Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-10 / 6. szám
Saa4*éraó**i«ti, j 9\2. ÉSZAKKELET 2. oida. TBpALAF, cilinder és sapka újdonságok, divat nyakkendők, fí»ZíNHÁ2l blousok, sálak, arany és himzett táskák Francia bőrangol börkeztyük, úti takarók, szivar, szivarka és pénz- » és selyem kezfyük, Szőrme karmantyúk és boák, kötött sap~ atércgamhurák, frack ingek és divat harisnyák stb.. — — kák és kabátok, csinos gyermek és serdült leányrukkskák és érkeztek SSs divat harisnyák érkeztek Somlyay divatáru házába SEaák-tér 10. Telefon 239. ______Gyönyörű választék pongyolákban és blousokban. Síiiion próbaterem 5 Telefon 239* itélptr ől miiért nem tesz említést. Polgármester kijelentette, hogy e tárgynak; tekint- tve az ellenfélnek a város elen efoglalt álláspontját; a felszínen tartása inkább árt mint használ a város érdekeire nézve; a jelentésben azért nem tett erről említést. Különben is az ügy legközelebb a közgyűlés, elé kerül s a bizottsági tagok teljes tájékozást szerezhetnek. Dr. Kelemen Samu kijelentette, hogy kötelességét teljesieífe akkor, midőn felszólalt. A közgyűlés ezek után a polgármesteri jelentést tudomásul vette. Kovács István a vízvezeték és csatornázás ügyének állásáról referált s kérte a bizottsági közgyűlést, hogy a munkálatoknál, az ügy sikere érdekében támogassa öt; A városok segélyezésére felvett 1 mil- 'lió koronás kiutalása tárgyában a közgyűlés a városnak jutatot 15000 koronán kiviül még további 5000 kor utalása iránt fel- terjesztést intéz. őfelsége 80-ik születés napja emlékére tett 25000 koronás alapítvány ügyében a kelt miniszteri leiratot a közgyűlés tudomásul vette s annak értelmében határozott. Polgármesternek a köz és gyámpénztár j vizsgálatára vonatkozó előterjesztését tudomásul vette. Dr. Gross Henriknek a város töltelékéből való kibocsátása iránti kérelme teljesit- tetett. v Az erdei termékek egységárának megállapítása tárgyában tett javaslatot a közgyűlés elfogadta. Itt Dr. Kelemen Samu a- zon inditjány tette, hogy erre vonatkozólag a város hivatalos lapjában (?) tegyen hirdetményt közzé. Hirsch Jakab szappan és gyertya gyára részére 10 évi községi adómentességet, 5 'évre a villamos áram hektóvatjűnak 1 fül. engedélyt, és annyiban 35 munkással dolgoztatna állandóan, az esetben minden egyes munkáífi tfán évi 50 kor. szubvenciót szavazott meg. * A városi bérháznak házi kezelésben va- ■ <ló bérbeadását; a Szatmárhegy nagyíippa ut költségeihez 500 koronával való hozzájáruld sáí a közgyűlés kimondta. 5 utkapáró részére fejenként a folyó évre 25 kor. jutalom szavaztatott meg. A Szatmárhegyi gör. kath. egyház leíkészi lakéihoz szükséges faanyag megadását, s a vízvezetéki és csatornázási munkálatok költségeire 600,000 kor folyószámlahitel igénybe vételét elhatározta a közgyűlés. Ez után a színigazgató választásának ügye került sorra. Mielőtt az ügy tárgyalásába bocsátkozott volna a közgyűlés, a főispán kijelentette, hogy az ügy tárgyalásra nem érett, mivel a szín ügyi bizottság a választást meg nem ejtette s a közgyűlés pedig a választásra nem jogosult. Elfeledte azonban a főispán ur, hogy a szinü- gyi bizottságot a választás jogával a közgyűlés ruházta fel s amennyiben az e jogával nem élne, úgy a közgyűlés jogosult azzal élni. Dr. Farkas Antal- igen helyesen rámutatott arra, hogy a szín ügyi bizottság a választást nem titkosan, hanem névszeDe lássuk mit határozott a Kausbeli társaság. Az előbbi két ur jött asztalomhoz e szavakkal; Tévedés van a dologban, tár saságunkból nem piszegett senki, hanem az egyik társunknak fáj a foga azt szívta, sze retjük mi is a styutut s ha nincs ellenére, xioumentálni akarva barátságos indulatunkat (asztalához jövünk mindannyian. Tessék — feleltem. A cigány folytatta a sty-tuf,- s a rátelepedett társaság téli teli füdővel dalolta hozzá eredetiben az oláh szöveget. Ezen Pál fordulással impresszoimat következőkben lösszegeztem: a társaság azon hitben van, hogy én oláh vagyok, ők szerbek s mint Iték, de mikor megtudták, mit a torontáli ilyenek ellenségei az oláhnak, azért piszeg-' Hék, de mikor megtudták, mit a torontáli lapok 5 ivén is bőven hoztak a sportyy y-ovat alatt, tehát hűből ismerős volt elöük (magatartásukat rnegváltoztaták, de még min-‘ tdig azon hitben, hogy oláh vagyok. Csak sziestát vártam s az alatt megmagyaráztam, hogy oláh nem vagyok s ha volnék is nincs igazuk, hogy az oláh nótán haragusz nak mert a nóta intemaciouáüs dolog s ha légy szépmelodia szép marad akkor is, ha hottentotta csinálta is. Egyébként magatartásuk igaztalan más szempontból is. E- Mert Magyarországon oláhok vagy ha (obiban tetszik románok nincsenek, valamint szer falakt sflkcsenek, csak hitvallásra nézve van- > nak küiömböző csoportok; hanem csak szü-- letett magyarok és magyarosodott magyarok' Szerb nemzet ven Szerbiában, oláh vagy 'román nemzet van oláh ország vagy Romániában. S aki a vallá ^szabad gyakorlását, mit a magyar törvény mindenkinek biz' Hősit egy kalap aiá veszi olyan tüntetésekkel 'mik Szerbiában vagy Romániában helyén le-,' fhetnék azok a magyarság ellen tüntetnek vagy önmaguk ellen. S annak a nagy magyarosodott városnak öt fia igazat-adott nekem1. Jelen tárcámnak megírására az Impulzust az szolgálta, hogy Dénes Sándor urat la »Szamos« felelős szerkesztőjét, a Panhoniabeii Cabaretrö! irt referádájáért négy- Imagyarosodott magyar doktorátussal bíró 8-( atal ur provokálta. A cikkben becsületsértőt kifejezés nem volt. Úgy hallom a cikkek tenorja bántotta az urakat. Dénes Sándor ur tullovagias volt akkor, mikor megnyugtatta az urakat azzal, hogy kijelentete, hogy becsületükben nem akarta sérteni az urakat s a cikek tenorját kifogásoló uraknak fegyveres elégtételt adni késznek nyilatkozott. De van a Dénes Sándor ur cikkében 'egy bizonyos bántó factum lenyögezve a következőkben: »Semmi közünk nekünk a fővárosi orfeumokhoz, most Szatmáron va gyünk és nem Budapesten« Constatálom, : hogy a Dénes Sándor ur cikkei sem általa (sem a négy ur által nem lett dementálva ;roclificálva. Tehát ezen cikkekben foglaltakat s így a fenti idézetett megtörfénfnek ■kell tekinteni. Hát itt aljúnk meg! Mit gondot négy magyarosodott magyar ur, hogy Szat-. már már Romániában van. Hát amit Buda-’ pesten tüntetés nélkül lehet előadni, azt Sza~< ■££ " gőzmosógyár és :: jjaMBWBNv “ ■> vegytisztitó-intézet Üzlet: Kazinzcy-utca II. SZATIMIÁR, lyártelep: Kölcsey-utca 8. Beton-kut «erezhetek be. áteresz, hidcsövek, továbbá vályúk és víztartó medencékvalódi jó minőségben és csinos kivitelben Szatmáron csakis :: Kosa Bertalannál Beton-gyár: az országos vásártérrel szemben. Telefon szám: 208.
