Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)

1912-02-18 / 39. szám

Szatmárnémeti 1912. É SZflKKELET &. i^jassmrnaummmmmmem 5. oldal. ra László ellen pedig lopásért tett feljelen­tést. CSAK MAUTHNER-féte MAGVAKAT vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tud­ják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. A segéd öröksége. Kressl József zentai gazkag üvegkereskedő meghalt. El is temet­ték. Tegnap bontották töl végrendeletét, a melyben 100.000 koronás vagyona egyedüli örökösévé üzletében alkalmazott segédjét tet­te, akinek eddig 60 korona havi fizetése volt. Kressl rokonai meg fogják támadni a vég­rendeletet. Revolver gyermek kézben. A hadházi 'csendőrség feljelentést tett az ügyészségen Barta Gábor 12 éves fiú ellen, aki véletlen- ségből meglőtte Kiss Bálint gazdát .Barta Gabi régóta vágyott egy hatlövetű revol­verre. Addig spórolt, kuporgatott a fiú. mig végié vett egyet magának. A revolverrel el­ment Kiss Bálinthoz, aki szomszédjuk s ott megmutatta a töltött fegyvert. A fiú addig forgatta a gyilkos szerszámot, amíg az el­sült s a golyó Kiss Bálintot a combján ta­lálta. Kstsnatö.ténet. Székesfehérvárról érde­kes esetet jelentenek: Október 8-án elfogtak Székes fehérváron egy vadászujoncot, aki a vasútállomáson megszökött egy katona­vonatról. A szökevény azt vallotta elíogatása alkalmával, hogy Schlemmer Lajos buda­pesti lakotoslegény és nem katonaszökevény, mert csak tévedésből került az újoncok közé. Persze nem fogadták el a védelmet és szu­ronyok között Rovignóba transzportálták az ezrede után. Ott a kiszabott büntetés le* ülése után többszörösen jelentkezett kihall­gatásra és tegnap kiderült, hogy neve az állítási lajstromokban sehol sem szerepel, te­hát igaza volt, amikor tiltakozott az elíoga- tása ellen. Bevonuláskor egyik újonc barát­ját látogatta meg a kaszárnyában, ahonnan nem is eresztették el többé, mert nyomban elindították őket állomáshelyükre, szökése ir­tán meg nem “hallgatták ki a 'büntetése ki­töltése előtt. Most hazaeresztették, de egy­ben eljárást is indítottak ellene, mert a meg- okoláss zerint illetéktelenül vette fe! a zsol- det és illetéktelenül élvezte kaíonáék Irigy­lendő ellátását, még az ártatlanul szenvedett büntetést is. Háromesz'endos menyasszony. Igazi sa­lamoni bő'.csességü ítéletet hozott a napok­ban a cettei főtörvényszék. Egy három éves árva leánykát, aki egyik leánymenhelyen volt elhelyezve, nemrégiben megharapott az in­tézet kutyája, úgy hogy a leányka ajkan állandó forradás maradt. A megsebesült le­ány gyámja erre bepörölte az intézetet, még pedig nem csupán a szokásos fájdalomdij megtérítéséért, hanem nagyobb kártérítési ősz szegért is azért, mert a forradás miatt a leánynak férjhezmenésre való esélyei csök-i kentek. A bíróság igazat adott a gyámnak és kétezerötszáz frankban állapította meg azt az összeget, amely a leány részére házas* sági kártérítés cimén megtérítendő. Ez az összeg, tekintettel a menyasszonyjelölt ser- dületlen korára, ha csak további tizenöt éven át kamatozik, elég tisztességes summát hoz létre, amely aztán tekintélyes hozománynyá alakul át. Ily körülmények között az udvarias és emberséges törvényszék jóvoltából meg lehet állapítani, hogy egy, veszélynélküli ku­tyaharapás is megalapozhatja valamelyik le­ánynak szerencséjét. Azok, akik javíthatat­lanul és kitartóan a világ megjavításán tö­rik a fejüikeíé #fal8k nem szűnnek meg han­goztatni a két nem egyenlőségét, most, — hogy a törvényszék ítélete nyilvánosságra j került, elgondolkodhatnak az egyenlőségnek I problémája fölött. De eltekintve a furcsa ítélettől, sokan vannak, akik azt állítják, — hogy egy kis forradás csak bájosabbá és vonzóbbá teszi a női, amint hogy a férfi­aknál is növeli a férfiasságot és az impo­náló megjelenést. A bíróság ítéletével a há­romesztendős leányka minden bizonnyal jól járt és talán majd akadnak olyanok is, aki. ken a példa fog és hasonló módon akarják megszerezni kelengyéjüket és hozományukat. Innen-onnan. Sebek magyaráz. »Nem boldog a magyar!« Ezt a ke- ! serü tapasztalatot adta elő nekem a nyáron í Sbők, a szőlőpásztor. Úgy esett a dolog, hogy nagyon le- Tiorgasztott tővel találtam az 'öreg Sebőköt ízőlőkapálgatás közben, hát megkérdeztem tőle: — Mi baj van öreg? — Hát tetszik tudni, meefint egzekvál- nak |ia miatt ja lös fház (miatt ;■— js dühösen bök nagy ujjával a garágya mellett álló viskója felé. — Nem hágy nyugton a tör- viny. ’ — Kevés szóval, öreg, sok az adó? — Nem is leszünk mi bódogok, kérem alásori sose, mert elvitte tüllünk a nimet. — Hcgy-hogy öreg, — kérdeztem tőle meglepetve. — Hát tetszik tudni, mikor már az Is­ten a nemzetségeket is mind megteremtette, hát aszmondta, hogy: »Na nemzetségek, aki hónap legelőször felkel, annak beteljesítem a kívánságát.« — Hát a nimet kőtt fel legelőször. Kér­dezi- az Isten fülle: »Mi kell nimet?« — Bódcgságot meg könnyű iletet adj Istenem! — Meglesz nimet, — szólt az Ur Isten. Másodiknak jött a magyar. — Mi kell magyar? — kérdezte az Ur Isten. — Boldogság, Teremtőm, meg könyü ilet. — Kisőn jöttél, elvitte már a nimet — válaszolta az Isten. — Na akkor nagy iga szakadt ránk, — sóhajtotta a magyar. — Na hát akkor legyen a tiéd az iga — mondta rá az Isten. — Nem is bódog oszt a magyar azóta, — mondtá az öreg Sebők, nagyot sóhajtva. jtt azután a zsidó. — Mi kell Izráel nipe, — kérdezte az Isten. — Boldogság, meg könnyű ilet, Ur Isten — Elvitte a nimet már rigen. — Na mi akkor csalódtunk, — jajgatott a zsidó. — Legyen hát akkor a tiéd a mások csalódása — mondta rá Isten s innét van csak a nagy kamatos pinz is. Jött vigtire a cigány. »Mi kell cigány?« — Bódogság, meg könyü ilnet, — kia­bálta mán messziről. — Elvitte a nimet. — Dikhee mán, akkor sápén kimarad­tunk. — Na hát maradjatok is ki mindenből, mondotta rá Isten; nincs is a cigánynak sem mibül jussa, mindig csak a falu vigin kö- borog. —gy mondta el nekem az öreg Sebők a nemzetek sorsát. Mikor befejezte magyará­zatát, nagyot vágott kapájával a földbe; lehet, hogy nagyon erős volt a dudva töve, dete z is lehet, hogy talán a németre gon­dolt. Másnap megint összetalálkoztam az öreggel, már nem volt olyan szomorú, de még mindig azon töprenkedett: — Hogyan lehet'a z, hogy a nimet csak mindig a ser mellett ül, oszt mégis jól megy a sorja. — A magyar meg dogozik, oszt még sem bódog. M—r. Közgazdaság. Gabottaíizlef. Buzakinálat és véíelked mérsékelt, Nyu­godt irányzat mellett 6000 mm. került forga­lomba 5 fillérrel drágább árakon. Egyéb gabonanemüek szilárdak. Idő: nyirkos, ködös. Búza 1912 áprilisra —- — 11-92 yy v májusra — — — 11 —83 Rozs „ áprilisra — — — 10-—63 Zab ápiilisra — — — 10—38 Tengeri „ májusra — — _ 9-—04 yy yy júliusra — — — 8-97 Repce „ — _ 8-84—85 yy v — — — 15-55-56 Feielős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Kömjvayetiída. i fiirdefő hözOnság figyelnií’bB. Az »ÉSZAKKELET« egyed ü'i független politikai napilap Szatmárvármegyében s igy abban a helyzetben van, hogy olvasói közé kivétel nélkül a társadalom minden osztá­lyát sorozhatja. A hirdető közönségnek vélünk szolgá­latot tenni amikor közöljük méltányos hir­detési tarifánkat s hirdestés közzéiételre a- jánljuk lapunkat azon kijelentéssel, hogy a hirdetések csinos, ízléses kiáliíását, kívánat szerinti pontos közlését mindenkor a leg­nagyobb figyelemmel eszközöljük. bjc cn — >* 1 10 52 104 300 5 ra szeri közlés. ­- Az árak koronákban O egyszeri megjelenésre értendők. 1 20 16 12 10 8 V 2 10 8 6 5 4 74 5 4 3 2-50 2 78 250 2 r50 1 25 1 V16 L75 1-•75 —•65 —•60 Ezen árakból előrefizetés esetén 20 o/o engedményt nyújtónk. Szallag hirdetések és reklám hírek el­helyezés szerint, külön megegyezés alapján dijaztatnák. Az »ÉSZAKKELET« kiadóhivatala Szatmárnémeti, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom