Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)
1912-02-15 / 36. szám
StoKhBiméraeti, 1912. ÉSZAKKELET 4. oldd. A hortobágyi bullaterék rendezése. Gerő állatorvos, mint Debrecenből Írják, javaslatot terjesztett be a városi tanácshoz hortobágyi állati hullaterek rendezése tárgyában. Eddig a Hortobágyon 15 ilyen hullatér volt. ^e nem gondolt ám ezekkel senki sem. Kóbor ebek tartózkodási helyei voltak ezek, amelyek aztán ilyenformán széthurcolták az állati járványos betegségeket. E tarthatatlan állapotoknak nagy része van abban, hogy Hortobágyon 1911. évben 600 darab jószág pusztult el különböző betegségben. Ez pedig pénzben kifejezve százhúsz ezer korona kárt jelent. Ilyen szomorú következmények egyenesen utalnak arra, hogy tovább ezt a ‘rendezetlenséget tiimi nem lehet. Gerő állatorvos véleménye szerint a 15 hullatér helyett hat hullateret kell létesíteni egyenkint 300—600 négyszögöl területen. — Mindegyiket magas, kihegyezett karókkal kell körülvenni, hogy a kutyák hozzá ne férkőzhessenek. Hullaégető kemencéket nem ajánl, mert ezek nem alkalmasak a Hortobágy speciális viszonyaihoz. A hulla füstjétől ugyanis a jószág világgá menne. Dohánytermékük értekezlete Nyíregyházán. A dohánytermelés jövedelmezőbbé tétele tárgyában a G.E.O Sz. által szervezett II. országrészi értekezletet e hó 4-én tartotta meg a Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület Nyíregyházán. Az értekezleten Szabolcson kívül Hajdú, Bihar, Szatmár és Beregvármegyék, valamint Debrecen város gazdasági egyesületei is tekintélyes számi mai voltak képviselve. Vármegyénket, illetőleg egyesületünket: Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás nagy- birtokos, Pethő György a Véesey uradalom jószágigazgatója és Garzó Imre Károlyi uradalmi tisztíartó képviselte (egyl. titkár és több felkért gazda akadályozva volt a megjelenésben). Az értekezleten Zoltán Sándor a szabolcsi gazd. egyl. alelnöke elnökölt. A G. E. O. Sz. és O. M. G. E. képviseletében Szilassy Zoltán orsz. képviselő és Fabricius Endre titkár jelentek meg, míg a m. kir. dohány jövedéki központot báró Natorp Tivadar pénzügy3 főtanácsos képviselte. Elnöki rövid megnyitó után Szilassy Zoltán tartalmas beszédben indokolta a G. E. O. Sz. intencióját, ami az értekezletek szervezésére ösztönözte, melyektől a dohánytermelés terén tapasztalt tarthatatlan állapotoknak gyökeres orvoslását reményű Szilassy felszólalása után, Kállay András volt szabolcsi főispán mint előadó nagy készültjséget tanúsító s mindenre kiterjedő részletességgel ismertette a dohánytermelő gazdák válságos helyzetét, statistikai adatókkal bizonyítva be a jelenben a dohánytermesztés . jövedelmezőben voltát s ajánlotta elfogadásra az aradi értekezlet határozatát. Hosszabb vita után az értekezlet a következő határozatot hozta: 1) A dohány öt osztályba soroztaSsék: Válogatott szivar levelek ára 150 K I. oszt ‘ 100 K II. oszt. 80 K III. oszt. 50 K IV. oszt 30 K 2) Fuvarpótlék emeltessék kinként 5 fillérre. 3) A dohány termelési holdpénz (4 K) töröltessék el. 4) A dohány jég elleni biztosítása állami beavatkozással rendeztesisék. 5) A termelők prémium-ban részesitteskenek. 6) Végül a dohánykertészeknek mód nyujtassék az okszerű dohánytermelés elsajátítására és ösztönzésül, a jobb minőség után jutalomban részesíti essenek. A dohány jövedéket képviselő br. Natorp végül megígérte, hagy a gazdák méltányos kéréseinek a maga részéről leendő igazságos támogatását és illetékes felsőbb helyre pártoló felterjesztését. Mire az értekezlet lelkes hangulatban véget ért. Újabb ebzárlat Szatmár-Németiben. Folyó hó 3.-án Szatmiár-Németiben újabb ebveszettség állapíttatott meg és ezért Szatmlár-Németi város bel- és külterületein levő összes ebekre március 15-ig újabb 40 napi ebzár rendeltetett el. Az ebek éjjel-nappal otthon tartandók megkötve, az utcán pedig csak biztosan záró szájkosárral ellátva pórázon vezetendők. A szájkosár nélkül az utcán szabadon talált ebek kímélet nélkül kiirtatnak. A csetédtartó gazda és a kórházi ápolási költségek. A közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a cselédtartó gazda, gazdasági cseléde baleseti betegségéből felmerült ápolási költségeket a kórháznak nemcsak 30 napra terjedőleg, hanem a cseléd teljes felgyógyulásáig köteles fizetni. A kifizetett összeg megtérítését azonban, ha a baleset nem' az ő hibájából következett be és a gazdasági cse'édsegélypénztárral szemben törvény szabta kötelességeinek eleget tett, ettől a pénztártól követelheti. Az utóbbi jogviszonyokból felmerülő jogviták eldöntésére a rendes bíróság bir hatáskörrel. Az istállótrágya elteregetésérol. A mezőre kihordott trágyát minden körülmények között célszerűbb azonnal elteregetni, mint kupacokba rakni. A kupacokba rakott trágya oldható anyagait a légköri csapadék nagy részben kilúgozza és a földbe mossa. Ezeken a helyeken azután az úgynevezett buja foltok keletkeznek, mert a kupac területe nyeri a trágya legértékesebb anyagait. A kilúgozott, majnem értéktelenné vált kupac szalmája azután nagyon csekély tápértékét és humuszképző anyagot szolgáltat azon területnek, melyen később tereget- tetik szét. A trágyázás célja pedig nem lehet az, hogy a tábla egyes pontjait lássuk el gazdagon tápanyagokkal, hanem hogy az eg£sz táblát lehetőleg egyenletesen. — Igazju gyan, hogy az elteregetett trágya sent ment a kilúgozástól, de igy legalább elérjük azt, hogy az egész tábla egyforma mennyiségben és minőségben nyeri a trágya oldható tápanyágát. Az előbb említett buja foltok pedig eléggé bizonyítják a talaj tápszerítötő képességét, mert e buja foltok több évig is eltartanak és pedig a termés minőségének rovására. A trágya nitrogéntairtalmu anyagai mosatnak leginkább a földre, ezek a buja foltokon a növényt dusabb fejlődésre serkentik, a gabona ezen helyeken tulsürü is lesz, a levegőt és világosságot a további fejlődés e két lényeges tényezőjét önmaga zárja el magától, érése késik, a gabona szála vékony marad, erőteljes kalászt nevelni képtelen s csak ocsut teremi Mi a mezőn való alászántást illeti, ezt eldönteni azon célunk lesz hivatva, hogy a trágyázással inkább termés több letet vagy talajjavítást is akarunk elérni. Ha terméstöbbletre vágyódunk, a trágya alá- szántásával jó lesz addig várni, m5g az elteregetett trágya oldható anyaga a talajba lugoztatott, miáltal a. növény a számára szükséges anyagokat a talajban készen találja és könnyen felveheti. Ellenkező esetben jó lesz rögtön alászántani a trágyát, mert ekkor a szalma korhadása és az o'dhaió anyagok szabaddá tétele a talajban egyidejűleg történik, tovább tart és a talaj ellenállására kedvezőbben hat be és a2t e munkájában elősegíti. Országos állatvásárok vármegyénkben. Sárközön február 12-én; Csengeren és KővárhosszufalLibán február 16-án; Krasznabélteken február 20-án; Királydarócon február 22-én; március 6-án Nagysont- ! >juton ; 8-án Erbőszádán ; 11-én Avasujvároson és Nagy- ! bányán. Vármegyénk áliategészsége. Lépfene: csenged Gacsály; fehérgyarmati Tiszabecs; mátészalkai Nyi- | riklód, Szatmárnémetii Sárközujlak; szinérváraljai Apa t. Veszettség: csengeri szamostatárfalva; erdődi Hirip t.; mátészalkai Mátészalka, Vitka ; NagybányaiÍLá- pesbánya; nagykárolyi Szaniszló; szatmárnémetii Dob- rácsapáti, Mikola t. Rühkór; avasi Avaslekence iő. csengeri Porcsalma ló ; nagysomkuii Nagybozinta ló; szatmárnémetii Garbóié ló. Sertésorbánc : erdődi Géres t., fehérgyki mati Jánk nagykárolyi Domahida. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; Csengeri Rozsály; m., Szanrossályi t., Vetés; fehérgyarmati Nagyszeketes, Nabíád; mátészalkai Hodász 3 u., Kántorjánosi, Nyirderzs, Tunyog, nagyká-rolyi Érendréd t„ nagysom- J kuti Dánfalva, Kővárhosszufalu, Magyarber-ktsz 4 u,. Az „Északkelet“ független politikai napilap hirúetÉseli hözlésépe legalkalmasabb.
