Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)
1911-11-28 / 251. szám
W évfolyam, 251 >f!c *7Aw,. p 1 'gy...... Szatmárnémeti, !9H. november 28. Kedd. Ö«. Vidékem 19 VL Közigazgatásunk. (V.) Most, amidőn a belügyi költségve- lés van tárgyalás alatt, talán nem lesz indb- kolatlan, ha foglalkozunk a közigazgatással, s e közben rámutatunk általánosságban a közigazgatás, az állami, megyei és városi köz igazgatás bajaira, s rámutatunk e bajok o- kajra, forrásaira. Hogy kizigazgatásunk általában nem jó közismert dolog s hogy nem jó, annak oka 'ielsösorban az az általános hiba — ami a bürokrácia szóban magában is bentfoglal- tetik. Nálunk ugyanis a közigazgatás, ma má egy hatalmas hivatalnoki szervezet, oly hatalmas szervezet, amely már talán nem is szükséges azon cél szolgáltatására, amelyiket szolgába szivaltva van. Ez a hatalmas szervezet, mint a tények igazolják, ma már nem az állami, megyei és városi érdekeket Bánom első sorban az önmagáét és tagjaiét védi, mindent, amit tesz, nem az ország polgárai érdekében teszi hanem első sorban a saját maga érdekében. A bürokráciának eme íuitengését aztán terme: zetesen megérzi maga az ország, úgy anyagi, mint erkölcsi tekenibtben. Ez a baj általános az egész világon tfe tahin sehol sem olyan erős mint nálunk. A közigazgatás rosszaságainak másik o- ka az a speciálisán magyar sajátosság, hogy a közigazgatás egész egyeteme nem tud megszabadulni a napi politika hatása alól, úgyhogy nálunk mindén ami a közigazgatásban történik a napi politika be-! folyása alatt áli, holott a közigazgatást meg kellene szabadítani a napi politika káros hatásától, mert hiszen a közigazgatás majdnem minden baját a politikai hangaSaerk&jzíöség és fciadóMsraáí! Északkeleti KSajrwiy'iaréla Sxaftafc wSst«?* i£)zki£Z7Hi tg. Tetefop-szánn 3S&. latokra, befolyásokra, és hullámzásokra vezethetők vissza. A napi politika uralma, befolyása, külö nősen a kis emberek életérdékdt illetőleg éretlen társadalmi állapotot teremtenek, épen ezért szűnt meg már Európa consolidált államaiban a napi politika uralma és minden befolyása. Van aztán speciálisan a magyar közigazgatásnak egy másik baja is s ez a köz igazgatási alkalmazottaknak a közigazgatási pályára való rá nem területisége, a felügyelet ellenőrzése és hiánya. Ma ugyanis az egyes állások, különösen a megyei közigazgatásnál, egyes családok kizárólagos tulajdonát képezik, száll az a- páró! fiúra, tekintet nélkül arra, hogy az illető ért-fe valamit a közigazgatáshoz. S ez különösen a magassabb, tehát a fontosabb állásoknál van igy. Ma például megyei családi összeköttetés nélkül béjutni, előre haladni lehetetlen. Lehet valaki kiválóan képzett, ki'piő tisztviselő, azért az illető ha véletlenül nincs összeköttetésben a megyei u. n. nagy családokkal sohasem lesz aljegyzőnél több, mert mindig akad valami valaki a nagy csaladok tagjai közül, akinek a meg üressedétt állás keli. Az ellenőrzés lanyha, a2t Iahet mondani semmi s lehet-e aztán csodálkozni azon, hogy akkor, amidőn csak családi összeköttetés révén lehet existálni, akkor pedig balad akár tud dolgozni, akár nem tud, hogy akkor amidőn ellenőrzés nincs, de ha lenné is, az ellenőrzés folytán kitűnő mulasztások miafí ismét azok a nagy családok tagjai ítélkeznek, akik a mulasztó tisztviselőt megválasztó f’lják, léhet-e azon csodálkozni, hogy a közigazgjatás csak igen rossz. Fölötte nagy, igazi magyar kérdés a közigazgatás megjavítása, foglalkozni kell teE>€^XT2MJlZ hát a közigazgatás reformjával komolyan nem akkor, amedőn azt a Auális politikai folyásokra használják fel. Színház. (Vasárnapi számunkból kimaradt.) Martos Ferencrnek a Király színházban nagy sikert ért darabja »Ä kis gróf« került pénteken este bemutató eiéadásra közönsé- ségünk kedvencének Bállá Mariskának idei első felléptével. Kedvencünk iránti érdeklődésnek legbiztosabb fokmérője hogy a jegyek már az előző napon e'keltek s színházunk ismét szűknek bizonyult a közönség befogadására. A darab hőse Agárfi gróf fia, Laci (Ros), akit a gróf egy gazdag amerikai leánynyal, miss Dorothyval (Dénes Ella) akar összeházasítani, hogy azonban a fiatal gróf kedvet kapjon a szerelemhez a következő skép a házassághoz, hat Hóra elküldik u- tazni egy színésznővel, Csillag1 Rózsival (Bállá Mariska) A hat havi ut után, melyből nagy rész a rózsás Sorontóban, a szerelem hazájában telik el, a kis gróf és a színésznő egymásba szeretnek. A Rózsival való házas ró! az apa (Baróti) tudni sem akar s a megkísérelt elválasztás hajótörést is szenved, a kis gróf a színésznővel elszökik s titokban feleségül is veszi. A miss a szerel rnes párnak lakásában helyet ad, sőt az a- pát is rábírja, hogy a már megtörtént házassághoz belengyezését adja, ami meg is történvén a gazdag és bájos misst, akivel eddig is rokonszenvezett az apa veszi nőül. Bállá Mariska, a dédelgetett kedvenc a szerelmes színésznő szerepében mutatta CrieK & C&mp Q^méiin d&msü kap ißhtdsa jobb vévé, M «Hub «äp®t wjk, ©&y pár dipő sámfát, arnefy a dpő megtartja. — Valódi anrarfe! dpűkl — Szolid árak! — Dus választéki RUKFEL3 SÁMUEL Eeáfe-lér 9. TELEPÖS 2S2.
