Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)
1912-02-18 / 39. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET .5. oldal. Gallérok gőz mosása ggX jJi^L táköi'fBünsel MIMm. l*^j ípP||| JL ^ ííésim?. n á*s glacé Mjt8**kezty; k, t utorok, __ __ ssőnyege^ tisztítása. Gy árfőüziet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Atti!a-u. 2., Nagykároly Szécheuy.-u . 3 Alapiítatott 1886 Beton-kut szerezhetők be. áteresz, hidcsövek, továbbá vályúk és víztartó medencék valódi jó minőségben és csinos kivitelben Szatmáron csakis Kosa BeHtalannál ßi íSűSiL iZ ■’ 'S TD 2wi u:i0 L. i í *>íIL dS Beton-gj'-ár: az országos vásártérrel szemben. Telefon szám: 208 Színház. teg, viszont esténkint mindig bizonyos vissza eses mutatkozik, de mindez már csak keveset számit, mert az orvosok egyértelműen lemondtak róla. Szivgyöngesége minden pillanatban katasztrófát okozhat és éppen e- zért az orvosok nagyon vigyáznak arra, hogy a szívműködést elősegítsék. A külügyminiszter tegnap félig e szméletlen állapotban félre- besaélt. ingatlant akar venni vagy eladni. SSffi s| © jelzálog kölcsönt keres, $aÍHSÜ mie1^ bármiféle gazdasági cikke £.1 I beszerezne. 8® al i a gazdasági elet bármely ágába 8 üli US vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Posztós Héntior Szatmár, Kazinczy-u. »NOBTH B hí ITISH« biztosító társaság főügynőksége. Eladó ház. Küls£sop2s2ámu házastelek mely áll 2 szoba konyha és mellékhelyiségekből eladó. Értekezhetni lehet ugyanott a tulajdonossal. Ismét egy, színpadunkon már teljesen otthonos francia szerzőnek, Henry Bataille- ■ nak négy felvonásos színmüve, magyarban »A szerelem gyermeke« jutott bemutató elő- | adáshoz tegnap este. A darab teljesen a párisi légkörbe, a kokottok hazájának világ városába vezet s a szerelem elhagyatott törvénytelen gyermekének típusát mutatja be. Orlank Line-nak, egy nagy félvilági — hölgynek a gazdag kedvesét, Rantzot ál- 1 am titkárnak nevezik ki. Liare érzi a katasztrófát, hogy e kinevezés, a közpálya el fogja tőle szakítani kedvesét, aki tényleg nem is akar kedvese barátjainak társaságá- s annyira reális jelenet folyamán a végle- ban mutatkozni s egy mesterien megrajzolt ges szakítás tényleg be is következik. A szakítás anya és gyermeke közeledését, egymásra találását hozza. A gyermek, Maurice bosszút akar állni Rantzon, amit elősegit a- zon körülmény, hogy Rántznak fiatal leánya Nelly beleszeret Mauriee-ba, a szerelem- gyermekébe s egy éjszakát tölt annak a lakásán, amely éjszakáról megtudjuk az fehér éjszaka lesz. A leánya eltűnésére egy névtelen távirattal figyelmeztetett Rantehoz másnap elébb az anya, majd midőn ezt fo- gadásnéíkül udvariasan kitessékelik a fia Á\~‘ lit bd s n lóversenyen elkövetett csalásnak leleplezése által arra akarja kényszeríteni, hogy anyját vegye nőül, majd nurt utolsó kártyát, leányának hollétét játssza ki. Rautz az erőszaknak nem akar engedni, midőn a- zonban Maurice kőnyörgősre fogja a dol- gots a kompromittáló iratokat is átszolgáltatja, Rantz is megindul s elmegy kedveséhez kibékülni. A végső jelenet, melyben Rantz egy jól jövedelmező állással a tengeren túlra távolítja el Maurice-ot, teljesen felesleges, egészen elmaradhatott volna, sőt ezen regényes vonásnak a darabba való bevitele elrontja a darab drámai összhangját s az erkölcsi elégtételt is alább szállítja, midőn az anya fiának a tengeren túlra való távozásába oly könnyű szerrel egyezik bele, mintha csak egy éjszakai távollétről lenne szó. A fü^gyedik felvonás felesleges voltán kiviül egyik föhibája a darabnak hosszadalmas, fárasztó jelenetei, mely csak a közönséget teszi próbára, de sokkal jobban kimeríti a szereplőket. A három első felvonás mesteri kézre s a színpadi technika teljes ismeretére vall, s fokról-fokra fokozza a közönség érdeklődését. A fárasztó darab sikerében a főérdem tagadhatatlan Szőke Sándoré, ki a törvénytelen gyermek szerepében tudásának javát Nelly szerepében Harmath Zseni s egy- tárta fel a közönség előtt, szerűségében is meleg alakítása érdemelte ki a dicséretet. Fehér Gyula a már ismert művészetéről tett ezúttal is tanúságot. Jól játszott még Hahn d Aranka, bár játékában erős álpáthosz tapasztalható. nem szereted ngy őt, mint engem. Azt nem, azt nem akarom.... • — Nem Vera, nem. Csak téged szeretlek igazán. Azt nem 1 Szeretőm volt, de mióta téged ismerlek, amióta enyém vagy...... Nem is fejezte be a mondatot, nem is kellett, úgy magához szorította a feleségét, hogy az a szorítás többet mondott mindennél. — Téged. — Ugy-e csak engem? — Senki mást? Senkit. örökké? Ameddig a világ, világ! Hiszem, — tudom. Nézz rám! Vera tágra nyílt szemekkel nézett az ura szemébe. A leikébe akart látni. Akarta, hogy lássa annak a tiszta, fehér lelkét. — Akarta és látta. Nem hitte, amit a faluszája beszél. Az szófia, amire nem lehet adni és — ő maga mondta, hogy nem igaz... Vég- hetetlen igazságot olvasott ki a szeméből, pedig az meglehetősen réveteg volt s az a Kis nyugalom, amivel visszanézett a felesége kérdő szemébe, az csak erőletett, kínosan erőltetett tekintet volt. Egy paránya lepte meg a lelkifurdalásnak, mint amikor a napsütötte tájon keresztül szalad egy szellöüzte felhőái nyék. Ott húzódik az ő lelkén végig egy árny. Egy fosztó felhő futó ^árnyéka és az ott kóvályog a lelke előtt és azt szeretné elrejteni és az sikerül is, mert aki elől rejtegeti, az sem akarja meglátni, at sem tudja meglátni. ■— igazat mondtál. Az asszony odatartotta az ajkát, csókolja meg az ura. Ezért az igazért megérdemli. Hosszú, forró csókot nyomott az ajkára. I 1 Két karjával átfogta a nyakát, úgy szorította magához. És mikor leoldotta karját az ura nyakáról. lefeküdt a harmatos fűbe s egy hosszú fával felélénkítette a szunnyadni kezdő zsarátnokot, lángnyelv most megint felnyúlt a magasba, kettőt-hármat lobbant, mintha figyelmeztetné azt a két szerelmes embert, hogy ő is ott van s hogy ő is látja őket. Felcsapott újra. Megint rájuk világított sejtelmes, káprázatos pírjával. Csendes, elható zsarátnokropogás kísérte megjelenését; — mintha éjfél órán kóbor lélek jelennék meg. A szegény asszony felszökött, odabujt merengő, eíkomorodott urához s lassan súgva, télve kérdezte: Nem az ö lelke ez, nem a Júliáé? % legjobbat és gUiffn kávékcreskedfiné! Szatmár. Kazinczy-u 16. sz legolcsóbban 0©BlÍ"Í@ «^ISál퀧0$ „Mokka keverek“ cégein kíüftnlegessége 1 kg beszerezhetünk: ™ ... 4.40 korona villany er- ve! -pörkölve. Kávét iiflrihé 4élfe|p^?fán Győry Károly üveg és porcellán üzletét Deáktér 9 sz. alá a U&lBÍ l!lll5iyS5£Bu saját házába helyezte át. T» ®asr Telefon szám 232.
