Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)

1911-11-01 / 229. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 3. óidat s CSta-Héroik gőzmo- s&sa tikkőrféimyel i t !( )hó fehérre i i i Öletek: Busaiík y-js-jjto E & Bagteay-afea M2-2S3 1 ÍL SS Stájer Pál Kferimnnlr41r glas­sé kcísrfcrrij.k. Mbrok sueÄaje-^»?s t'i'ctitTaa. llÍÉ®S2s~2fi2 & $L Aiapuva 188ö-ösui. ségas napszámosak, — hogy akár kartel- lel, ak.tr sztrájkkal emelje a jövedelmét. A tisztviselőt felül és alól egyaránt szorongat­ják. A házi urak stájgerolnak, az élelmi­szereket drágítják, a ruhát és minden ház­tartási cikket négyszeres, ötszörös árban kap. •Ámde ő nem kérhet több fizetést, mert Lu­kács Lászió drágít ugyan, de nem a tisztvise­lőnek, hanem a hadseregnek. Nem a tiszt­viselőnek, amely dolgozik, hanem a katoná­nak, amely henyél és urizál. De hiszen a dohány és pálinka drá­gulását, még arra is lehetne magyarázni, hogy Lukács azért drágítja meg, mert ezáltal leakarja szoktatn ia népet a két drága mé­reg élvezetéről. Azt is mondhatná valaki,— hogy az alkohol veszdebnes mérgét, amely annyi idegbajt és annyi bűnt termel, azért drágítja meg, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak és így Magyarországon a köz-, erkölcsi ség és a közegéGIgJsgg jobban felvi­rágozzék. Ám d'e ezt nem mondja senki, mert mindenki tudja, hogyha Aa miniszter bizo­nyos volna abban, hogy a drágítás csökken­teni fogja akár a dőhariyméreg ,akár az al­kohol méreg fogyasztását ,— bizony nem emelte volna fel. Ennélfogva íenmarad az a nem épen atyai gondoskodása az államnak, hogy a sok milliót ismét csak azon a közön­ségen hajtsa be, amely ma is nyögi a súlyos terheket és a drágaság által teremtett helyzet alatt szenved és vergődik. Az állam tehát nem a gazdasági hely­zet fellendítése által teremt jövedelmi forrá­sokat, hanem a meglévő terheket fokozza s épen azokat a cikkeket drágítja, aminek fo­gyasztása a tömegek szenvedélyét képezi, s amiről az emberek nem is tudnak lemondani Az a helyzet következik be tehát, hogy még nagyobb lesz a drágaság által okozott nyo­mor, ami végeredményében országos züllés­hez és országos katasztrófához vezethet. En­nélfogva a pénzügyminiszter ur kedvezőnek látszó műveletei a nemzet nagyobb mérvS kizsákmányolására van alapítva. Az nagyon szép és nagyon üdvös volna, ha a pálinka és dohány drágulása a nép tar­tózkodásához vezetne ,de erre nincs semmi kilátás .Ellenben egészen bizonyos az, hogy a drágítás által befolyó milliókat a közön­ségnek kell megfizetni. A jövedelem fokozár sának ez igen könnyű módja. Éhez nem kell pénzügy izseniálitás. Ezt minden szatócs tud­ja, csak épen a mungó tábor tudja be nagy­szabású pénzügy imüveletnek. Különös ne­hézségbe ütközik az állam jövedelmének ez a fokozása. De ha a pénzügyminiszter ur például valamely közgazdasági művelettel a- karná az államkassza bevételét fokozni, azt nyomban mérlegelnék Bécsben, ahol igen szi­gorúan ügyelnek arra, hogy Ausztria előnyős kizsákmányoló gazdasági politikáját ne é- rintse. Magyarországnak sok milliót kell fizet- n ia közös kiadásokra, de gazdasági elö­\ szakába fűlt és a köny, mely ekkor végigesop go ti a Péterke maszatos kis arcán, már ke­serű, tüzes, emberi köny volt és nem agyér- mekbénat múló harmatozása.. . * Uj gyiermek is jött az uj tanyára és Pé­terbe kinőtt ködmenében, nyütt bocskorká- jában úgy ődöngött köztük, mint egy esetlen, reszketeg madárka, akit boldogabb tavaszba költözött társai itt feledjek az idegen télben. Azokból való ez az árva kis legény, akik nemcsak egy apának vagy anyának, de az e- gész életnek mostohái, akik örökön a más útjába lépnek, akiket mindén szó sebez, min­den tüske tép, akik minden jótól elkésnek, minden munkához balkézzel kapnak, elbot- -anak. na futni kellene, nem tudnak élni, ha élni vágynak, és nem érhetik el a halált, amikor érte esengenek. Péterke mindent elejtett ,ami összetörhe- ‘tetl, mindent bepiszkolt, ami fehér; ha csen­dét kívántak, hangos csuklás jött rá, ha kö­szönni kellett, görcsbe húzódott a nyelvecs- kéje. A korholás hullott rá folyton, mint a nyulra a serét. Aár egy ibriket tört össze, vagy a tu­lajdon orrát zúzta be, akár a rábízott kraj­cárt vesztette el, vagy nyitva feledte a torkos macska örömére az ajtót, folyton korholtál^ Szegénykét. Az anyja, ha dolgozni ment, a mezőre, nem szívesen vitte, de otthonhagyni félt; kút, bieszesgödör, harapós kutya, cigány asszony, meg minden más veszedelem az ilyen egye­dül csatangoló gyerek köré csődül. Ha meg mégis elvitte, csak nyűg volt, csak akadék,( — a sarló hegyébe belelépett ,a kelő vete- ményt kigyomlálta, a csalánt a szájába vet­te, a surranó gyiktól visitotí, mint zsákba? fogott malac. Veronkának nem volt egy percnyi nyugta tőle. Hát odahaza hagyta. A nagy, világos kamra üres, térséges volt ilyenkor, a husféie már kifogyott és a liszt még nem költözött belé, felfordölt hombár, szakajtógarmada és néhány egérlyuk társa­ságába ide zárták be Pétert, kést, szeget, tü-t ziszerszámot félreraktak kezeügyéből, ellátták, ennivalóval és a kis pólyást karra véve, asjp, kasza, borona mellett elindultak a földhöz. Amíg kaszáik nyomán rendre dűlt a kalász, amíg a tarlót fésülték vagy a krumplit /ásták, Veronka el elnézett a földek fölött, a rézcsillagos tomyocska tájára, hazafelé, és, egy pillanatra keserű lett a sav, ha vissza­gondolt a bánatos kis arcra, ahogy az ab­lakhoz lapulva vágyó szemekkel nézett utá­ni uk. De egy pillanat keserűsége a napszá­mos lelket még nem zavarja ki a rendből. Hogy a napszámos a munkáját felrúgja, ösztönei után fusson, a kenyér parancsa el­len cselekedjék, ahhoz erős indulat, lázadása mámor, nagy veszedelem kell, nem egy gyer­meki zokszó. De ez a kergető indulat is megjött, egy augusztusi alkonyaton, amikor a hazafelé pillogató Veronka a torony mögött égre csap h i látta a tüzet. Ezt az augusztust balgán nevezi szűz havának a kaién dánom, a tűz hónapja ez, őrült lidércek bolygó ideje, sáros falucskák gyásza, mely minden nap elmúltá­vá] más tájról piroslik fel üszkeivel a forró iéj csillagaira. Mikor már meghozta gy,umöl- i cseit az áldott munka, mikor már gyöngysze­rű babbal és aranyos búzával tel ia padlás, í sárga kukoricafüzér és piros paprika kos^ofu ékesíti a ház homlokát és hízott barom pi- beg az ólban, akkor jön a tűz, jön a pipa parazsából, a cséplőmasina szertefröcscsenő tüzcseppjeiből, a játszó gyermek kezéből, ho2' za a rohanó vonat, vagy a cammogó sze­kér mécse, az ég villáma, vagy a szalmára A vadászat mindenféle kelléke Fegyverek, revolverek, célpisztolyok és madár fegyverek. Teljes vivő és párbaj felszerelések, pisztolyok és kardok kölcsön. I Köszörüléseket azonnal intézek. Mennyaszonyi és alkalmi ajándék tárgyak, alpaca ezüst, angol üveg, finom bőr árukból, k ép úgy gyermek játékokból állandóan nagy raktárt tartok. Gumi kerekű gyermek kocsik. Uii bőröndök, berendezett tás­I kák, manicürök, úti kosarak. Pénz és szivar tárcák, zsebkés, olló, borotva, borotválkozók készülékek a legjobb angol és solingeni gyártmányok. Uj töltésű villany lámpa 2 korona üatgályináli; Szatmár, Deák-iér 8. Telefon 29ö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom