Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)

1912-02-06 / 28. szám

fintaSmfoet!, 1912. fillR8KELET 4. oktal Bikavásár Szaímáron 1912. évi március hó 13-án. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület szokásos bikavásárát ez évi március hó 13-án tartja Szatmár- Németiben a városmajorban. Felhajthatok magyar és nyugati fajta tenyészbikák. Bejelentési határidő:. 1912 évi március hó 9-e délután 5 óra. Bejelentések a Szaímármegyei Gazdasági Egyesü­let titkári hivatalához Szatmár-Németi Deák-tér 2 szám alá küldendők. Bejelentendő: a bika tulajdonosa, neve, faja, le­származása, kora, színe, eladási ára, a behajtás ideje; térdijak a bejelentéssel egyidejűleg fizetendők. Térdij darabonként éjjelre 2 korona, nappalra 1 kvrona; a bejelentési határidő, 1912. évi március hó 9-én túl történő bejelentések után a térdijak kétsze­rese lesz felszámítva. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre alinozottjistálló- ban helyztetnek el, a takarmányról azonban a tulajdo­nosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség szükség esetén beszerzési áron takarmányt is bocsát rendelkezésre. Eladások után az egyesület részére a bejelentési ár 2 százaléka a helyszínen kifizetendő. A bejelentett áron az eladás kötelező, j "érvényes eladást a beje­lentett áron a rendezőség is eszközölhet, éppen azért az eiadó és vevő közönség felkéretik, hogy az eladás, illetve vétel megtörténtét a helyszínen levő irodában szíveskedjék azonnal bejelenteni, annyival is :nL;hb, mert az eladások csakis a íennebb említett 2 százalék nyugta melletti befizetése után érvényesek, mely össze­gek felpénz gyanánt szolgálnak, s ezekről kapott nyugta a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó által kész- pénzgyanávt fogadtaíik el, A vásár délelőtt 9 órakor kezdődik, a bikák azonban legkésőbb reggel 8 óráig a helyszínre veze- tendők. A vásáron résztvev^Vt-A — .......... ...jU bUlÜl eszKöz­...MVUt Világossy Gáspár egyl. titkár. Ä cukorgyár küszöbön levői felállítása alkalmából szükségesnek látjuk gazdáinkkal a »Mezőgazdasági ,Szentle«, eme kiváló szaklap alapján, a cukorrépa ter­Miután Szatmárvárm ?gye gazdasági fel­ügyelője, valamint a szomszédos vármegyék gazdasági felügyelői e vásáron fogják a köz­ségek részére a tenyész apaállatokat az állami kedvezmény megadásával beszerezni, felhívjuk különösen Szatmárvármegye községeinek elöl­járóságait, hogy az állami kedvezménynek meg­szerzése céljából már most forduljanak Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő úrhoz (lakik: Nagykárolyban); mert az állami kedvezményt nevezett gazdasági felügyelő ur által kiadott s lapunk ez évi 2. számában közöit körlevele ér­teimében csak azok a városok, községek, gaz­datársulatok, birtokosságok és gazdakörök kap­hatják meg, melyek ez irányú kérelmüket a vá­sárt megelőzőleg terjesztik be nevezett felügye­lőséghez, a vásár napján benyújtott kérelmek nem lesznek figyelembe véve. Venni szándékozó községek elöljáróit, illetve meg­hatalmazottait felkérjük, hogy a községi hivatalos pe­csétet magukkal hozzák. Marhalevelek átírása a helyszínén fog eszközöl­tetni. Szatmár-Németi, 1912. február 1. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében: Teleki Géza gróf egyl. elnök. ölelésnél is annyira káros szárazság hatásairól néhány sort közölni; i »Amint augusztus és szeptemberben egy meleg és száraz időjárás elősegíti a répák teljes megélését és cukortartalmuk kifejlődését ép úgy egy hosszabb ideig tartó szárazság nagyban csökkentheti a termést, sőt azt teljesen kétségessé is teheti. Mert valóban a répa egyike a legnagyobb vizsziikségletü növényeknek s midőn a legnagyobb gonddal készítjük el és trágyáz­zuk aiája a talajt, gondot kell fordítanunk arra is, hogy a növény megkaphassa a szükséges vizmermyfeéget is, talaja kellő nedvességű legyen. Ä gazda ha nem s tudja teljesen megszűntetni a szárazságot, de legalább gon­dos eiővigyázattál annak hatásait csökkentheti, úgy, hogyf öldjein kevesebb lesz a kár, mint a szomszédos táblákon. Melyek a szárazság hatásai a tiatai répán s mennyiben akadályozhatjuk meg ezeket, ez volna a két kérdés. Ä szárazság kezdetén a legidősebb leve­lek, melyek ekkor még zöldek és duzzadtak, ráncosod­nak, összezsugorodnak és igyekszenek összegömbölyöd­ni főleg azért, hogy a párolgási, a külső levegő ha­tásának kitett felületüket csökkentsék s ilyenkor mint­egy nagy alakú, fiatal, rendesen f j:ődő sziv'evélre emlé­keztető alakjuk lesz. Később a levél körülete a levél szélétől kezdődöleg, sárgászöld szinü kezd lenni, mely szineződés később világos sárgába megy át, még később pedig barna lesz; ugyanezen időben a levél elveszti duzzadtságát, elhervad, elszárad és elhal. Az egész nö­vény életműködése fokróí-fokra csökken s végű: asziv- rész minden növekvése lehetetlen lesz a nedvesség hiány vagy a taisjiápsóoidat túl öménysége miatt s a répa elveszti szivét is. Ä baj, mely kezdetben lassan lép tel, később, amint a száraz időszak tovább tart, gyor­sul s a csapás annál nagyobb, minél fiatalabbak a ré­pák. A szárazság megmutatja, hogy ugyanazon parcella egyes répaegyedei között milyen különbség van., mert azok nem szenvednek egyformán, a legéletrevalóbbak, jobb és nagyobb gyökérzettel bírók hosszabb idrin hír. ........ ,a_mkidd es Kevésbbé kifejlő­dött répák csekély mértékben assimilálván és csekély fokban párologtatván, hosszabb ideig elleníállnak a szá­razságnak, ez absoiut értelemben igaz, mert az általuk elfoglalt földterületet mégis nagyobb mértékben használ­ják ki. Valóban, a répánál a növény absorptio szervei relative gyorsabban fejlődnek, mint az absorptió okozó- dik s ha a szükségletek a karral növekednek, a növény kevésbbé jól van ellátva a szükséges szervek­kel, hogy ennek eleget birjon tenni. A növény fejlődésé­nek ezen egyenlőtlensége magyarázza meg, hogy a szá­raz időszak vége felé a répaíöidön itt-ott kisebb-na- gyobb foltok támadnak, melyek körül egy gyűrűben a növények életműködése szintén hanyatlást mutat. Vé­gül, mint a répa kipusztulásának indirekt oka felemlít­hető az ilyen száraz időszakban rendszerint fellépő Aphis papaverisis. Az ilyen szárazságnak kitett talajo­kon a talajban télen a nedvességet igyekezni kell fel­fogni, ezen rendszerint laza talajokon inkább szalmás trágyát kell alkalmazni, mely a' nedvességet jobban ma­gában tartja, a termesztendő fajtát gondosan kell meg­választani, tavasszal lehetőleg korán vessünk, hogy a növények’ életerősek legyenek, az egy négyzetméteren levő répák számát lehetőleg csökkentsük, ezenkívül a lehető -sokszor alkalmazott kapálással igyekezzünk a talaj nedvességét megőrizni, mert ezáltal irtjuk a gyo­mokat, melyek pedig szintén nedvességet használnak el s elrontjuk a talaj kapiilaritását és igy megakadályoz­zuk a talaj gyors kiszáradását, a mi előnyünkre lesz annyira, amennyire hátráltatni s az ebből eredő kárt csökkenteni tudjuk. • Ä tö rzskönyvezésre kölzlszetl állat levágása. Fölme­rült esetből kifolyólag elvi határozatban mondotta ki a belügyminiszter, hogy a sertések eladása vagy levágá­sának a törzskönyvvezetőkhöz való bejelentésének el­mulasztása nem kihágás. it-* í flaMi p p bii ii-A.:- t* ^ * '»*' £' 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom