdekében kívánatos, hogy a rétek termése okszerű mivelés által fokoztassék. Szó! ez leginkább a száraz, rossz termésű rétekre, melyek hozama feltörés, egy éven át kapás növénynyel való beültetés, azután trágyázás és megfelelő fűmaggal való bevetés által igen jelentékenyen emelhető. Ez okból a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felhívja a gazda- közönséget, hogy amennyiben rétjeik javításával vagy jókarba h ozatalával f oglalkozni kívánnak és szaktanácsért a minisztériumhoz fordulnak, a szükséges szakközegeket a gazda megterheltetése nélkül küldi ki, valamint a szükséges terveket is díjtalanul elkészítteti. * i »Mezőgazdasági Kalauz.« A kereskedelmi élet mindinkább hiányát érzi egy oly jegyzéknek, amely a vásárolni szándékozókat a közvetlen beszerzési források felől kimerítően tájékoztatná, amit a gazdasági szaklapok szerkesztőségeihez intézett sok ily irányú kérdezősködés is bizonyít. Hogy ezt a hiányt pótolják, Buday Barna, a »Köztelek« telelős szerkesztője és Konkoly Thege Sándor dr., a »Köztelek« segédszerkesztője »Mezőgazdasági Kalauz« címmel egy könyvet fognak kiadni, amely a közvetlen beszerzés útmutatója lesz. A »Mezőgazdasági Kalauz« tehát lehetőleg bő címjegyzékét fogja tartalmazni azoknak a gazdaságokéi nak, melyek általános keresett állatfajták tenyésztésével, növényíéleségek termesztésével, illetve növényi és állat; termékek előállításával kiterjedtebben foglalkoznak. A könyv a következő gazdasági produktumokra nézve fog közölni beszerzés iforrásokat; 1. Tenyész- és haszonállatok. (Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, házinyul, eb, hal és méh összes ismertebb fajtái) 2. Állati termékek. (Vaj, sajt, túró, szalonna. Zsír, gyapjú, bőr, tojás, libamáj, libatoli, méz, viasz, lőtt és élővad.) 3. Vetőmagvak. (Gabonafélék, hüvelyesek, gyök- és gumós-, olajos, takarmány-, kereskedelmi és gyógynövények ösz- szes közismert féleségei.) 4. Facsemeték és oltványok^ (Fontosabb gyümölcsoltványok és csemeték, gazdasági haszonfák, díszfák és díszcserjék csemetéi és oltványai, továbbá amerikai szőlővesszők és európai szőiőoltvá- nyok.) 5. Gyümölcsök, konyhakerti termények és bor, i (Alma, körte, birs, szilva, barack, cseresznye, meggy, dió, nemes gesztenye, csemegeszőlő, káposzta, salája, paprika, paradicsom, borsó, zöldbab, korai burgonya, ugorka, dinnye, torma, különféle borok.) A könyv második része a gépek, eszközök s a gazdaságokban használt különféle ipari produktumok beszerzési íorfásait fogja ismertetni. Minden nagyobb gazdaságnak érdeke, hogy ebbe a sok ezer példányban kinyomandó könyvbe beiktattas- sék, de aki kedvező összeköttetéseinél fogva nem szorul ajánlásokra, kára annak sem származik abból, hogy j róla az érdeklődők széles köre is tudomást vesz. A nyilvánosság ezúttal a gazdaságoknak semmiféle anyagi áldozatba nem kerül, mert a szerkesztőség a kérdőíveken bejelentendő adatokat teljesen díjtalanul tészi | közzé. A munka azonban annál értékesebb lesz, minél több adatot ölel fel s miután a munka célja a termesztők és fogyasztók kölcsönös tájékoztatása, tehát nyilván közérdekű hivatást szolgál és igy méltán remélni lehet, hogy a gazdaközönség a vállalat sikere érdekében nem fogja sajnálni azt a fáradságot, mely néhány kérdöiv kitöltésével jár. Mindazoknak a gazdaságoknak, amelyek az elősorolt produktumok valamelyikének kereskedelmi célru való előállításával foglalkoznak, a bejelentésre szojgälö kérdőíveket egyszerű felszólításra készséggel küldi meg a »Mezőgazdasági Kalauz« szerkesztősége (Budapest, IX., Köztelek-u. 8.)
