Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)

1911-11-19 / 244. szám

Szatmárnémeti, lflí. ÉSZAKKELET 6. oldal. Különfélék. Országos áliatvásárok vármegyénkben. Novem- 20.-án Mátészalkán és Misztótfaluban, 21.-én Szatmár- Németiben; december 4.-én Sárközön; 5.-én Nagy- ecseden ; 7. én Erdődön; 11.-én Nagykárolyban; 18.-án Fehérgyarmaton; 19.-én Hagymásláposon és Kraszna- bélteken. H vasárnapi munkaszűnet felfüggesztése Szilvesz­ter napján. Az idén december 31. azaz Szilveszter napja vasárnapra esik, minnélfogva a törvényes vasár­napi munkaszűnet fenntartása esetén a kereskedők el­esnének attól a haszontól, melyet az uj évi tömeges bevásárlások hajtanak: Ez okból a fővárosi kereske­dők egyesülete elhatározta, hogy kérvénynyel járul a kereskedélmi miniszterhez, az idei Szilveszter napján a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése iránt. Nincs ben­ne kétségünk hogy ezt a méltányos kérelmet a mi­niszter teljesiteni fogja csak annyi hozáadnivalónk van, hogy a felfüggesztést nemcsak a főváros, hanem az egész ország területére terjesszék ki. Mitől lesz a tudnak szép fehér, nagy mája A közönséges kukoriczatöméstől a lúd ugyan megkö- véredik és jókora nagy mája fejlődik,de korántsem lesz oly szép fehér és oly súlyú,mint ezt a külföldiül szál­lított ludmájakon tapasztalni lehet. A németországi lud- hizlalók már régóta különféle anyagot kevernek aludeiedei közé, amit persze titokban tartanak nehogy n>ás hizlalók meg tudják. Baldamus Beck azonban munkájában a ludináj- hizlalás titkát leírja. Ugyanis 5 kg. kukoriczakása közé 2 gramm antimonport keverneks igy áztatják sós vi z ben. De nemca kukoriczá,ha3m .b nasaz pakásá-sktp hisasználnak tömésre. A strassburgi és a szomszédvi­déki ludhizlalók azantimonadagolást pontosan betartják Többet nem adnak, mert ez a ludat hányásra ingerli,. mi emésztési zavart okoz. Azért aztán a strassburg- fudmáj a legkeresettebb csemege, a mely nemcsak szé- lehér hanem nem ritkán másfél kilogramm súlyú isa Igaz, hogy tömésreá a jó fajtájú hamburgi hidakat hasz­nálják. Gazdanapok Budapesten. Az »Országos Magyar Gazdasági Egyesület« most tartfc»tt választmányi ülé­sén az egyesület idei rendes évi közgyűlésének határide­jét december hónap 8-ikára tűzte ki, míg a »Gazda- isági Egyesületek Országos Szövetsége« XVI-ik nagy­gyűlésének időpontját december 9-re tették. Mivel e két alkalom és a décember 8-án délben rendezendő Károlyi Sándor-emléklakoma a gazdaközönséget na­gyobb számban szokta Budapestre vonzani, fölmerült az az eszme, hogy a külföldi gazdasági egyesületek példájára a gazdanapokból szabadon maradó időt és esetleg a közgyűlést megelőző délutánt vitaülések ren- dtezésévei hasznosítsák, a melyeken az 0. M. G. E. és a szövetséges társegyesüJetek minden tagja részt- vehetne. E vitaülések napirendjére az egyesületi tanács oly közérdekű, aktuális kérdéssek megbeszélését óhajt­ja kitűzni, a melyek iránt a székesfővárosban idő­ző nagyszámú gazdáközönség részéről általános érdéklő- dés remélhető. Valamennyi előadást a Köztelek szék­hazának nagytermében tartják meg december 7., 8., és 9. napjainak délutánján, esetleg még december 10-én délelőtt is, melyek során Újhelyi Imre a lapályvidéki és angol szarvasmarha behozatalok jelentőségét és ál­lattenyésztésünkre való kihatását, Kovácsy Béla ser­téstenyésztésünk uj irányát, Széchényi Aladár gróf a lótenyésztés problémáit, Ormándy János a gazdasági szamtartásnak az uj jövedelmi adó s2émpontjából való gyakorlati jelentőséget, Groffits Gábor pedig a gazda­sági építkezés újabb kérdését fogja fejtegetni. A gyű­lésekre kedvezménnyes vasúti jegygyei utazik a gazda­közönség. A jegyváltásra jogosító vasúti igazolások megküldése iránt annak idején az 0. M. G. E. titkári hivatalához kell fordulni. Szeszfőzői tanfolyam, gazdatisztek és szsszgyártu- tajdonosok részére. A kassai m. kir. gazdasági akadé­mián 1912. évi január 5-től 20-ig szeszfőzői tanfolyam tartatik gazdatisztek és szeszgyártulajdonosok részére. Ezen tanfolyam célja megismertetni a résztvevőkkel a szeszgyártás elméletét és a szeszgyártás terén felme­rült újabb vívmányokat, az ellenőrző vizsgálatok vég­rehajtását és a moslék értékesiüését. A tanfolyamon részt vehet minden gazdatiszt és szeszgyártulajdonos, aki legkésőbb 1911. évi december hó 25-ig a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatóságánál ebbéli szán­dékát bejelenti. A tanfolyam csakis az esetben fog meg­tartatni, ha legalább is tiz résztvevő jelentkezik. A jelentkezők a tanfolyam megtartása vagy meg nem tartásáról a jelentkezési határidő leteltével azonnal értesittetbek. Tandij 50 korona. Bővebb felvilágosítással .szolgál a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazga­tósága. (Sz.)Burgoaua-kivitelünk örvendetesen emelkedik. A múlt esztendőben a kivitt mennyiség már 3 millió mm.Hnál több volt és ennek értéke meghaladta az 5 millió koronát. Igaz ugyan, hogy ennek a mennyiség­nek és értéknek háromnegyed része Ausztriába került és csak egynegyedrésze jutott a vámkülföldre, de most úgy látszik, már ott is nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyar burgonya iránt, amit persze legnagyobb­részt az Eurójpa nyugati államaiban ez idén tapasztal* ható burgonyáibany idéz elő. Egyik francia lap azzal a lehetőséggel foglalkozik, hogy a mostani idényre magyar burgonyát kell importálni Francia-országba, mi­után Hollandia (a rendes forrás) az idén nem tud kellő mennyiséget szállítani. A cikk utal arra, hogy hazánk­ból aránylag olcsón beszerezhető a burgonya, és az áru kiváló minőségű, tehát a francia legkényesebb Íz­lést is kielégíti. Sertésállományunk liegenerálása. Lámpással kere­sik, írja egy kiváló szakember, a sertésvész elleni biz­tos szérumot, de tenyésztőink csak mostanában kezdik megérteni azt, hogy tulajdonképen miért is csappant meg a magyarországi sertésállomány. A szakemberek megál- lapitasa szerint ugyanis valamennyi sertéstenyészet e- gyetlen családnak leszármazottja, még pedig a mintfegy. 15(1 év előtt Szerbiából importált mangalica törzste- gyésztése. Az egymással rokon és vérfölfrissités nélkül továbbtenyésztett fajta a betegségekre inklinál, cson­tozata gyengül, szaporasága pedig épenséggel vigaszta­lan, meri alig van koca, mely 4—5 malacot vetne. Tényleg elérkezett az ideje, Angliából importált íajserté- sékkel, melyeknek eredetiben is némi mangolica vér van, a Lincoln fajtával felfrissitessék. Betiltott sertéstáppor. Serényi Béla gróf földmive- lésiigyi miniszter a ,,Viíali-íéle sertéstáppor“ forgalom ba hozatalát a belügyminiszterrel egyetéríőleg eltiltotta. fiz „Északkel©!“ független poiitei nagláp Mpé íésé isisre lfaMnasÉb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom