Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-21 / 66. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. Mezőgazdaságra káros rovarok irtása. Sokszor irtuk már e lap hasábjain, hogy gazdáink a káros rovarok irtását elhanyagolják, az ide vonatkozó törvények és rendeleteket figyelmen kívül hagyják, a .hatóságok pedig lagymatagon iáinak el, sőt igen yyak- ran meg sem akarják látni a bajt. A m. kir. földmi velésügyi minisztérium mindezeket igen jól tudja s éppen ezért úgy a gazdák, mint a hatóságok előtt az érvényben levő törvényeket és rendeleteket feleleveníti s figyelmezteti azok kövétkezmé- nyeire. A napokban kiadott körrendelet a következő: A mezőgazdaságra káros rovarok az ország mező- gazdasági termelésében évenként igen jelentékeny károsodást okozván, a folyó évben is különös súlyt kell helyezni arra, hogy a védekezési eljárás minél tökéletesebb és célravezetőbb legyen. I. A gyümölcsfák kártékony hernyóit az 1894: XII. t-dkk 50. §-a értelmében minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március végéig irtani, illetőleg a fákat és bokrokat a hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az ösz- szegyüjtött hemyokafészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó hernyók tömeges megjelenésük alkalmával szintén megfelelőleg pusztitandók. Az irtási kötelezettség kihirdetése, az ellenőrző szemlék s a mulasztások esetén való eljár ás részletei tekintetében az 1911. évi 5000. sz. F. M. körrendelet rendelkezései irányadók. II. A cserebogaraknak kötelező irtását ugyancsak az idézett törvényszakasz rendeli el akként, hogy tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő miódon pusztitandók. A cserebogarak irtási módjára (szedésére és elpusztítására), valamint az irtásnak ellenőrzésére s a mulasztókkal szemben való eljárásra általában ugyanazok a rendelkezések érvényesek, melyek a fentebb jelzett körrendelet 1—7. pontjaiban a hernyók elleni védekezésre nézve foglaltatnak. III. A marokkói sáska irtásáról az 1907. évi XXXI. t.-dkk s annak végrehajtása iránt kiadott 28000—907. sz. rendelet intézkedik. E törvény értelmében, ahol a sáska már az előző években is károkat okozott vagy a sáska előfordulása várható, kötelesek a külső mező- rendőr. közegek, vagy a községi elöljárók a határt minden év április hó 15-től julius végéig állandóan felügyelni. Azokon a birtokokon, amelyek mezőrendőri felügyelet szempontjából a községi határtól elkülönítve kezeltetnék, aZ illető birtok tulajdonosa, haszonélvezője, vagy pedig a birtok önálló gazdasági vezetésével megbízott alkalmazott köteles teljesíteni a felügyeletet. A sáska fellépését a felügyeletre köteles hatósági közegek, valamint magánegyének a törvényben előirt módon bejelenteni tartoznak. A megfigyelés és védekezés, valamint az állami •közreműködés és a büntető rendelkezések módozatai tekintetében általában utalok a jelzett törvény és vég- - rehajtási rendeletének határozmányaira. t IV. A vértetü az 1899. évi 9679. sz. F. M, körrendelet értelmében kötelezőleg irtandó. Minden birtokos köteles birtokán, minden mezőőr és (h egyőr az őrizetére bizott területeken az almafákat folytonos figyelemmel kísérni s a vértetü előfordulásának gyanúja esetén a községi elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. Ha a helyi hatóság a vértetü fellépését megállapította, a birtokos tartozik a kapott utasítás szerint az irtást büntetés terhe alatt végezni. Az ellenőrzés és szakértői útmutatás iránt részletesen az utóbb idézett körrendelet intézkedik. V. A darazsakat az 1902. évi 11974. sz. F. M, körrendelet értelmében az 1894: XII. törvénycikk 52. §-ának második kikezdése szerint a birtokos birtokán, Mz ,3Észalciceietífi a mező- és erdőőri személyzet pedig az őrizetére bizott területen irtani köteles. Hogy a káros rovarok irtása körüli eljárás felől a gazdakiözönség és a hatóságok egyöntetűé és behatóbb tájékozást nyerhessenek, ehhez a rendeietémhéz mellékelem a hernyók, cserebogarak, a marokkói sáska, vértetü és a darazsak irtására vonatkozó útmutatások megfelelő számú példányát, mely útmutatások az újabban végzett kísérletek eredményeinek figyelembevételével készültek. intézkedjék a törvényhatóság, hogy ezek az útmutatások az elsőfokú közigazgatási hatóságok és a községi elöljáróságok között szétosztassanak, az illetékes hatóságokat pedig figyelmeztesse, hogy az idevágó törvényes rendelkezések pontos végrehajtásáról való gondoskodás kötelességüket képezi. Minthogy a védekezésnek csak akkor lehet sikeres eredménye, ha az irtás alaposan, lelkiismeretesen, de főleg egyöntetű eljárással és egyesült erővel hajtatik végre, különösen szigorú kötelességévé teszem a községi elöljáróságoknak, hogy az irtási kötelezettségekre vonatkozó törvényes rendelkezéseket, valamint az irtási útmutatások lényeges tartalmát a szokásos módon több ízben tegyék közhírré, úgyszintén az irtási munkálatok ellenőrzését felelősség terhe mellett a legnagyobb gonddal gyakorolják. Azon esetben, ha a védekezés célszerűsége tekintetében felmerült esetekből kifolyólag közelebbi szakszerű tájékoztatások lennének szükségesek, vagy a mezőgazdaságot károsító más állatok lépnének fel veszélyeztető módon, a védekezés teendőire nézve a m. m. kir. Rovartani állomás (Budapest, II. Intézet-u. 1.) az ér(deklödők megkeresésére megadja a szükséges útbaigazításokat. Végül felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy jelen rendeletem végrehajtásának eredményéről hozzám folyó évi október hó 31-ig jelentést tegyen. E jelentésben említést kell tenni a következőkről: a) előfordult-e számottevő mértékben a káros rovarok valamelyike? b) ha igen, miként végeztetett az irtás s minő eredménnyel? c) hány személyt kötelezett egyenes feihávással a hatóság az irtásra? d) hányán Ítéltettek el kihágás miatt? e) kötelességmulasztás miatt indittatott-e fegyelmi eljárás valamely hatósági közeg ellen? Gróf Serényi Béla s. k. Emlékeztető. Az O. M. G. E. sortrágyázó vetőgép bemutatása Hatvanban .március 24 és 25.-én. A motor benzin ára. A benzinmotorra] dolgozó kisiparosok és gazdák részére a kereskedelemügyi miniszter által f. é. február 15-től további intézkedésig, méter- mázsánkint 18 (tizennyolc) koronában állapíttatott meg. PL só befolyása a tejhozamia. Németországi kísérletek alapján be van bizonyítva, hogy a sóadagolás hiányát a tehenek egy ideig minden hátrány nélkül kibírják, ezen idő a tehenek egyénisége szerint kisebb- nagyobb lehet s 1 hónaptól egy évig terjedhet. Azután azonban hamarosan beáll az általános rossz hatás, mely az állatok étvágytalanságában, borzas szőrezeíében, az élősúly apadásában, tejelválasztás apadásában sib. nyilvánul. E zen tünetele a nagy tejhozamu teheneknél különösen erősen lépnek fel és különösen borjazáskor, vagy közvetlen az után nyilvánulnak leginkább. Gyógyulás könnyen és gyorsan jön létre, ha ismét adagoltatik a só. Ebből az következik, hogy ha azon konyhasó meny- nyiség, mely a növényekben, melyeket takarmányo- zunk b enfoglaítatik, teljesen elegendő is oly szarvasmarháknak, melyek nem termelnek tejet, de nem lesz elégséges tejelő marháknak, tehát ezeknek élelmét okvetlenül sóadaggal 'kell pótolni.
