Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-24 / 18. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET ............................... n il i Apponyi , az obstrukció mellett. • I Szinte példátlan az utolsó parlamenti é- ! 1vek történetében az a döntő jelenség, ame- j Igei az appropriációs vita nyert az egész poétikai helyzetre való kihatásában, Azelőtt u- gt janis a tölhatabnazásí vita fölmelegitése volt a budzsétárgyalás során elhangzott beszédeknek : a pártok vezérszónokai ismételték azokat az érveket, amelyek alapján bizal- ] wat vagy bizalmatlanságot szavaztak 8 kor (Hánynak. Most a vajúdó politika kijege- cedő pontjaiéit az appropriáció, nagy kérdések elöntő mérkőzése, szemközt álló táborok riadója, a küszöbön lévő nagy események kialakulásának irányitója. Apponyi Albert gr. beszédét várták mindenütt a legfeszültebb érdeklődéssel. De mielőtt a Kossuth-párt szó uoka beszélt, a kormánypárt szolgálatot! né imá csezmetét a meginduló nagy harchoz. HHegedüs Lóránt, az appropriációs javaslat, előadója — kétségtelenül a kormánynyal vs tó teljes kontaktusban — a választójogról beszélt, amelynek szükségességét azzal okolta okolta meg, hogy az uj adótörvények folytán sek választó esik c! választói jogosultját gátöl. 1913. elején meg kell csinálni a választási törvényt. — mondja Hegedűs, csekély egy évi moratóriumot adva a többség- tóék. Konstatálná kell, hogy ez a kijelentés ®z ellenzéket hidegen. hagyta. Apponyi impozáns, nagyhatású beszéde felölelte az időszerű politika egész anyagát (Elítélte'a kormány eljáráséi, hogy a fegyverszünet ideje alatt nem tett kísérletei a vgy.-oy-. s hétre megkötésére. Majd a választó .cgró! beszélt. Politikailag érthetőnek.' és. mzgokoltnak tartja, hogy a justii-párt az általános választójogért küzd. A Kossuth- párt azonban a koalíciónak a király Iga! kötött választójogi paktumát ükvidálinak — tartja. Nyilvánvaló, hogy itt Apponyi a saját passzivitását jelentette be csupán a választójogi harcban, mig pártjának számos tagja a választójog töltetlen megalkotása*) kívánja. Azután a törvényhatóságok obst- ruleeióellenes tölirataival foglalkozott és kou-j cessziós politikát védte, mert a magyar parlamentnek nincsenek más íegyvéréi a nem* zeti követelések érvényesítésére. A vártne- jgyék produktív munkát kivannak a képviselőháztól. Talán a véderőreformot tekintik vannak? — kérdezte Apponyi az egész balol- jtíaí tapsai közben. A véderőiefomr közjogi sérelmeinek íel- tsorolása után az obstrukció jogosultságáról beszéli. Nem tartja ugyan jogosultnak az obstrukció fegyverét követelmények kierőszakolására, de nem tudja elítélni azokat, akik a nemzeti jogok érdekében bármilyen parlamenti fegyverekkel harcolnak. Amig közjogi sérelmek varrnak, nincs ember, aki a rendkívüli eszközök használatáról lemondana. Az tán figyelmeztette a Ház elnökét, hogy ne kísérelje meg erőszakkal megtörni az obst- rukciót. mert úgy sem ér célt vele. A kibontakozásnak szerinte egyetlen útja: a kiegyenlítés. Aki más eszközökkel dolgozik, azt elsöpri a nemzet. Nagy hatása volt Apponyi beszédének a 'Kossuth-pártra. A folyosón zajos ünneplésben Vészesitették a szónokot. Justh Gyula is melegen gratulált neki. A Kossnfh-pértnak egy tekintélyes csoportja most mér semmi aka- ddályt nem lát a Justh-párttn! való harci együttműködés utján. Az obstrukció teljes e- revei föltárnád, — ez már egészen bizönyoaí A kormánypártot nagyon lesújtotta Apponyi beszéde és mozgatóm indult, hogy Tisza István szögezze szembe az ő véderős muszáj* .ágyúját Apponyi nemzeti érveinek. András$y gyula gróf is fölszólal a vitában, amely i- gen nagy tér jedeimünek Ígérkezik. Valódi ürltevei*» sí m e r* i k mi másu, hogy a közvetítők milyen óriási jővédelmeket húznak csekély munka áirán és \tisztán azon az alapon, hogy közbe vannak. iktatva. A középbirtokos kö lesön szerzésében már a személyi hitel is }6 nagy szerepet játszik . A nagybirtokos és a túl nagy birtokosi teljesen munka nélkül él, neki nem szükséges birtokának még csak a szellemi igazgatását' is kezébe venni, mert azt is ellátatja a gazdatisztek igen nagy számú seregével, ellenben a középbirtokosnak már a szellemi igazgatást, tehát egyéni tevékenységet is ki kell fejteni, mert ő már teljesen munka nélkül nem élhet, mivel az esetben, ha nemi dolgozik, birtokának jövedebnét, illetve annak nagy Irészét, nem tudja saját szűk ságiét«* kielégítésére fordítani. Ezen birtokos osztály -.pedig úgy számban, erőben és közgazdasági 'hatalomban egyre gyengül, elfoglalja helyét a hivatali középosztály, amelynek közgazdaság! politikai sulija már elenyésző csekély, függetlensége pedig talán nincsen is. Nagyon kevés középbirtokdos van az oi szagban, aki az intenzív gazdálkodási rendszert birtokán jHegvalósátani képes, mert ehhez elsősorban pénz szükséges, és szükséges az. hogy a kö zépbírtokos fizikai és szellemi munkaerejét iia. dja, mint termelő erőt, a másik két termelési ‘-jószághoz, a birtokhoz és a pénzéhez. cipók párja 14 korona. asákíír I. A mezőgazdaság és a bankok ). Irta Szabó Miklós. A magyar földbirtok jó nagy hányada intenzív gazdálkodási rendszer alatt áll s az e rajta gazdálkodási rendszerhez pedig elsősorban befektetés szükséges, sa befektetésihez pedig pénz kell. A magyar pénzintézetek szervezete azonban nem felel meg a követel, (menyeknek, nem fele! meg pedig abból az egyszerű okból, mert nincsen arra berendezte. A nagybirtokos kap ugyan pénzt jelzálogos hitel alakjában, de mig ahhoz jut, a bankár, az ügynök, az ügyvéd közben jöttével mehet a kölcsönszerzés. Az pedig köztudoKózdijuk e cikket, bár fejtegetéseivel nem értünk mindenben egyet. A Szerk. A kisbirtokos gazdálkodási rendszere pedig meglehetős rossz. Habé minden munkaerejét is belefekteti, nemcsak ő, hanem a saját házán épe is, csekély szellemi ín felLigen* : fiával bírva, a váltóra és beriebelésre ka- j púit pénzt sem tudja kellően a szükséges célra «‘ordítani, birtokába befektetni. Tanulni •nem- szerér, konservaii vizű mséből egy szemernyit' nem enged, pedig az újabb éra alatt j sek 'gazdasági előadást hallhat, megát ké- : pezhefné. Ha pedig ilye :ek a körű menyek, | akkor a pénz a kisbirtokos kezében nem j az a termelő erő, amely a holt természetet 1 ks a munká' elevenné teszi, mozgásban tartja. Ezeket a viszonyokat tartottam szüksé- 'íjesnek megvilágítani akkor, amikor meg,álja- i V-‘hatjuk, hogy a magyar bankok leginkább az iparosok és kereskedők érdekeit szolgálják i személyi hitelt csak azok kapnak, mert ért- j 'heioieg a pénzt a végtelenségig uyyszol- I ván forgatni képesek, nem úgy, mini az idő- j járáshoz és a földhöz olyannyira lekötött ! földbirtokos. i , Kérdés az, hogy miért nem kap a földbirtokos pénzt oly feltételek mellett, mint az iparos, avagy a kereskedő. Azért, inért a gazdálkodás nem nyitott könyv a bank előtt mint az iparos, vagy kereskedő üzletéé. A DudLáiS Ist¥ási épüieí és iiití-buior asztalos ^Bányai-ut lí. szám.^ Elváltatok minden e szókba vágó munkákat. Tervvel és költségvetéssel szívesen szolgálok. B. pártfogást kérve tisztelettel Dudás István. %7rí *| ~ | rtí/vo ém fammmoffmd} cafó&t 8ae§€fc*?n^§» í ^L^£ÍJ1Js$ jüísa a gör, fcrói. ta^oHnÉ Mewhm^ - Ä» K«£o i^48S«méa*s»élidMI 2-:%épej^£i* kizárólagos egyedüli eléntslíé|* íkatraár városa ét Tfcf&fcetee. -- A ttf^g NgfoV gj-úiioíáöyü varrógépeit toedveíő részteííL&eÉésnt Áramom. Vsndgép«és£ & ifSfóöSsea faaflgiea^zeitbea a tegnagfof w:-.ncxi • . 3 fpfrf>}cg('hh áruk meffpfi. — A n, A. iwíta* fcírw?; ?w4fo. fliwfátfheS ’RMK %Jt§f Gallérok gőzmosása WWJL JL *1 ^éati«ii*wkák. glaeé töhöfíáinsBl íéa JraÄJlJÄjl ©är M szémyegek. Üs/limam, Gyár főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-8. 10. Pe’vételf áz.lst: Kazinczy-u. 17.. Aétita-u. 2„ Nagykároly: Széchenyi-«! .<»3.’Alapittaíott tMp
